Hirdetés
Hirdetés

A szakértő szerint nem véletlenül olvasnak Romániában a legkevesebbet

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Romániában olvasnak a legkevesebbet az Európai Unió országai közül – derül ki egy Eurostat felmérésből. Néhány évtizeddel ezelőtt nem voltak könyvnépszerűsítő gyerektevékenységek, egyszerűen nem is létezett a gyakorlatban ez a fogalom. Ez is közrejátszhat abban, hogy sereghajtók vagyunk ilyen téren. De az életszínvonallal is összefügghet az, hogy egy társadalomban mennyi időt tudnak olvasásra fordítani az emberek.

Hajnal Csilla

2024. augusztus 18., 21:302024. augusztus 18., 21:30

Romániában a felnőtt lakosság több mint hetven százaléka nem olvasott el egyetlen könyvet sem a felmérés előtti egy évben – derül ki egy 2022-ben végzett Eurostat kutatásból, amelynek adatait nemrég közölték. Egész pontosan

a hazai lakosság 29,5 százaléka olvasott könyvet a felmérés előtti egy évben.

Az is kiderül, hogy az Európai Unióban élő 16 év fölöttiek 52,8 százaléka olvasott könyveket a felmérés előtti 12 hónapban.

Legtöbbet a 16-29 éves korosztály olvas (60,1 százalékuk), legkevesebbet a 65 év fölöttiek (47,2 százalékuk), az Unió szintjén.

Az is kiderült, hogy az EU-ban több nő olvas könyvet (60,5 százalék) mint ahány férfi (44,5 százalék).

Hirdetés

A sereghajtók között van még Ciprus (33,1 százalékuk) és Olaszország (35,4 százalékuk) is, a legtöbbet pedig Luxemburgban (75,2 százalék), Dániában (72,1 százalék) és Észtországban (70,7 százalék) olvastak 2021-ben.

Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki Téka osztályvezetője, a Romániai Magyar Könyvtáros Szövetség szakmai bizottságának elnöke •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki Téka osztályvezetője, a Romániai Magyar Könyvtáros Szövetség szakmai bizottságának elnöke

Fotó: Haáz Vince

Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki Téka osztályvezetője, a Romániai Magyar Könyvtáros Szövetség szakmai bizottságának elnöke saját véleménye szerint

a gyerekfoglalkozások azok, amelyek olvasóvá nevelnek.

Régebb nem létezett mint fogalom ez a fajta nevelés az intézmények részéről, egyszerűen nem ez volt a minta. Nem volt még kitalálva gyakorlatként itthon. Valószínűleg azokban az országokban, ahol többet olvasnak, ott már ez létezett. Ez azt mutatja, hogy ezek az országok mennyivel vannak előbbre a különböző közösségi gyakorlatok szintjén. Nemcsak kifejezetten az olvasást népszerűsítő gyakorlatok, hanem egyáltalán a közösséggel való kapcsolattartás, közösségnek szervezett tevékenységek szintjén.

Ma már tendencia, hogy a könyvtár ne csak könyvtár legyen

„Nyilvánvalóan az én környezetemben olvasnak, és a saját »közösségi buborékomban« látom a szülők folyamatos erőfeszítését arra, hogy a gyerekeiket olvasásra bírják. Ugyanúgy a könyvtárosok, pedagógusok is folyamatosan tesznek azért, hogy fiatalokat, időseket olvasásra bírjanak.

Idézet
Évek óta ez egy tendencia a könyvtáraknál, hogy ne csak könyvtárként legyenek jelen a közösségek életében, tehát kölcsönzünk, visszaveszünk, illetve bent ülünk, és várjuk az olvasókat, hanem a könyvtárak kimennek a közösség közé, és úgy próbálják – nem csak könyvekkel – becsalogatni a gyerekeket, a közösséget a könyvtárba”

– magyarázta Lázok Klára.

A könyvtárosok közösségi ügyek felkarolásával próbálják bevonzani a felnőtteket a könyvtárba •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A könyvtárosok közösségi ügyek felkarolásával próbálják bevonzani a felnőtteket a könyvtárba

Fotó: Haáz Vince

Hozzátette, erre jó példák a különböző erdélyi könyvtáraknak a nagyon izgalmas projektjei. Például a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárnak a lovas projektje: a gyerekeket igazi lovakon keresztül próbálják becsalogatni a könyvtárba.

A könyvtár kertjében lovas foglalkozást tartottak, aminek az is része volt, hogy lovaskönyvekből készítettek könyvkiállítást. Természetesen mindegyik gyerek kivett egy könyvet, de nem csak lovaskönyvet, hanem mellette még válogattak egyebet is.

Lehet, hogy ez elsőre furcsának tűnik, de nagyon jó módszernek bizonyult. Ugyanakkor Marosvásárhelyen a megyei könyvtárban például különböző társasjáték-foglalkozásokat tartanak a könyvtárosok, játszó délutánokat, kézműves délutánokat szerveznek. Nyáron heti rendszerességgel visszatérő gyerekfoglalkozást is tartanak. Ezeknek mind az a vége, hogy

a gyerekek nagy százaléka visszatér a könyvtárba, és kivesz egy-egy könyvet, legyen ez akár annak az eredménye, hogy szimpatikus neki a könyvtáros néni, vagy azért, mert egy kellemes élményt köt a könyvtár épületéhez, teljesen mindegy.

