Hirdetés
Hirdetés

Kongó szaklíceumi padok: több száz diák tűnt el a rendszerből

Kőművesnek, asztalosnak tanulni ma már nem menő? Nehezen telnek meg az ilyen profilú szaklíceumi osztályok •  Fotó: Barabás Hajnal

Kőművesnek, asztalosnak tanulni ma már nem menő? Nehezen telnek meg az ilyen profilú szaklíceumi osztályok

Fotó: Barabás Hajnal

A romániai oktatási rendszer súlyos szerkezeti gondja évek óta változatlan: miközben az elméleti líceumok elszippantják a legjobb képességű diákokat, a szaklíceumok minden nyáron megküzdenek a beiskolázási terv teljesítéséért.

Bodor Tünde

2026. augusztus 11., 21:082026. augusztus 11., 21:08

Hétfőtől iratkozhatnak középiskolába azok az általános iskolát végzett diákok, akiknek az első számítógépes elosztás nyomán nem jutott hely, valamint azok, akik nem jelentkeztek a képességvizsgára. A háromszéki elméleti líceumokban a helyek ötöde betöltetlen, ezeket a képességvizsga-átlag csökkenő sorrendjében lehet elfoglalni.

A szaklíceumokban viszont a helyek közel 40 százaléka még szabad.

Évről évre ismétlődő jelenség, hogy a szakoktatást sok diák nem tudatosan választja, hanem csak „jobb híján”, motiváció nélkül jelentkeznek oda, ami a későbbiekre nézve is gyengébb eredményeket vetít előre.

Hirdetés

„A szaklíceumokban is vannak nagyon jó képességű diákok, de a legtöbbnek az országos vizsgán elért eredménye közepes vagy gyenge, és ez a kódolás mellett jelentős szerepet játszik a líceumi felvételin” – magyarázta érdeklődésünkre Constantinescu Herman, a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceum igazgatója.

Szerinte a „válság” idén nyáron is élesen megmutatkozik:

több száz nyolcadik osztályt végzett gyermek egyszerűen eltűnt a rendszerből,

miközben a szakoktatási intézmények bizonyítják, hogy a szakképzésből is vezet egyenes út a sikeres érettségihez és az egyetemre. Az igazgató a helyzet további fonákságairól, a tanárok emberfeletti munkájáról és a szakképzésben rejlő lehetőségekről is beszélt a Székelyhonnak.

Emberfeletti küzdelem

A romániai beiskolázási terveket egy merev matematikai képlet alapján készítik: megnézik a nyolcadik osztályos tanulók összlétszámát, és ehhez igazítják a líceumi helyek számát. Papíron mindennek működnie kellene, a valóságban azonban a rendszer teljesen elhibázott – véli Constantinescu Herman, hozzátéve, hogy ez két fő okra vezethető vissza.

Constantinescu Herman, a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceum igazgatója •  Fotó: Cosntantinescu Herman/Facebook Galéria

Constantinescu Herman, a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceum igazgatója

Fotó: Cosntantinescu Herman/Facebook

Nyolcadik után rengeteg diák egyáltalán nem tanul tovább, amiben közrejátszanak gazdasági okok, a külföldre vándorlás és a motiváció hiánya. Mivel az elméleti líceumok népszerűsége töretlen,

inkább a gyengébb képességű tanulók „kényszerülnek” a szaklíceumokba, ez pedig ördögi kört hoz létre.

Idén nyáron is diákok százai maradtak középiskolai hely nélkül, a szaklíceumok vezetői és tanárai pedig szinte „vadásznak” a gyermekekre, hogy feltölthessék az induló osztályokat, és megmentsék a tanári katedrákat.

A szaklíceumokban tanító pedagógusokra kettős teher hárul: egyrészt be kell hozniuk a diákok általános iskolából hozott hatalmas lemaradását, másrészt fel kell készíteniük őket az érettségire. Ez a folyamat sok pluszmunkával, felkészítőkkel és pszichológiai támogatással jár.

