Hirdetés
Hirdetés

A szakértő szerint nem véletlenül olvasnak Romániában a legkevesebbet

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Romániában olvasnak a legkevesebbet az Európai Unió országai közül – derül ki egy Eurostat felmérésből. Néhány évtizeddel ezelőtt nem voltak könyvnépszerűsítő gyerektevékenységek, egyszerűen nem is létezett a gyakorlatban ez a fogalom. Ez is közrejátszhat abban, hogy sereghajtók vagyunk ilyen téren. De az életszínvonallal is összefügghet az, hogy egy társadalomban mennyi időt tudnak olvasásra fordítani az emberek.

Hajnal Csilla

2024. augusztus 18., 21:302024. augusztus 18., 21:30

Romániában a felnőtt lakosság több mint hetven százaléka nem olvasott el egyetlen könyvet sem a felmérés előtti egy évben – derül ki egy 2022-ben végzett Eurostat kutatásból, amelynek adatait nemrég közölték. Egész pontosan

a hazai lakosság 29,5 százaléka olvasott könyvet a felmérés előtti egy évben.

Az is kiderül, hogy az Európai Unióban élő 16 év fölöttiek 52,8 százaléka olvasott könyveket a felmérés előtti 12 hónapban.

Legtöbbet a 16-29 éves korosztály olvas (60,1 százalékuk), legkevesebbet a 65 év fölöttiek (47,2 százalékuk), az Unió szintjén.

Az is kiderült, hogy az EU-ban több nő olvas könyvet (60,5 százalék) mint ahány férfi (44,5 százalék).

Hirdetés

A sereghajtók között van még Ciprus (33,1 százalékuk) és Olaszország (35,4 százalékuk) is, a legtöbbet pedig Luxemburgban (75,2 százalék), Dániában (72,1 százalék) és Észtországban (70,7 százalék) olvastak 2021-ben.

Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki Téka osztályvezetője, a Romániai Magyar Könyvtáros Szövetség szakmai bizottságának elnöke •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki Téka osztályvezetője, a Romániai Magyar Könyvtáros Szövetség szakmai bizottságának elnöke

Fotó: Haáz Vince

Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki Téka osztályvezetője, a Romániai Magyar Könyvtáros Szövetség szakmai bizottságának elnöke saját véleménye szerint

a gyerekfoglalkozások azok, amelyek olvasóvá nevelnek.

Régebb nem létezett mint fogalom ez a fajta nevelés az intézmények részéről, egyszerűen nem ez volt a minta. Nem volt még kitalálva gyakorlatként itthon. Valószínűleg azokban az országokban, ahol többet olvasnak, ott már ez létezett. Ez azt mutatja, hogy ezek az országok mennyivel vannak előbbre a különböző közösségi gyakorlatok szintjén. Nemcsak kifejezetten az olvasást népszerűsítő gyakorlatok, hanem egyáltalán a közösséggel való kapcsolattartás, közösségnek szervezett tevékenységek szintjén.

Ma már tendencia, hogy a könyvtár ne csak könyvtár legyen

„Nyilvánvalóan az én környezetemben olvasnak, és a saját »közösségi buborékomban« látom a szülők folyamatos erőfeszítését arra, hogy a gyerekeiket olvasásra bírják. Ugyanúgy a könyvtárosok, pedagógusok is folyamatosan tesznek azért, hogy fiatalokat, időseket olvasásra bírjanak.

Idézet
Évek óta ez egy tendencia a könyvtáraknál, hogy ne csak könyvtárként legyenek jelen a közösségek életében, tehát kölcsönzünk, visszaveszünk, illetve bent ülünk, és várjuk az olvasókat, hanem a könyvtárak kimennek a közösség közé, és úgy próbálják – nem csak könyvekkel – becsalogatni a gyerekeket, a közösséget a könyvtárba”

– magyarázta Lázok Klára.

A könyvtárosok közösségi ügyek felkarolásával próbálják bevonzani a felnőtteket a könyvtárba •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A könyvtárosok közösségi ügyek felkarolásával próbálják bevonzani a felnőtteket a könyvtárba

Fotó: Haáz Vince

Hozzátette, erre jó példák a különböző erdélyi könyvtáraknak a nagyon izgalmas projektjei. Például a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárnak a lovas projektje: a gyerekeket igazi lovakon keresztül próbálják becsalogatni a könyvtárba.

