A gyermekek érzelmi és értelmi fejlődéséhez kulcsfontosságú a meseolvasás
A rendszeres olvasás alapvetően befolyásolja életünket, okosabbá tesz, számtalan új információval lát el, bővíti a szókincset, javítja az íráskészséget és a helyesírást, fejleszti az analitikus és kreatív gondolkodást és még hosszan sorolhatnánk.
2025. április 19., 16:062025. április 19., 16:06
A könyvtárosok világnapján, a Tudástár előadás-sorozat részeként tartott olvasásmotivációs előadást Kézdivásárhelyen dr. Vántsa Judit könyvtárinformatikus, aki 35 éve űzi büszkén hivatását, és saját elmondása szerint legfontosabb szabadidős tevékenységére, az olvasásra minden nap időt szakít.
A céhes városi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár vezetője ismertette azt a 2022-ben végzett átfogó felmérést, amely az európai országok lakóinak olvasási gyakoriságát mérte, konkrétan, hogy a lakosság hány százaléka olvasott el egy év alatt legalább egy könyvet.
Legjobban Svájc szerepelt, az ott élők 81 százaléka elolvas évente legalább egy könyvet, majd Luxemburg (75%), Dánia (72%), Norvégia (71%) következik. Az európai átlag 53 százalékot mutat, Magyarország 52 százalékon áll.
azaz a romániai lakosság 70 százaléka egy év alatt egyetlenegy könyvet sem olvas el.
Pedig az olvasásnak rengeteg pozitív hozadéka van, felsorolni is nehéz az összeset. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy lassítja, vagy akár meg is akadályozza az Alzheimer-kór és demencia kialakulását, lefolyását, mivel aktivizálja az agyi területeket, erősíti a rövidtávú memóriát, csökkenti a stresszt, csökkenti a vérnyomást és a légzésszámot, egyszóval nyugtat, kikapcsol.
„Az internet egyik következménye lett a multitasking-életmód, ami jelentősen csökkenti a produktivitást. Ellenben, amikor belemerülünk egy könyvbe, akkor a teljes figyelmünk középpontjában a történet áll. Egy olvasó embert, ha megszólítunk, nem biztos, hogy azonnal meghallja, mert a teljes figyelmét leköti a cselekmény. Szóval,
Kísérletek bizonyították, hogy reggelente, ha 15–20 percet szánunk olvasásra, akkor egész nap sokkal jobban tudunk összpontosítani a teendőinkre” – fogalmazott a szakember, aki azt tanácsolta, hogy mindig vigyünk magunkkal könyvet, ha utazunk vagy épp orvosi rendelőbe visz az utunk, mivel könyvet bújva a várakozás idő jócskán „lerövidül”.
A Nemzetközi Olvasástársaság néhány évvel ezelőtt
A magzat a terhesség 18. hetétől elkezdi hallani a külső hangokat, édesanyja beszélgethet hozzá, mondókázhat, mesét olvashat neki, hiszen minél előbb elkezdi a vele való kommunikációt, annyival könnyebben tudja később őt megnyugtatni.
Minden gyereknek jó, ha mesét hallgat, ez nem terápia, ez elemi szükséglet, nemcsak a kicsiknek, hanem a felnőttnek is – hangzott el. A mese ideje alatt együtt van a mesében a mesemondóval, anyával, apával, a mese hősével, szereplőivel. Jó szorongáscsökkentő, bátorságra, együttérzésre tanít.
A mesélés egyik előnye, hogy a gyereknek lehetőségük van feldolgozni a hallottakat, rákérdezni a történtekre, illetve saját fantáziájára van bízva, hogy képzeli el a történetet, belső képeket alkot és ezzel fejleszti leginkább a kreativitását. Ettől rugalmasabb lesz a gondolkodása és képes lesz hamarabb megoldani a problémás helyzeteket.
Az, hogy odafigyel a mesefolyamatra, hatással lesz a későbbiekben a szövegértésére és a szókincsére is. A gazdag szókincs pedig segít majd a személyiségének a kibontakozásában.