A tanárok gyakran a nulláról építik fel a diákok önbizalmát és tudását,

ami hatalmas energiát emészt fel, ráadásul az elméleti líceumokhoz képest sokkal kedvezőtlenebb induló feltételek mellett – vélekedik az Apor Péter Szaklíceum vezetője.

Paradox helyzet

A közhiedelemmel ellentétben a szaklíceum nem zsákutca, hanem kifejezetten versenyképes alternatíva – hangsúlyozta az igazgató. Mint mondta, a munkaerőpiacon ma óriási hiány van ezekből a szakemberekből,

a jól képzett mesteremberek fizetése pedig gyakran meghaladja az irodai alkalmazottakét.

A szaklíceumok több előnyt kínálnak, nem utolsósorban anyagiakat is:

  • Kettős szakképesítés. A négyéves képzési ciklus alatt a tanulók szakdiplomát és technikusi oklevelet is szerezhetnek, így azonnal elhelyezkedhetnek a munkaerőpiacon.

  • Rugalmasabb jövőbeli vizsgarendszer. Az új oktatási törvény által előrevetített új érettségi rendszer a tervek szerint jobban igazodik majd a szakmai profilokhoz, csökkentve az elméleti tantárgyak túlsúlyát.

Mindezeket az igazgató az Apor Péter Szaklíceum példájával is alátámasztotta: az intézmény tanulói 2011 óta a legjobb érettségi eredményüket érték el ezen a nyáron. Ez cáfolja azt a sztereotípiát, miszerint a szaklíceumból nem lehet továbbtanulni: idén a tanintézmény több végzőse is sikeresen felvételizett egyetemre.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

Hat osztálynyival kevesebb gyerek

A kilencedik osztályba való felvételi első köre után a Kovászna megyei statisztika azt mutatja, hogy még összesen 345 hely van az elméleti és a szakoktatásban, de főleg az utóbbiban:

  • a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban (szállodai dolgozó, kőműves, asztalos és turisztikai technikus képesítést nyújtó osztályokban),

  • a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Líceumban (víz- és gázszerelő, kőműves, asztalos, élelmiszeripari és környezetvédelmi technikus szakokon),

  • a baróti Baróti Szabó Dávid Líceumban (gasztronómiai, állategészségügyi technikus, autószerelő profilú osztályban és a román közgazdász-technikus osztályban),

  • a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakképző Líceumban a kőműves-, az Apor Péterben pedig a román osztályok hiányosak.

A jelenség nem új, tavalyhoz képest azonban annyiban más a helyzet, hogy az idei nyolcadikos évfolyam hat osztálynyi diákkal, vagyis 190 gyermekkel kisebb létszámú.

Míg 2025-ben 1881 tanuló volt, idén csak 1691,

a beiskolázási tervben pedig eleve kevesebb osztályt kértek az egyes szaklíceumok.

Az iratkozás második köre szerdán zárul, akkor derül ki, hányan maradnak ki a középiskolai oktatásból. Annyi már most sejthető, hogy nem kevesen, néhányukat azonban még meggyőző munkával, az iskolakezdésig vissza lehet téríteni az oktatásba – tudtuk meg Kiss Imre főtanfelügyelőtől.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 16., szerda

Őrző-védők nélkül nehéz megoldani a ruhában fürdőzés problémáját

Rosszabb szezont zárt a sepsiszentgyörgyi strand, mint tavaly, úgy tűnik, az emberek tartalékolnak, spórolnak – tudtuk meg Bodor Lorándtól, a létesítményt üzemeltető Rekreatív Rt. igazgatójától.

Őrző-védők nélkül nehéz megoldani a ruhában fürdőzés problémáját
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Vendégellenőröket is bedobnak a pityókaföldek ellenőrzésére

Zajlik a hektáronkénti 300 eurós állami de minimis támogatást igénylő háromszéki burgonyatermesztők ellenőrzése. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vendégellenőrökkel próbálja felgyorsítani a folyamatot, de a gazdák egyre türelmetlenebbek.

