Schweighofer-beruházás: támadnak a civilek

A csíkszeredai székhelyű civil szervezet terjedelmes közleményben ismertette szerdán azokat az okokat, amelyek az óvási dokumentum benyújtásához vezettek, illetve azt is leszögezik, hogy amennyiben a kezdeményezésükre nem érkezik megfelelő válasz, azaz a jóváhagyás visszavonása, a bíróságon kívánják folytatni az ügyet, azaz a harcot a Holzindustrie Schweighofer óriáscég Rétyre tervezett beruházása ellen, a többi ellenző szervezettel közösen. Az írás nem fukarkodik a hatóságoknak, helyi „fontos embereknek” szánt lesújtó véleménnyel sem, akik – szerintük – egy multi megjelenése esetében máris tömött sorokban tolakodnak az illető vállalat körül, és egymást túlharsogva bizonygatják, hogy szükség van a beruházásra, és annak megvalósulásában nem lesz akadály. Kovászna Megye Tanácsa sem marad ki a megróttak közül. A szervezet ugyanis meglepődve veszi tudomásul, hogy a megyei önkormányzat sorozatosan próbálja a felelősséget másra hárítani a beruházás kapcsán, miközben van rá példa Székelyföldön is, hogy lehetőségük lenne egy káros hatású projekt megakadályozására, amint történt az Gyergyóditró esetében, a szomszédos Hargita megyében.

 A civil szervezet illetékesei azt is nehezményezik, hogy a hatóságok, illetve a döntéshordozók közül senki nem fárasztotta magát, hogy a területrendezési terv engedélyezési folyamat során érkező „külső” észrevételeket figyelembe vegye. A civilek felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy a környezetvédelmi jóváhagyás azon hatástanulmány alapján született, amelyet a beruházó rendelt meg egy szakvállalattól. Az ilyen megrendelt dokumentumcsomagok pedig rendszerint a befektetőnek kedvező véleményezést szoktak tartalmazni, mint történt ez a fűrésztelep esetében is.

Ami a beadványuk alapjául szolgáló indokokat illeti, a közlemény megfogalmazói nagyjából felsorolják a hivatal eddig is kifogásolt meglátásait, illetve felidézik, azt is, hogy a beruházó megbízottja már júniusban alapzat-előkészítő, mellesleg törvénytelen földmunkákat végzett, amelyekért augusztusban bírságot is kellett fizetnie az alvállalkozónak. A hivatal szeptember 9-én kibocsátott jóváhagyási dokumentumában viszont továbbra is szántóterületként szerepel a közel hetven hektáros terület. A környezetvédelmi hivatal meglátásait illetően a Zöld SzékelyFöld illetékesei hiányolják a jóváhagyásból, hogy a beruházás esetleges negatív hatásai szinte teljességgel hiányoznak a dokumentumból, emellett a két fő probléma – az erdőirtás és a közúti forgalom növekedése – is felszínesen van kezelve, a biodiverzitás kérdéskörével egyetemben.

„Mi csak annyit szeretnénk, hogy változzon a mentalitás, hogy a szakhatóságok becsülettel végezzék dolgukat, és ne legyenek előre letudott engedélyeztetési folyamatok, hanem valóban arról szóljanak, hogy egy beruházás megvalósítható vagy sem” – zárul a közlemény.