A lényeg az, hogy végül is egy könyv köt ki annak a gyereknek a kezében.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Az olvasási szokások az életszínvonallal is összefüggnek

A marosvásárhelyi könyvtárvezető úgy véli, hogy a felnőtteket is meg lehet fogni a gyerekeiken keresztül. „Erre kiváló példát szolgáltatnak a tékás gyerekfoglalkozásaink.

Idézet
Miután egy évig a gyerek odajárt a Teleki Tékába a különböző könyves foglalkozásokra, nagyon sokszor fordult elő, hogy a szüleit is elhozta, hogy nézzék meg, hogy ő hol készítette ezeket a különleges dolgokat, amiket hazavitt. Vagy hogy mutassa be nekik azokat a csodaszép könyveket, amiket a foglalkozás szüneteiben megmutattunk nekik.

A felnőttek számára is több foglalkozás van. Például a Teleki Téka a Vásárhelyi Forgatag könyves rendezvényeinek mindenkori szervezőjeként népszerűsíti a könyveket és az olvasást a nagyközönség körében. A székelyudvarhelyi könyvtár közösségi puzzle-ezést rendez a közösségnek, nyomdatörténeti foglalkozásokat tartanak, szabadulószobás tevékenységeket szerveznek, de van, amikor különböző közösségi gyűjtéseket szervez a könyvtár. Kihagyhatatlanok a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár rendszeres könyvbemutatói, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei könyvtár workshopjai, szakmai beszélgetései.

Idézet
Nem kifejezetten könyvekkel kapcsolatos tevékenységek ezek, hanem közösségi ügyekbe folynak bele, és különböző eseményeket szerveznek, amelyek felnőtteknek szólnak. Akár maratont, akár bicikliversenyt, és azáltal, hogy megmozgatja a közösséget, bevonzza őket a könyvtárba is”

– meséli Lázok Klára.

A gyerekek olvasóvá nevelésével kezdődik a könyvek szeretete •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A gyerekek olvasóvá nevelésével kezdődik a könyvek szeretete

Fotó: Haáz Vince

Szerinte azonban az olvasási szokások az életszínvonallal is nagyban összefüggnek. „Amikor a mindennapi gondod az, hogy ki tudod-e fizetni a számlákat, és itt most nem csak a nyugdíjasokról beszélünk, hanem az aktív korosztályról is, amelynek nevelni kell a gyerekeit, de ugyanabban az időben dolgozni kell azért, hogy egyáltalán azok a gyerekek megfelelőképpen el legyenek látva, és fenn tudják tartani az életszínvonalat. Úgy gondolom, hogy egyszerűen nincsen ideje olvasni ennek a korosztálynak, és főként, ha nem is volt erre ránevelve, hogy ez egy habitussá váljon, az életének a része legyen, akkor nem is biztos, hogy van erre igénye” – magyarázza a Teleki Téka vezetője.

A nőknek nagyobb az igénye az önmaguk és a dolgok megértésére

A felmérésből az is kiderül, hogy a nők többet olvasnak, mint a férfiak európai szinten, nem csak Romániában. Lázok Klárának az a saját véleménye erről nem csak könyvtárosként, hanem anyaként is, hogy ez azért alakulhatott így, mert a nők sokkal többet olvasnak már a gyereknevelésről is, majd azokról a könyvekről, vagy azokat a könyveket, amiket a gyerekeik kezébe adnak.

Idézet
Úgy általában a nőket sokkal inkább foglalkoztatják az élet lelki dolgai, az önmaguk és a dolgok megértése. Próbálják felfedezni azt, hogy mivel tudják megmagyarázni a környezetük jelenségeit, és sokkal szubjektívebben éljük meg mi, nők a világot. Én úgy gondolom, hogy nagyobb az igényünk arra, hogy színesebb legyen a belső világunk, mint a gyakorlatias férfiaknak. Ez nem értékítélet, hiszen ők is úgy tartják magukról, hogy ők a gyakorlatiasabbak”

– fejtette ki véleményét Lázok Klára, akitől azt is megkérdeztük, melyek az ő személyes kedvenc olvasmányai.