Vendégellenőröket is bedobnak a pityókaföldek ellenőrzésére
2026. szeptember 14., hétfő

Újabb földrengés a háromszéki textiliparban: személyzete negyedét engedte el az egyik nadrággyár

Személyzetének negyedét, 172 embert engedett el a kézdivásárhelyi Zarah Moden nadrággyár múlt hét végén. A kényszerintézkedést a minimálbér kötelező emelése és az olcsó ázsiai munkaerő jelentette konkurencia váltotta ki.

Újabb földrengés a háromszéki textiliparban: személyzete negyedét engedte el az egyik nadrággyár
2026. szeptember 14., hétfő

Nagy az érdeklődés az ingyenes bőrrákszűrés iránt Háromszéken

Beteltek a helyek az ingyenes melanómaszűrésre, amelyet szeptember 21–25. között szervez a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház a Kézdivásárhelyi Municípiumi Kórházzal együttműködésben.

Nagy az érdeklődés az ingyenes bőrrákszűrés iránt Háromszéken
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Sporttól az űrkutatásig – több mint 5000 jelvényből nyílik kiállítás Sepsiszentgyörgyön

Jelvénykíállítás nyílik csütörtökön a sepsiszentgyörgyi Vadászati és Természettudományi Múzeumban. A több mint 5000 darabos tárlat a sporttól az űrkutatásig több témát is felölel.

Sporttól az űrkutatásig – több mint 5000 jelvényből nyílik kiállítás Sepsiszentgyörgyön
2026. szeptember 13., vasárnap

Székely Vágta: erős mezőny, fiatal lovasok és nagy csaták – videó

Hosszú évek óta nem volt ilyen népes mezőny a Székely Vágtán, összesen 35 lovas állt rajthoz. A szervezők szerint külön öröm, hogy egyre több fiatal kapcsolódik be a lovassportba, ami azt mutatja, hogy van utánpótlás.

Székely Vágta: erős mezőny, fiatal lovasok és nagy csaták – videó
2026. szeptember 13., vasárnap

Legszebb nap: 12. alkalommal vitték motorozni a fogyatékkal élőket

Tizenkettedik alkalommal vitték motorozni a sepsiszentgyörgyi Írisz Ház fogyatékkal élő foglalkoztatottjait a háromszéki motorosok. A résztvevők Erősdre utaztak, ahol ünnepi istentiszteleten majd közös bográcsozáson vesznek részt.

Legszebb nap: 12. alkalommal vitték motorozni a fogyatékkal élőket
Hirdetés
2026. szeptember 13., vasárnap

A Pamír tetejétől az Aral-tóig: bolyongás a Selyemúton

Terepjárós honfitársaink Mongólia után kissé megülték magukat Kazahsztánban. Azóta azonban megkerülték az Iszik-tavat, átkeltek a Pamíron, végigautóztak az afgán hegyek mentén, zongorakoncertet hallgattak Szamarkandban, és most hazafelé tartanak.

A Pamír tetejétől az Aral-tóig: bolyongás a Selyemúton
2026. szeptember 12., szombat

Etéd lovasa nyerte a váratlan fordulatokban gazdag 15. Székely Vágtát

Nagy hajrával, a vezetést az utolsó körben megszerezve Etéd lovasa, Kelemen Sándor Géza nyerte a 15. Székely Vágtát. A verseny többi futama is számos előre nem látott helyzetet, sok izgalmat hozott a nézőknek. Sérülés vagy baleset szerencsére nem történt.

Etéd lovasa nyerte a váratlan fordulatokban gazdag 15. Székely Vágtát
2026. szeptember 12., szombat

Darabonként szállítják fel a bodoki kilátó elemeit a hegyre

Elkezdődött a Bodok-hegység 1194 méter magas csúcsára tervezett kilátó építése. Egyelőre az alapozásnál tartanak, az építményt darabonként szállítják fel a hegytetőre – adta hírül Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke.

Darabonként szállítják fel a bodoki kilátó elemeit a hegyre
Hirdetés