Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:52

Két kis utcát újítanak fel a csíkszeredai ipari övezetben 2,3 millió lejből

12:24

A nyárádtői játékosok uralják a hónap csapatát a 2. Ligában

11:58

Késedelmi díj nélkül vihetők vissza a könyvek a megyei könyvtárba

11:23

Kangyal Balázs: Szívet melengető, hogy egy igazán magyar csapat lesz a döntőben

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Mindkét sofőr meghalt, amikor összeütközött a két kamion

Két autó ütközött, egyik jármű felborult

Széfet loptak egy Hargita megyei lakásból

Saját lakásán szervezett drogpartikat egy rendőr

Eszméletlen állapotban volt a roncsok közül kiszabadított nő

Bántalmazásig fajuló konfliktus egy kutyatartó és lakótelepi szomszédja között

Zöldövezetet alakítottak ki, ám ezt nem becsülték meg a lakók

Víz- és szennyvízhálózat épül Piricskén

Crin Antonescu támogatására kérte a romániai magyarokat Kelemen Hunor

Falkába verődött kóbor kutyák jelentek meg Csíkszeredában

A szakértő szerint nem véletlenül olvasnak Romániában a legkevesebbet

Fotó: Haáz Vince

Romániában olvasnak a legkevesebbet az Európai Unió országai közül – derül ki egy Eurostat felmérésből. Néhány évtizeddel ezelőtt nem voltak könyvnépszerűsítő gyerektevékenységek, egyszerűen nem is létezett a gyakorlatban ez a fogalom. Ez is közrejátszhat abban, hogy sereghajtók vagyunk ilyen téren. De az életszínvonallal is összefügghet az, hogy egy társadalomban mennyi időt tudnak olvasásra fordítani az emberek.

Hajnal Csilla

2024. augusztus 18., 21:302024. augusztus 18., 21:30

Romániában a felnőtt lakosság több mint hetven százaléka nem olvasott el egyetlen könyvet sem a felmérés előtti egy évben – derül ki egy 2022-ben végzett Eurostat kutatásból, amelynek adatait nemrég közölték. Egész pontosan

a hazai lakosság 29,5 százaléka olvasott könyvet a felmérés előtti egy évben.

Az is kiderül, hogy az Európai Unióban élő 16 év fölöttiek 52,8 százaléka olvasott könyveket a felmérés előtti 12 hónapban.

Legtöbbet a 16-29 éves korosztály olvas (60,1 százalékuk), legkevesebbet a 65 év fölöttiek (47,2 százalékuk), az Unió szintjén.

Az is kiderült, hogy az EU-ban több nő olvas könyvet (60,5 százalék) mint ahány férfi (44,5 százalék).

A sereghajtók között van még Ciprus (33,1 százalékuk) és Olaszország (35,4 százalékuk) is, a legtöbbet pedig Luxemburgban (75,2 százalék), Dániában (72,1 százalék) és Észtországban (70,7 százalék) olvastak 2021-ben.

Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki Téka osztályvezetője, a Romániai Magyar Könyvtáros Szövetség szakmai bizottságának elnöke

Fotó: Haáz Vince

Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki Téka osztályvezetője, a Romániai Magyar Könyvtáros Szövetség szakmai bizottságának elnöke saját véleménye szerint

a gyerekfoglalkozások azok, amelyek olvasóvá nevelnek.

Régebb nem létezett mint fogalom ez a fajta nevelés az intézmények részéről, egyszerűen nem ez volt a minta. Nem volt még kitalálva gyakorlatként itthon. Valószínűleg azokban az országokban, ahol többet olvasnak, ott már ez létezett. Ez azt mutatja, hogy ezek az országok mennyivel vannak előbbre a különböző közösségi gyakorlatok szintjén. Nemcsak kifejezetten az olvasást népszerűsítő gyakorlatok, hanem egyáltalán a közösséggel való kapcsolattartás, közösségnek szervezett tevékenységek szintjén.

Ma már tendencia, hogy a könyvtár ne csak könyvtár legyen

„Nyilvánvalóan az én környezetemben olvasnak, és a saját »közösségi buborékomban« látom a szülők folyamatos erőfeszítését arra, hogy a gyerekeiket olvasásra bírják. Ugyanúgy a könyvtárosok, pedagógusok is folyamatosan tesznek azért, hogy fiatalokat, időseket olvasásra bírjanak.