A nőket sokkal inkább foglalkoztatják az élet lelki dolgai, az önmaguk és a dolgok megértése •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A nőket sokkal inkább foglalkoztatják az élet lelki dolgai, az önmaguk és a dolgok megértése

Fotó: Haáz Vince

„Általában azokat a könyveket szeretem, amelyek kihívást jelentenek számomra valamilyen szempontból, témájukat vagy műfajukat illetőleg másak. Számomra az olvasás az élet különböző helyzeteinek, a világ különbözőségeinek a megértését segíti, illetve a magam kérdéseire adja meg a válaszokat a megfelelő pillanatokban. Az elmúlt évek egyik nagy kedvence Vida Gábor: Egy dadogás története, amely nagyon sok belső identitás kérdésemre nyújtott választ, de szerettem Elisa Dusapin: Tél Szokcsóban című munkáját és Jon Fosse: Reggel és estéjét is a másságuk miatt. A nyaralás olvasmánya pedig Láng Zsolt: Az emberek meséje volt, ami azért marad emlékezetes számomra, mert az első olyan könyv volt, amelyet olvasva, annyira szorongtam, mintha egy nagyon jól megrendezett thrillert néznék”– osztotta meg velünk Lázok Klára.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 14., vasárnap

A magyar nemzet szövetbe hímzett története – felvatták a Nemzeti Színház díszfüggönyét

Egy függöny, amely mesél, egy függöny, amelyben a magyar kultúra ezer szála, sorsok, múlt és jövő fonódik össze: felavatták Budapesten a Nemzeti Színház új nagyszínpadi díszfüggönyét. Az eseményre szerte a Kárpát-medencéből érkeztek ünneplők.

A magyar nemzet szövetbe hímzett története – felvatták a Nemzeti Színház díszfüggönyét
Hirdetés
2025. december 14., vasárnap

Tető alatt az adományokból épülő ház, de még elkel a segítség

Otthont a gyerekeknek, otthont a családnak – a jelmondatból kézzelfogható valóság válik Gyergyószentmiklóson, ahol közösségi összefogással épül egy rászoruló, négygyermekes család új háza. A segítségre továbbra is szükség van.

Tető alatt az adományokból épülő ház, de még elkel a segítség
2025. december 14., vasárnap

Zelenszkij kijelentette, a biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna lemond a NATO-csatlakozási törekvésekről

A nyugati biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna hajlandó lemondani a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Erről Volodimir Zelenszkij beszélt vasárnap egy Berlinbe tervezett tárgyalás előtt.

Zelenszkij kijelentette, a biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna lemond a NATO-csatlakozási törekvésekről
2025. december 14., vasárnap

Ellenőrzéseket indít az Igazságyügyi Felügyelet a Recorder filmjében elhangzottak kapcsán

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) keretében működő Igazságügyi Felügyelet (IJ) vasárnap bejelentette, hogy ellenőrzéseket indított a Recorder anyagában elhangzottak kapcsán.

Ellenőrzéseket indít az Igazságyügyi Felügyelet a Recorder filmjében elhangzottak kapcsán
Hirdetés
2025. december 14., vasárnap

Szárnyal a gyergyói zene: ezt igazolja a Made In Gyergyó II.

Nem egyszeri csoda volt: hét évvel az első válogatás után megérkezett a Made In Gyergyó II., és vele együtt egyértelmű üzenet is – a gyergyói zene folyamatosan fejlődik, szórakoztat és új hangzásokat hoz.

Szárnyal a gyergyói zene: ezt igazolja a Made In Gyergyó II.
2025. december 14., vasárnap

Autóbaleset bénította meg a forgalmat Kibédnél

Két gépkocsi balesetezett a 13-as országúton Kibéd község területén. Öt személy megsérült, a forgalmat mindkét menetirányon lezárták.

Autóbaleset bénította meg a forgalmat Kibédnél
2025. december 14., vasárnap

Jogtalanul tartottak fogva és zsúfoltak össze időseket – házkutatásokat tartanak a hatóságok

Tizenhárom Temes megyei helyszínen tartottak házkutatást szombaton a hatóságok az illegálisan működtetett nagycsanádi idősotthon ügyében.

Jogtalanul tartottak fogva és zsúfoltak össze időseket – házkutatásokat tartanak a hatóságok
Hirdetés
2025. december 14., vasárnap

A szeretetteli ajándékok lelőhelyei: karácsonyi vásárok Sepsiszentgyörgyön

Az egyedi ajándékot keresők, a szerényebb igényekkel rendelkezők, a lélekemelő élményekre vágyók számára kihagyhatatlanok a karácsonyi vásárok, melyekből ezen a hétvégén kettő is nyílt Sepsiszentgyörgyön.

A szeretetteli ajándékok lelőhelyei: karácsonyi vásárok Sepsiszentgyörgyön
2025. december 14., vasárnap

Matring, gomolya, matyuka – tudás, ami lassan a múltba vész

Néhány évtizede, amikor még nem hozták be az országba a rengeteg tömegárut, nagy értéke volt a belső termelésnek, virágzott a konfekcióipar, és volt igény a gyapjúfeldolgozásra, a belőle készült termékekre. Mára ez teljesen megváltozott.

Matring, gomolya, matyuka – tudás, ami lassan a múltba vész
2025. december 14., vasárnap

Lakástűzhöz riasztották a nagysármási tűzoltókat

Lakástűz keletkezett a Mezősályihoz tartozó Lőrinci faluban vasárnap kora délután. A Maros megyei hivatásos tűzoltókat egy kigyúlt családi házhoz riasztották.

Lakástűzhöz riasztották a nagysármási tűzoltókat
Hirdetés