„Ez nem érvényes a rajzfilmnézésre, amikor a gyerek folyamatosan és gyorsan kapja az új képeket, ingereket, anélkül, hogy feltudná azokat dolgozni. Ez a többségüknél nyugtalanságot és agresszivitást vált ki. Sok családban a könyveket a táblagépek helyettesítik, a hagyományos társasjátékokat pedig a mobilok. Kutatások kimutatták, hogy azoknál a gyerekeknél, akik naponta több mint egy órát töltenek a képernyőnk előtt, 49 százalékkal nő a nyelvi elmaradás.
– sorolta a könyvtáros.
Dr. Vántsa Judit ismertetett egy olyan magyarországi felmérést is, amely szerint a lányoknak inkább meséltek kiskorukban, mint a fiúknak. „De miért van ez a különbség? Talán úgy gondolják a szülők, hogy az izgő-mozgó fiúk nem hallgatnák meg a mesét. Pedig higgyék el, pontosan olyan kíváncsiak a fiúk is, mint a lányok. Pontosan úgy áhítják a szülővel való meghitt pillanatokat, mint a lányok”.
A rendszeres olvasás és a tanulmányi előmenetel között is van egyenes kapcsolat, azok, akiknek naponta olvastak esti mesét kiskorukban, erősebb iskolába jutottak be, ellenben szakmunkás képzősök vallották, hogy nekik egyáltalán nem meséltek.
A könyvtár már nemcsak a könyveket, hanem az információt is gyűjti
Fotó: Csató Andrea
„A felmérésben arra a kérdésre szerettek volna választ kapni, hogy valóban be lehet-e jutni esti mesével az egyetemre. És a válasz az, hogy igen. Egy magasabb életszínvonal eléréséhez le kell rakni az alapokat a napi mesével, a rendszeres olvasással, hogy kialakuljon a megfelelő szövegértés, amellyel hatékony lesz a tanulás. És a hatékony tanulással be lehet jutni az egyetemre” – így a szakember, aki szerint a jól olvasó gyerek nemcsak az irodalommal, hanem a többi tantárggyal is remekül boldogul.
A szakember szerint a gyerekkönyvek lapozgatása, a rendszeres közös olvasás által szinte észrevétlenül fejlődik olvasóvá a gyerek. Azt tanácsolja, hogy legyen a könyv használati tárgy, amit bármikor kézbe vehet, lapozgathat a kicsi, még akkor is, ha esetleg kárt tesz benne, hagyjunk a keze ügyében könyveket, vegyük elő saját gyermekkorunk kedvenceit.
Kimerülten, fáradtan inkább ne olvassunk, figyeljünk rá, hogy örömmel, élvezettel böngésszünk, és vértezzük fel magunkat türelemmel azokra az alkalmakra, amikor tizedszer is el kell olvasni ugyanazt, de jó ötlet a saját készítésű rajzos mesekönyv is, ami által megtanulja értékelni a különböző kiadványokat.
A romániaiak olvasnak a legkevesebbet az EU-ban
Fotó: Csató Andrea
Ha már van kedvenc elfoglaltsága, hobbija az iskolásnak, akkor abban a témában keressünk neki olvasnivalót, vagy olvassunk el egy irodalmi alkotást, majd nézzük meg közösen az abból készült filmet. Ne ragadjunk le egy sorozatnál, hanem próbáljunk ki több többféle szerzeményt, neveljük kísérletezővé a kis olvasót, hiszen ahhoz, hogy kialakuljon az olvasói ízlése, sokféle műfajjal kell kísérleteznie. Szerencsénkre rengeteg fantasztikus alkotás van a kortárs magyar- és világirodalomban, amely magával tudja ragadni a fiatal generációt.
Kirándulásra vigyünk magunkkal könyvet, hallgassunk hangoskönyvet hosszabb autóút közben, és ne feledjük,
Figyeljünk arra, hogy ne tegyük az olvasást kötelező házimunkává. Kezdeményezhetünk könyvklubot családon belül, vagy a baráti körben, mivel a könyvekről való beszélgetés elkerülhetetlenül elvezet a mélyebb témák felé.
