Referendum-aláírásgyűjtés háromszéki szemmel

Tamás Sándor, az RMDSZ területi és Antal Árpád, a szövetség sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke a szűkre szabott adatismertetésen túl az elkövetkezendőkről is szóltak, illetve értékelték is egyben az aláírásgyűjtés eredményét. Mint kiderült, mindkettejüket meglepte, hogy több mint 33 ezer aláírás gyűlt össze hétfőig, és mivel az összesítést még nem zárták le teljesen, ez a szám valószínűleg 35 ezerre is nőhet. Tamás Sándor elismételte a korábban portálunknak már ismertetett adatokat, mely szerint 110 településen zajlott a gyűjtés többek között önkéntesek révén, illetve az önkormányzatok is kivették benne a részüket, sőt még olyan községekben is sikeresnek bizonyult a kezdeményezés, ahol az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben indult polgármester a községvezető, azaz Nagyborosnyó és Maksa esetében. Az elnök újból kiemelte, hogy a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt is hathatósan hozzájárult az aláírások megszerzéséhez.

Újságírói kérdésre válaszolva Tamás Sándor elmondta, hogy a forgatókönyv Háromszék esetében nem változott, azaz megteszik a következő lépést, éspedig a november 14-i megyei képviselő-testületi ülésre előkészítik a vonatkozó határozat-tervezetet. Amennyiben a Maros megyei testület elutasítaná a határozattervezetet, Hargita és Kovászna megyékben ettől még meg lehet szervezni a népszavazást a Székelyföld önálló fejlesztési régióként való megalakulásáról, vélte Tamás Sándor. Az önkormányzati vezető továbbá beszámolt arról is, hogy Háromszéken is tapasztaltak kisebb hatósági cseleket a megakadályozásra, így például három hete már, hogy a testület főjegyzője nem kapja kézhez az állandó választási bizottságtól a megyében szavazati joggal bírók listáját.

Antal Árpád a gyűjtési akció üzenetére koncentrált elsősorban, elmondva, hogy egyrészt ez a kezdeményezés megmutatta, hogy hol léteznek igazán kiélezett román-magyar konfliktusok. A partiumi megyék esetében sikerült egyezséget kötni a román pártok képviselőivel, ezzel szemben viszont a Maros megyében pont ennek az ellentétét lehet tapasztalni. Antal kihangsúlyozta, hogy nem tud egyetérteni a Maros megyei önkormányzat elnöke, Ciprian Dobre álláspontjával, mely szerint elzárkózik a referendum kiírásától azzal az indokkal, hogy egy ilyen jellegű kérdést, mint a fejlesztési régióké, a kormány kellene megoldjon. Kiemelt fontosságú kérdésekben ismerni kell a lakosság véleményét is – hangsúlyozta a polgármester. A román pártok helyi szervezeteinek elzárkózása pedig konkrét példa arra, hogy milyen viszonyok uralkodnak az etnikai kapcsolatok terén. Az elöljáró szerint a Maros megyében összegyűlt aláírások magas száma viszont egy fontos üzenetet is hordoz: a pár évvel ezelőtt jellemző mentalitás megváltozni látszik, és a Maros megyei magyarok is azonosan gondolkodnak a Székelyföld többi térségében élőkkel, ami a régiósítást illeti.

A két RMDSZ-es politikus végül kérdésre válaszolva elismerte, hogy az aláírásgyűjtés sikere önmagában nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nem következhetnek be váratlan fordulatok, hiszen „ebben az országban minden megtörténhet”.

A Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke, Kulcsár Terza József szintén kedden elégedetten nyugtázta, hogy alakulata az összegyűlt aláírások mintegy tíz százalékával, a minimális szükségeseknek pedig egyharmadával sikerült az akcióhoz hozzájárulnia. Az elnök úgy véli, ez bizonyítja azt is, hogy szükség van az alakulatra, amely létezik, és tagsága hatékonyan tud lenni. Kulcsár Terza szerint az MPP ezúttal hű tudott maradni az elveihez, azaz, hogy nemzeti jelentőségű kérdésekben az összefogás pártján állnak. Bálint József, a párt sepsiszentgyörgyi elnöke is sikeresnek könyvelte el az alakulat teljesítményét, és reményei szerint a most, illetve a Székelyek Nagy Menetelése szervezése során tapasztalt összefogás egyfajta „előszobája” lehet az eljövendő közös fellépésnek.