A könyvtár kertjében lovas foglalkozást tartottak, aminek az is része volt, hogy lovaskönyvekből készítettek könyvkiállítást. Természetesen mindegyik gyerek kivett egy könyvet, de nem csak lovaskönyvet, hanem mellette még válogattak egyebet is.

Lehet, hogy ez elsőre furcsának tűnik, de nagyon jó módszernek bizonyult. Ugyanakkor Marosvásárhelyen a megyei könyvtárban például különböző társasjáték-foglalkozásokat tartanak a könyvtárosok, játszó délutánokat, kézműves délutánokat szerveznek. Nyáron heti rendszerességgel visszatérő gyerekfoglalkozást is tartanak. Ezeknek mind az a vége, hogy

a gyerekek nagy százaléka visszatér a könyvtárba, és kivesz egy-egy könyvet, legyen ez akár annak az eredménye, hogy szimpatikus neki a könyvtáros néni, vagy azért, mert egy kellemes élményt köt a könyvtár épületéhez, teljesen mindegy.

A lényeg az, hogy végül is egy könyv köt ki annak a gyereknek a kezében.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Az olvasási szokások az életszínvonallal is összefüggnek

A marosvásárhelyi könyvtárvezető úgy véli, hogy a felnőtteket is meg lehet fogni a gyerekeiken keresztül. „Erre kiváló példát szolgáltatnak a tékás gyerekfoglalkozásaink.

Idézet
Miután egy évig a gyerek odajárt a Teleki Tékába a különböző könyves foglalkozásokra, nagyon sokszor fordult elő, hogy a szüleit is elhozta, hogy nézzék meg, hogy ő hol készítette ezeket a különleges dolgokat, amiket hazavitt. Vagy hogy mutassa be nekik azokat a csodaszép könyveket, amiket a foglalkozás szüneteiben megmutattunk nekik.

A felnőttek számára is több foglalkozás van. Például a Teleki Téka a Vásárhelyi Forgatag könyves rendezvényeinek mindenkori szervezőjeként népszerűsíti a könyveket és az olvasást a nagyközönség körében. A székelyudvarhelyi könyvtár közösségi puzzle-ezést rendez a közösségnek, nyomdatörténeti foglalkozásokat tartanak, szabadulószobás tevékenységeket szerveznek, de van, amikor különböző közösségi gyűjtéseket szervez a könyvtár. Kihagyhatatlanok a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár rendszeres könyvbemutatói, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei könyvtár workshopjai, szakmai beszélgetései.

Idézet
Nem kifejezetten könyvekkel kapcsolatos tevékenységek ezek, hanem közösségi ügyekbe folynak bele, és különböző eseményeket szerveznek, amelyek felnőtteknek szólnak. Akár maratont, akár bicikliversenyt, és azáltal, hogy megmozgatja a közösséget, bevonzza őket a könyvtárba is”

– meséli Lázok Klára.

A gyerekek olvasóvá nevelésével kezdődik a könyvek szeretete •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A gyerekek olvasóvá nevelésével kezdődik a könyvek szeretete

Fotó: Haáz Vince

Szerinte azonban az olvasási szokások az életszínvonallal is nagyban összefüggnek. „Amikor a mindennapi gondod az, hogy ki tudod-e fizetni a számlákat, és itt most nem csak a nyugdíjasokról beszélünk, hanem az aktív korosztályról is, amelynek nevelni kell a gyerekeit, de ugyanabban az időben dolgozni kell azért, hogy egyáltalán azok a gyerekek megfelelőképpen el legyenek látva, és fenn tudják tartani az életszínvonalat. Úgy gondolom, hogy egyszerűen nincsen ideje olvasni ennek a korosztálynak, és főként, ha nem is volt erre ránevelve, hogy ez egy habitussá váljon, az életének a része legyen, akkor nem is biztos, hogy van erre igénye” – magyarázza a Teleki Téka vezetője.

A nőknek nagyobb az igénye az önmaguk és a dolgok megértésére

A felmérésből az is kiderül, hogy a nők többet olvasnak, mint a férfiak európai szinten, nem csak Romániában. Lázok Klárának az a saját véleménye erről nem csak könyvtárosként, hanem anyaként is, hogy ez azért alakulhatott így, mert a nők sokkal többet olvasnak már a gyereknevelésről is, majd azokról a könyvekről, vagy azokat a könyveket, amiket a gyerekeik kezébe adnak.

