Bedőházi Beáta mesemondóval, mesepedagógussal beszélgettünk
Fotó: Szóperencia Egyesület/Facebook
A mesemondók missziója kihívásokkal teli, de szükség van rá, talán most leginkább – vallja Bedőházi Beáta. A szakemberrel a közelgő Erdélyi Népmesemondó Találkozó apropóján beszélgettünk az élőszavas mesemondás erejéről.
2025. október 10., 15:132025. október 10., 15:13
Az utóbbi években a népmesék újrafelfedezésének lehetünk tanúi. Bedőházi Beáta azt tapasztalja, ma már nemcsak gyerekek, hanem egyre több felnőtt is visszatalál a hagyományokhoz. A Szóperencia Egyesület társalapítója, az Erdélyi Népmesemondó Találkozó ötletgazdája, mesemondó és mesepedagógus azt is elmondta, mit gondol a mesterséges intelligencia befolyásáról, és hogyan látja a székelyföldi mesemondás jelenét.
A sepsiszentgyörgyi szakember szerint egyre több felnőtt fedezi fel újra a meséket, de nem gyerekkori nosztalgiából, hanem azért, mert a mese azokat a belső „rétegeinket” szólítja meg, amelyhez más módon nehezen férünk hozzá.
„Meg is szoktam ezt a jelenséget mutatni, mesén keresztül, a Mese és az igazság történetének egy saját változatával igyekszem szemléltetni főleg azokkal, akikkel elsőre találkozom. Több mesével foglalkozó szakember kimondta már, hogy
– fogalmazott, hozzátéve, felnőttként már nemcsak a cselekményt, a sztorit hallhatjuk, hanem a benne rejlő bölcsességeket, emberi mintázatokat, útmutatásokat is.
Úgy tűnik, a népi hagyomány újjáélesztését egyre többen tartják fontosnak: felnőtt meseestek, mesekocsma, iskolai foglalkozások és nyári táborok, fesztiválok, találkozók születnek. Ráadásul olyan műhelyek, képzések indultak el, ahol a résztvevők nemcsak hallgathatják, hanem tanulhatják is a mesemondás fortélyait.
Nemcsak a gyerekek, hanem egyre több felnőtt is visszatalál a mesékhez
Fotó: Szóperencia Egyesület/Facebook
Szerinte egyre több szülő, pedagógus, közösségépítésben tevékenykedő fedezi fel, hogy a mesemondás elsősorban nem színpadi előadás (noha volt a hagyomány újjáéledésének egy ilyen időszaka is), hanem egyszerűbb kapcsolatteremtés.
– hangsúlyozta.
Erdélyben például a Tekergő Meseösvény Egyesületnek van úttörő munkája az élőszavas mesemondás népszerűsítésében és gyakorlásában. Több civilszervezet foglalkozik ezzel, intézményként, az Erdélyi Hagyományok Háza is bekapcsolódott, és fontos szerepet játszik abban, hogy az új alkalmak és képzések elérhetővé váljanak.
„Az élőszavas történetmondás ugyanúgy fejleszthető, mint bármelyik másik kommunikációs terület. Nyilván vannak kimagasló tehetségek, vagy van, akihez csak egyszerűen közelebb áll. Régen szigorúbb volt a mesemondók besorolása, a közösség határozta meg, kit fogad el, kit hallgat szívesen. Ma sem kell mindenkinek színpadi mesemondóvá válnia – erre vannak kiváló, arra termett emberek –, viszont
– mutatott rá a szakember.
A mesemondás gyakorlásának három képzését említette, ahol tanulni és gyakorolni lehet:
a Hagyományok Háza magyar népmese–hagyományos mesemondás képzését, ami a népmese szóbeli hagyományának továbbörökítése;
a Mesefaiskolát, amely gyakorlatorientált, változatos módszereket alkalmazó képzés;
illetve a Tekergő Meseösvény 7-et egy csapásra! mesemondó-képzését, amely gyakorlati mesemondó- és mesejátszó-műhely.
Több helyen is olvashatunk róla, hogy az emberek a mesterséges intelligencia (MI) segítségével új meséket írnak, sőt különböző programok – az emberi élőbeszédre kísértetiesen hasonlító módon – olvasnak fel meséket. Bedőházi Beáta szerint az MI érdekes, új jelenség a mesék világában.
„A mese akkor él, ha valaki elmondja, valaki meghallgatja, s legjobb esetben továbbmondja”
Fotó: Szóperencia Egyesület/Facebook
„Segíthet történeteket generálni, új ötleteket adni, akár hangot kölcsönözni egy felolvasásnak vagy mesemondásnak. De a mesemondás lényege az élő jelenlét, a személyes hang, a szavak közti csend, és ez nem pótolható technológiával.
– húzta alá. Amint arra rávilágított, a kérdés nem az, hogy az MI helyettesítheti-e a mesemondót, hanem hogy miként tudja támogatni a folyamatot, amelyben a mesemondás élő kapcsolat lesz ember és ember között.
A népmesemondó szerint az elmúlt évtizedben Erdélyben, Székelyföldön is egyre több ember kezdett tudatosan foglalkozni a mesemondás hagyományával. Ennek hátterében főként civilszervezetek és helyi közösségek értékőrző munkája áll, illetve a kapcsolódó intézmények, valamint más kulturális szervezetek.
„A mesemondás ma rétegkultúrának számít. A hallgatóság megszólítása, különösen a fiatalabb generációk esetében egyre nagyobb kihívást jelent. Tíz éve vagyok ennek egyik misszionáriusa, azóta tapasztalom a folyamatot. Azt gondolom,
– fogalmazott.