Olvassunk, hogy magunk képzeljünk el egy tájat, egy találkozást, arcokat, szemeket
Fotó: Haáz Vince
Tizenévesen már nagyon nehéz megszerettetni az olvasást azzal, aki addig nem falta a betűket, de türelemmel, kíváncsisággal, nyíltsággal nem lehetetlen feladat. Kiváló ajándékötlet kamaszoknak az érdeklődési körüknek megfelelő folyóirat-előfizetés, de a képregények is egy lépcsőfokkal közelebb vihetik őket az irodalomhoz. A legfontosabb: ne ítélkezzünk, bármit is olvas.
Járjunk könyvtárba!
Remek szórakozás lehet az egész család számára a könyvtárba járás, ahol a széleskörű kínálatból szabadon válogathatunk, nincs olyan téma, amihez ne találnánk szakirodalmat. A könyvtár már rég nem csupán a könyvek kölcsönzésére való, olvashatunk újságokat, használhatjuk a számítógépeket, igénybe vehetjük az elektronikus információs szolgáltatást, járhatunk író-olvasó találkozókra, könyvbemutatókra, könyvklubokba. Előnye nemcsak a sokszínűségben rejlik, hanem hogy költségkímélő is, Kézdivásárhelyen például január 1-jétől eltörölték a jelképes beiratkozási díjat, hogy ösztönözzék a könyvtárlátogatást, amely tekintetben szintén gyengén állunk országszinten, a lakosság mindössze 12 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
Sepsiszentgyörgyön egyeztettek a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNAIR) képviselői a megyei és helyi önkormányzatok vezetőivel a A13-as autópálya nyomvonaláról. A tervek szerint hat csomópont épül a háromszéki szakaszon.
Kilőtték a sepsiszentgyörgyi gyümölcsösben azt a medvét, amelyik szombatra virradóra hét juhot ölt meg egy tanyán, majd két nap múlva ugyanott újabb állatokat pusztított el.
Megemlékező ünnepségeket tartanak a héten Sepsillyefalván és Sepsiszentgyörgyön. A Jókai-emléknapok a jeles író születésének 200. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév égisze alatt zajlanak legmeghatározóbb háromszéki állomásain.
A házakat többnyire megkímélte, de több száz hektár területet öntött el az árvíz Erdővidéken a múlt hét folyamán. A településvezetők szerint mederszabályozásra, gátak építésére és javítására van szükség, méghozzá minél hamarabb.
Lovon és gyalog is elindultak az első zarándokok szerdán reggel Háromszékről a szombati csíksomlyói búcsúba. Imaszalagokat visznek és azért imádkoznak, hogy jobbak és érdemesebbek legyenek a Szűzanya kegyelmére.
Interaktív előadást hoznak tető alá Kézdivásárhelyen a Transylvanian Wildlife Project égisze alatt. Június 4-én 17 órától Gál László ökológus, természetfilmes beszél a medvékről, válaszol az érdeklődők kérdéseire.
A megyei utat érintő korszerűsítések nem kevés türelmet igényelnek a lakosságtól: előbb a híd, majd a vasúti átkelő felújítása okozott felfordulást a faluban. Úgy tűnik, a Málnásfürdőn átterelt teherforgalom a nemrég aszfaltozott útban is kárt tett.
„A vers az, amit mondani kell”, tudjuk Kányádi Sándortól. Tudják ezt azok a keresztények is, akik ma délután megszervezték az általános iskolásoknak a II. Aranyhíd cigány vers- és prózamondó versenyt a sepsiszentgyörgyi Írisz Házban.
Személyes találkozások, emlékezetes könyvélmények, inspiráló beszélgetések határozták meg a 4. SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál hangulatát idén. Az eseményre több mint 12 ezer látogató érkezett Háromszékről és Erdély más részeiről.
Az árvízhelyzetről tájékozódik hétfőn Nacsa Lőrinc, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára Háromszéken és Parajdon. A terepszemle előtti, sepsiszentgyörgyi látogatásán bejelentette: Székelyföld a bajban számíthat a magyar kormányra.
szóljon hozzá!