Idézet
Úgy általában a nőket sokkal inkább foglalkoztatják az élet lelki dolgai, az önmaguk és a dolgok megértése. Próbálják felfedezni azt, hogy mivel tudják megmagyarázni a környezetük jelenségeit, és sokkal szubjektívebben éljük meg mi, nők a világot. Én úgy gondolom, hogy nagyobb az igényünk arra, hogy színesebb legyen a belső világunk, mint a gyakorlatias férfiaknak. Ez nem értékítélet, hiszen ők is úgy tartják magukról, hogy ők a gyakorlatiasabbak”

– fejtette ki véleményét Lázok Klára, akitől azt is megkérdeztük, melyek az ő személyes kedvenc olvasmányai.

A nőket sokkal inkább foglalkoztatják az élet lelki dolgai, az önmaguk és a dolgok megértése •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A nőket sokkal inkább foglalkoztatják az élet lelki dolgai, az önmaguk és a dolgok megértése

Fotó: Haáz Vince

„Általában azokat a könyveket szeretem, amelyek kihívást jelentenek számomra valamilyen szempontból, témájukat vagy műfajukat illetőleg másak. Számomra az olvasás az élet különböző helyzeteinek, a világ különbözőségeinek a megértését segíti, illetve a magam kérdéseire adja meg a válaszokat a megfelelő pillanatokban. Az elmúlt évek egyik nagy kedvence Vida Gábor: Egy dadogás története, amely nagyon sok belső identitás kérdésemre nyújtott választ, de szerettem Elisa Dusapin: Tél Szokcsóban című munkáját és Jon Fosse: Reggel és estéjét is a másságuk miatt. A nyaralás olvasmánya pedig Láng Zsolt: Az emberek meséje volt, ami azért marad emlékezetes számomra, mert az első olyan könyv volt, amelyet olvasva, annyira szorongtam, mintha egy nagyon jól megrendezett thrillert néznék”– osztotta meg velünk Lázok Klára.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 30., péntek

Miniszter: méltánytalan betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy az első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre

Méltánytalan a valóban betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy ennek első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre, mert a hatóságok „elvesztették az ellenőrzést” a fiktív betegszabadságok felett – véli az egészségügyi miniszter.

Miniszter: méltánytalan betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy az első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre
Hirdetés
2026. január 30., péntek

Fémből készült, több mint három méter magas medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn

Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.

Fémből készült, több mint három méter magas medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn
2026. január 30., péntek

Korodi: a feszültség az önkormányzatokon csattant

Az embereket érzékenyen érintő adóemelésről is beszélt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a helyi önkormányzati képviselők januári ülésén. Mint mondta, a kormány döntését kellett végrehajtaniuk, az emberek feszültsége mégis rájuk irányul.

Korodi: a feszültség az önkormányzatokon csattant
2026. január 30., péntek

Vaddisznó támadt egy emberre, sok vért veszített az áldozat

Vaddisznótámadásban sérült meg súlyosan és vesztett sok vért egy ember az Argeș megyei Nucșoara község nehezen megközelíthető területén. Megmentésére a hegyimentőket is riasztották.

Vaddisznó támadt egy emberre, sok vért veszített az áldozat
Hirdetés
2026. január 30., péntek

Vészforgatókönyv: akár 12 lejbe is kerülhet egy liter gázolaj

Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 50 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.

Vészforgatókönyv: akár 12 lejbe is kerülhet egy liter gázolaj
2026. január 30., péntek

Nicușor Dan szerint két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket

Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.

Nicușor Dan szerint két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket
Hirdetés
2026. január 30., péntek

Meghirdették a Zöldövezet program újabb kiadását

A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány meghirdette a Zöldövezet program 20. kiadását, amelyben összesen 850 ezer lejjel támogatják civil szervezetek környezetvédelmi projektjeit.

Meghirdették a Zöldövezet program újabb kiadását
2026. január 30., péntek

Mennyi marad helyben? – két forgatókönyvet vázolt fel az államfő az adókat illetően

Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.

Mennyi marad helyben? – két forgatókönyvet vázolt fel az államfő az adókat illetően
2026. január 30., péntek

El kell indítani a Kalász negyedi temető bővítésének folyamatát

Nem lehet tovább várni a csíkszeredai Kalász negyedi köztemető területének bővítésével, a folyamatot idén el kell indítani – tudtuk meg. Azt még nem lehet tudni, hogy melyik irányba lehet kiterjeszteni a sírkertet, erről később születik döntés.

El kell indítani a Kalász negyedi temető bővítésének folyamatát
Hirdetés