Bedőházi Beáta szerint iskolai keretek között nehézkesen találni teret erre, köszönhetően a képernyő alapú világ térnyerésének, amely más típusú figyelmet és befogadói attitűdöt alakított ki.
Évről évre tapasztalja a ráhangolódás, az elmélyülő hallgatás képességének változását. „Természetesen vannak üdítő kivételek, iskolák, közösségek, ahol ennek puha ágya van. De összességében a mesemondók munkája és missziója kihívásokkal van tele. Kívánok mindenkinek ehhez sok erőt és nagy lendületet” – hangsúlyozta.
Az elsőt Csíkszentdomokoson szervezték meg a falu mesemondóira emlékezve. Az esemény hamarosan Kárpát-medencei találkozóvá terebélyesedett a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség támogatásának köszönhetően. Egyre több egyesület csatlakozott a fő szervező Szóperencia Egyesülethez, melyet Bedőházi Beáta és Pál Anna közösen álmodtak meg.
Az Erdélyi Népmesemondó Találkozó szakemberek, szülők és minden mesekedvelő számára érdekes
Fotó: Szóperencia Egyesület/Facebook
A csíkszentdomokosi kezdetek után a rendezvény Kisbaconban folytatódott, Benedek Elek előtt tisztelegve, majd egy évvel később, a jubileum évében újra oda tértek vissza.
amelynek felelősségteljes szervezője idén is Pál Anna. Ő az, aki a kezdetektől fogva gondoskodik arról, hogy a találkozó évről évre megvalósuljon, és minden részlet a helyére kerüljön. Az idei év házigazdája Csortán Hajnal mesemondó, tanítónő, aki a szervezésben vállalt főszerepet.
A program:
Az esemény péntek este a mesemondók baráti találkozójával, közös vacsorával és zárt körű meséléssel indul.
Szombaton, a nagyajtai Mesenapon a családokat és gyerekeket a Kriza-meseösvény várja, amelyet a határon inneni Tekergők mesemondói vezetnek. A résztvevők mesét hallgathatnak, majd élményalapú sétán vehetnek részt. A programot közös étkezés, beszélgetés és további mesélések követik az Áldás Házánál. Délután Fekete Levente unitárius lelkész tart előadást Mindannyiunk Krizája címmel, majd Tekei Erika néprajzkutató a Kriza-féle népköltési gyűjtemény meséit mutatja be. Ezt követően kerekasztal-beszélgetés zajlik az erdélyi mesemondás jelenéről és jövőjéről. A napot felnőtt meseest zárja, ahol az erdélyi mesemondók mellett Cserey Both Zsuzsa, a Tekergő mesedalnoka is fellép.
Vasárnap közös reggelivel és kiértékeléssel folytatódik a program, majd istentisztelettel és ünnepélyes zárással ér véget a találkozó a nagyajtai vártemplomban.
A találkozóra pedagógusokat, szülőket, szociális munkásokat, pszichológusokat és minden mesekedvelőt szeretettel várnak. A programsorozaton való részvétel adomány jellegű, regisztrálni online lehet.
Tanárt és tanítványt díjaztak az Erdővidéki Közművelődési Napok keretében Baróton. Incze Mózes Munkácsy-díjas festőművészt a város díszpolgárává avatták, egykori tanárát, Rácz Magdát pedig Erdővidék Kultúrájáért Díjjal ismerték el.
Támogatná a helyben maradó orvosokat és gyógyszerészeket a Studium–Prospero Alapítvány: két, teljesen felszerelt szolgálati lakásra hirdetnek pályázatot Sepsiszentgyörgyön, november 15-i beköltözéssel.
Kökösbácsteleken aggódva figyelték a Tatrang szintjének emelkedését, de a folyó végül nem lépett ki a medréből, továbbá a Feketeügy és az Olt hozama sem nőtt jelentősen. Ebben az évben másodjára fenyegette árvíz a falut.
A lakosság segítségét kéri a sepsiszentgyörgyi rendőrség annak a nőnek a megtalálásában, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy férfi által elhagyott bankkártyát használt több helyen is Sepsiszentgyörgyön és Brassóban.
Széleskörű rendőrségi akció zajlott csütörtökön többek között Hargita és Kovászna megyében is, egy szervezett bűnözéssel és informatikai hamisítással kapcsolatos ügyben. A hatóságok több mint negyven házkutatást tartottak tíz megyében.
A szervezők érdekfeszítő kiállítást iktattak a 30. Erdővidéki Közművelődési Napok programjába. A jubileumi év keretében október 9-én, csütörtökön 13 órakor a baróti múzeum kertjében nyílik meg a Jókai Háromszéken című emlékkiállítás.
Október 7-én éjjel a Tatrang-folyó vízszintje megemelkedett, a Brassó és Kovászna megyék határán fekvő Kökösbácsteleken áradástól tartanak. A polgármester szerint a legaggasztóbb az, hogy nem tudnak jobban felkészülni az árvízre, mint tavasszal.
A textilgyűjtő kukák kifosztását és tartalmuk széthányását csak a köztisztasági vállalat, a helyi rendőrség és a lakosság összefogásával lehetne megakadályozni. Máthé László, a Tega igazgatója szerint viszont valahol mindig homok kerül a gépezetbe.
A tél szerelmesei már péntektől korcsolyát húzhatnak: megnyílik a Sepsi Aréna melletti sátortetős pálya, ahol hétvégén is több idősávban várják a látogatókat.
Több mint 150 kerékpáros vett részt Lucian Mândruță bukaresti televíziós újságíró immár ötödik alkalommal megrendezett székelyföldi túráján. A román–magyar megbékélés iránti elkötelezettségből szervezett esemény az előítéletek lebontását is szolgálja.
szóljon hozzá!