
A párzási időszakban állandó készenlétben állnak az állatorvosok a medvék miatt Székelyföldön
Fotó: Tuchiluș Alex
Állandó készenlétet igényel a településekre bejáró medvék miatti beavatkozás Székelyföldön. Szász István Endre mikóújfalusi állatorvos szerint a párzási időszakban különösen sok a riasztás, ezért a gyors reagálás és a jól működő helyi csapatok kulcsfontosságúak.
2026. június 02., 21:072026. június 02., 21:07
„Van munka bőven, egyre több helyre hívnak. Igaz, még a múlt év végén, ez év elején volt egy átmeneti periódus, amikor a polgármesterek nem merték hívni a sürgősségi csapatokat, illetve kifizetni nekik a készenléti díjat egy kétértelmű törvényi megfogalmazás és a Számvevőszék feltételezhető ellenőrzései miatt. Ez sok, bizottsági tagként szerződéses kötelezettségét teljesítő, tehát készenlétben álló állatorvosnak jelentős bevételkiesést jelentett. A novemberi módosítás alapján ugyanis csak akkor fizethettek az önkormányzatok, ha ténylegesen intézkedett a bizottság, és abban az állatorvos. Ez azért volt méltánytalan, mert
– részletezte tapasztalatait a Székelyhonnak Szász István Endre állatorvos, hozzátéve, hogy mára rendeződött, letisztult a helyzet.
Ami a legújabb törvénymódosítást illeti, amelynek alapján a sürgősségi bizottság tagjainak többségi voksával azonnal kilőhető a veszélyesnek ítélt medve egy beavatkozás során, a megkérdezett állatorvos szerint ez nem jelent nagy újdonságot. Elmondása szerint már több mint négy éve helyben dönthet a csendőrség, a rendőrség, a vadászterület és az önkormányzat képviselőit, valamint az állatorvost soraiban tudó bizottság arról, hogy milyen beavatkozási formát választanak.
És bár ma már nem kötelező a fokozatosság elvét betartani – azaz először elkergetni, majd elszállíttatni, végső esetben kilőni a medvét – legtöbbször mégis megteszik az önkormányzatok, mert nem minden faluba betévedő egyed agresszív vagy kártékony.
Tavasz végén ezért számos, e munkára szerződött, azaz sürgősségi bizottsági tagságot vállaló állatorvost szinte napi gyakorisággal hívnak egy-egy helyszínre medvét befogni, vagy legalábbis várni a megjelenését. Szász István Endrére ez annál is inkább igaz, mert nemcsak háromszéki, hanem Hargita megyei önkormányzatokkal is szerződést kötött.
Ez a hatékonyság szempontjából nagyon fontos, mert ezek híján csak az állatorvosok bátorságán múlik a siker, vagyis azon, hogy mennyire merik megközelíteni a medvét az altatólövedék belövéséhez. Az állandó készenlét azt is jelenti, hogy le kell mondani a nyári szabadságokról, de a mindennapokban sem könnyű az éjszakai, esti bevetések mellett a rendes munkahelyen és a családban helytállni.
Szász István Endre az éjszakai műszak egyik beavatkozásán
Fotó: Szász István Endre
„Ezért tehát mi is olyan partnerekkel dolgozunk, akik méltányolják a hozzáállásunkat, és akikkel van is eredmény. Az is igaz, hogy a községek vezetőinek is mérlegelniük kell, hogy belefér-e a költségvetésbe ez a tétel, másrészt viszont nekünk bőven van munkánk” – szögezte le Szász István Endre.
„Mi azt szeretnénk, hogy a településre ne jöjjön be egy medve sem. Ilyen szempontból nem lényeges, hogy már elpusztított háziállatot, vagy csak virágot evett a kertben. Nyilván ott, ahol már volt anyagi kár, sokkal nagyobb erőkkel vagyunk jelen, hogy ne legyen baleset a vége” – mondta interjúalanyunk.
Ha visszatérnek, megfontolandó a kilövés, de arányaiban kevés az ilyen eset. A hatékonyság kulcsa az, hogy a beavatkozási csapat időben tudjon reagálni, ehhez viszont értesíteni kell a tagjait.
Két órán át üldögélt a medve Sepsibükszád központjában, senkitől sem zavartatva
Fotó: Marin Barbu/Facebook
Nem így történt a hétvégén Sepsibükszádon, ahol
Köpecen is hasonló módon jártak el a minap a helybeliek. Miután viszont a kíváncsi helybelieket sikerült távol tartani, a csapat beavatkozása sikerrel zárult.
