Kongó szaklíceumi padok: több száz diák tűnt el a rendszerből

Évről évre ismétlődő jelenség, hogy a szakoktatást sok diák nem tudatosan választja, hanem csak „jobb híján”, motiváció nélkül jelentkeznek oda, ami a későbbiekre nézve is gyengébb eredményeket vetít előre.

„A szaklíceumokban is vannak nagyon jó képességű diákok, de a legtöbbnek az országos vizsgán elért eredménye közepes vagy gyenge, és ez a kódolás mellett jelentős szerepet játszik a líceumi felvételin” – magyarázta érdeklődésünkre Constantinescu Herman, a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceum igazgatója.

Szerinte a „válság” idén nyáron is élesen megmutatkozik:

miközben a szakoktatási intézmények bizonyítják, hogy a szakképzésből is vezet egyenes út a sikeres érettségihez és az egyetemre. Az igazgató a helyzet további fonákságairól, a tanárok emberfeletti munkájáról és a szakképzésben rejlő lehetőségekről is beszélt a Székelyhonnak.

Emberfeletti küzdelem

A romániai beiskolázási terveket egy merev matematikai képlet alapján készítik: megnézik a nyolcadik osztályos tanulók összlétszámát, és ehhez igazítják a líceumi helyek számát. Papíron mindennek működnie kellene, a valóságban azonban a rendszer teljesen elhibázott – véli Constantinescu Herman, hozzátéve, hogy ez két fő okra vezethető vissza.

Idén nyáron is diákok százai maradtak középiskolai hely nélkül, a szaklíceumok vezetői és tanárai pedig szinte „vadásznak” a gyermekekre, hogy feltölthessék az induló osztályokat, és megmentsék a tanári katedrákat.

A szaklíceumokban tanító pedagógusokra kettős teher hárul: egyrészt be kell hozniuk a diákok általános iskolából hozott hatalmas lemaradását, másrészt fel kell készíteniük őket az érettségire. Ez a folyamat sok pluszmunkával, felkészítőkkel és pszichológiai támogatással jár.

ami hatalmas energiát emészt fel, ráadásul az elméleti líceumokhoz képest sokkal kedvezőtlenebb induló feltételek mellett – vélekedik az Apor Péter Szaklíceum vezetője.

Paradox helyzet

A közhiedelemmel ellentétben a szaklíceum nem zsákutca, hanem kifejezetten versenyképes alternatíva – hangsúlyozta az igazgató. Mint mondta, a munkaerőpiacon ma óriási hiány van ezekből a szakemberekből,

A szaklíceumok több előnyt kínálnak, nem utolsósorban anyagiakat is:

• Kettős szakképesítés. A négyéves képzési ciklus alatt a tanulók szakdiplomát és technikusi oklevelet is szerezhetnek, így azonnal elhelyezkedhetnek a munkaerőpiacon.

• Rugalmasabb jövőbeli vizsgarendszer. Az új oktatási törvény által előrevetített új érettségi rendszer a tervek szerint jobban igazodik majd a szakmai profilokhoz, csökkentve az elméleti tantárgyak túlsúlyát.

Mindezeket az igazgató az Apor Péter Szaklíceum példájával is alátámasztotta: az intézmény tanulói 2011 óta a legjobb érettségi eredményüket érték el ezen a nyáron. Ez cáfolja azt a sztereotípiát, miszerint a szaklíceumból nem lehet továbbtanulni: idén a tanintézmény több végzőse is sikeresen felvételizett egyetemre.

a beiskolázási tervben pedig eleve kevesebb osztályt kértek az egyes szaklíceumok.

Az iratkozás második köre szerdán zárul, akkor derül ki, hányan maradnak ki a középiskolai oktatásból. Annyi már most sejthető, hogy nem kevesen, néhányukat azonban még meggyőző munkával, az iskolakezdésig vissza lehet téríteni az oktatásba – tudtuk meg Kiss Imre főtanfelügyelőtől.