Tízezer ólomkatona sorakozott fel a Székelyföld napok megnyitóján

A 17. Székelyföld Napok megnyitó ünnepsége 2026. október 9-én, pénteken volt Erdővidék Múzeumában, a három székely megye tanácselnökeinek jelenlétében. A rendezvénysorozat origóját ezúttal a Miniatűr történelem – Erdély története az őskortól a második világháborúig című,

megnyitója jelentette, melyen a megjelenteket Demeter László, az intézmény muzeológusa köszöntötte. Az esemény, illetve a kiállításmegnyitó ezúttal a 32. Erdővidéki Közmúvelődési napok része is volt, a két kulturális rendezvénysorozat ugyanis átfedésbe került.

Tamás Sándor, a háromszéki megyei önkormányzat elnöke a Székelyföld-napok „Örökségből jövőt” mottója kapcsán kifejtette, ez egyúttal program és vállalás, míg a rendezvénysorozat ismételt jelzése annak, hogy

A három megye azért fogott össze, hogy megerősítse: Székelyföld egységes, annak ellenére, hogy a közigazgatási határok szétválasztják. Ezt bizonyítja az is, hogy a most Udvarhelyszékhez tartozó Almási-barlangot a vargyasiak is legalább annyira magukénak tartják, hasonlóképpen a Szent Anna tavat a kézdiszékiek és a Hargita megyeiek.

Bíró Barna Botond, Hargita megye tanácsának elnöke átfestette a Székelyföldről sokszor megrajzolt nosztalgikus képet, mely szerint e vidék a hagyományoké ugyan, de nem lehet itt megélni és gyarapodni. „Mi hiszünk abban, hogy benne van a jövőt teremtő erő is.”, jelentette ki.

Benedek Huszár János, Barót polgármestere beszédében arra mutatott rá, hogy tudatában van a múzeumépület gyatra állapotának, de a „belbecs”, a sok történelmi dioráma annál nagyobb értéket képvisel, amelynek hírét vihetik a nagyvilágban.

És valóban, a látvány beszédes volt: Demeter László is kiemelte, hogy

Az immár négy teremben közel tízezer ólomkatona sorakozik fel a különböző hadszíntereken (terepasztalokon), a magyar történelem jeles csatáiban (cserhalmi, piski, tömösi csata st.), de békésebb jelenetekben is láthatjuk a 15-120 miliméteres ólomfigurákat. Értéküket az adja, hogy

készítőjük, a szentendrei Homoki Gyula által, akivel már húsz esztendeje tart az együttműködés. A muzeológus külön is méltányolta a finanszírozó Székely Nemzeti Múzeum támogatási készségét, mely fiókintézménye, az Erdővidéki Múzeum felé megnyilvánult.

Az ünneplő maroknyi résztvevő ezután átvonult a fő múzeumépülethez, amelyben Deák István baróti származású okleveles erdőmérnök hagyatékából származó trófeagyűjteményt állították ki: mint Demeter Lászlótól megtudtuk, ebből állandó kiállítást szeretnének létrehozni. Az adományozó tiszteletére az épület falán elhelyezett emléktáblát is ez alkalommal leplezték le.

Az emléktáblát az erdőmérnök lánya, Plájási Ildikó és Demeter László leplezte le, majd az érdeklődők megtekinthették a gyűjteményt abban a teremben, amelyben a világon egyedülálló épségben fennmaradt masztodon-csontváz is helyet kapott.