Külön kell szólni azokról az esetekről, amikor medve ugyan van, de veszély nincs. Ilyen történt az elmúlt napokban is, amikor valaki a sepsiszentgyörgyi Sepsi Aréna mögött, egy autóból, messze a mezőn észlelt egy nagyvadat.
– állítja Szász István Endre.
„Ha az erdőben átszalad előttünk a medve, ott sincs nekünk mit csinálni. Az erdőben nem kergethetjük... És ilyen esetekben nincs miért riasztani a 112-t – hiába vonul ki a teljes csapat, az csak időveszteség, mert a medve közben elmegy, ez a többéves tapasztalat.”
A szakembert arról is megkérdeztük, véleménye szerint mi lenne a leghatékonyabb módja a medveprobléma kezelésének.
– hangsúlyozom, nem vadásztatásról vagy vadászatról beszélek. De ha maradnának a bizottságok, akkor a környezetvédelmi hivatallal és nem az önkormányzattal kellene szerződniük. Azt is aláhúzom viszont, most is jól működik a rendszer ott, ahol akarat és szándék van rá: Háromszéken például Torján, Mikóújfaluban, Sepsibükszádon és Sepsiszentgyörgyön. Ezekben a helységekben aktív csapatok vannak, mert sok az eset” – vélekedett a megkérdezett.
„A beavatkozások során nem tisztünk állást foglalni a medvepopulációt érintő nagy kérdésben, de kötelességünk szakértelmünk legjavával ésszerű javaslatot tenni az adott helyzet megoldására. Jelen helyzetben a jogszabályok figyelembevételével a beavatkozási csapatok munkája az egyetlen megoldás. Használják ki” – biztatja az érdekelteket az állatorvos.
Rosszabb szezont zárt a sepsiszentgyörgyi strand, mint tavaly, úgy tűnik, az emberek tartalékolnak, spórolnak – tudtuk meg Bodor Lorándtól, a létesítményt üzemeltető Rekreatív Rt. igazgatójától.
Zajlik a hektáronkénti 300 eurós állami de minimis támogatást igénylő háromszéki burgonyatermesztők ellenőrzése. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vendégellenőrökkel próbálja felgyorsítani a folyamatot, de a gazdák egyre türelmetlenebbek.
Személyzetének negyedét, 172 embert engedett el a kézdivásárhelyi Zarah Moden nadrággyár múlt hét végén. A kényszerintézkedést a minimálbér kötelező emelése és az olcsó ázsiai munkaerő jelentette konkurencia váltotta ki.
Beteltek a helyek az ingyenes melanómaszűrésre, amelyet szeptember 21–25. között szervez a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház a Kézdivásárhelyi Municípiumi Kórházzal együttműködésben.
Jelvénykíállítás nyílik csütörtökön a sepsiszentgyörgyi Vadászati és Természettudományi Múzeumban. A több mint 5000 darabos tárlat a sporttól az űrkutatásig több témát is felölel.
Hosszú évek óta nem volt ilyen népes mezőny a Székely Vágtán, összesen 35 lovas állt rajthoz. A szervezők szerint külön öröm, hogy egyre több fiatal kapcsolódik be a lovassportba, ami azt mutatja, hogy van utánpótlás.
Tizenkettedik alkalommal vitték motorozni a sepsiszentgyörgyi Írisz Ház fogyatékkal élő foglalkoztatottjait a háromszéki motorosok. A résztvevők Erősdre utaztak, ahol ünnepi istentiszteleten majd közös bográcsozáson vesznek részt.
Terepjárós honfitársaink Mongólia után kissé megülték magukat Kazahsztánban. Azóta azonban megkerülték az Iszik-tavat, átkeltek a Pamíron, végigautóztak az afgán hegyek mentén, zongorakoncertet hallgattak Szamarkandban, és most hazafelé tartanak.
Nagy hajrával, a vezetést az utolsó körben megszerezve Etéd lovasa, Kelemen Sándor Géza nyerte a 15. Székely Vágtát. A verseny többi futama is számos előre nem látott helyzetet, sok izgalmat hozott a nézőknek. Sérülés vagy baleset szerencsére nem történt.
Elkezdődött a Bodok-hegység 1194 méter magas csúcsára tervezett kilátó építése. Egyelőre az alapozásnál tartanak, az építményt darabonként szállítják fel a hegytetőre – adta hírül Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke.
szóljon hozzá!