Évek óta ez egy tendencia a könyvtáraknál, hogy ne csak könyvtárként legyenek jelen a közösségek életében, tehát kölcsönzünk, visszaveszünk, illetve bent ülünk, és várjuk az olvasókat, hanem a könyvtárak kimennek a közösség közé, és úgy próbálják – nem csak könyvekkel – becsalogatni a gyerekeket, a közösséget a könyvtárba”

– magyarázta Lázok Klára.

A könyvtárosok közösségi ügyek felkarolásával próbálják bevonzani a felnőtteket a könyvtárba

Fotó: Haáz Vince

Hozzátette, erre jó példák a különböző erdélyi könyvtáraknak a nagyon izgalmas projektjei. Például a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárnak a lovas projektje: a gyerekeket igazi lovakon keresztül próbálják becsalogatni a könyvtárba.

A könyvtár kertjében lovas foglalkozást tartottak, aminek az is része volt, hogy lovaskönyvekből készítettek könyvkiállítást. Természetesen mindegyik gyerek kivett egy könyvet, de nem csak lovaskönyvet, hanem mellette még válogattak egyebet is.

Lehet, hogy ez elsőre furcsának tűnik, de nagyon jó módszernek bizonyult. Ugyanakkor Marosvásárhelyen a megyei könyvtárban például különböző társasjáték-foglalkozásokat tartanak a könyvtárosok, játszó délutánokat, kézműves délutánokat szerveznek. Nyáron heti rendszerességgel visszatérő gyerekfoglalkozást is tartanak. Ezeknek mind az a vége, hogy

a gyerekek nagy százaléka visszatér a könyvtárba, és kivesz egy-egy könyvet, legyen ez akár annak az eredménye, hogy szimpatikus neki a könyvtáros néni, vagy azért, mert egy kellemes élményt köt a könyvtár épületéhez, teljesen mindegy.

A lényeg az, hogy végül is egy könyv köt ki annak a gyereknek a kezében.

Fotó: Haáz Vince

Az olvasási szokások az életszínvonallal is összefüggnek

A marosvásárhelyi könyvtárvezető úgy véli, hogy a felnőtteket is meg lehet fogni a gyerekeiken keresztül. „Erre kiváló példát szolgáltatnak a tékás gyerekfoglalkozásaink.

Miután egy évig a gyerek odajárt a Teleki Tékába a különböző könyves foglalkozásokra, nagyon sokszor fordult elő, hogy a szüleit is elhozta, hogy nézzék meg, hogy ő hol készítette ezeket a különleges dolgokat, amiket hazavitt. Vagy hogy mutassa be nekik azokat a csodaszép könyveket, amiket a foglalkozás szüneteiben megmutattunk nekik.

A felnőttek számára is több foglalkozás van. Például a Teleki Téka a Vásárhelyi Forgatag könyves rendezvényeinek mindenkori szervezőjeként népszerűsíti a könyveket és az olvasást a nagyközönség körében. A székelyudvarhelyi könyvtár közösségi puzzle-ezést rendez a közösségnek, nyomdatörténeti foglalkozásokat tartanak, szabadulószobás tevékenységeket szerveznek, de van, amikor különböző közösségi gyűjtéseket szervez a könyvtár. Kihagyhatatlanok a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár rendszeres könyvbemutatói, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei könyvtár workshopjai, szakmai beszélgetései.

Nem kifejezetten könyvekkel kapcsolatos tevékenységek ezek, hanem közösségi ügyekbe folynak bele, és különböző eseményeket szerveznek, amelyek felnőtteknek szólnak. Akár maratont, akár bicikliversenyt, és azáltal, hogy megmozgatja a közösséget, bevonzza őket a könyvtárba is”

– meséli Lázok Klára.

A gyerekek olvasóvá nevelésével kezdődik a könyvek szeretete

Fotó: Haáz Vince

Szerinte azonban az olvasási szokások az életszínvonallal is nagyban összefüggnek. „Amikor a mindennapi gondod az, hogy ki tudod-e fizetni a számlákat, és itt most nem csak a nyugdíjasokról beszélünk, hanem az aktív korosztályról is, amelynek nevelni kell a gyerekeit, de ugyanabban az időben dolgozni kell azért, hogy egyáltalán azok a gyerekek megfelelőképpen el legyenek látva, és fenn tudják tartani az életszínvonalat. Úgy gondolom, hogy egyszerűen nincsen ideje olvasni ennek a korosztálynak, és főként, ha nem is volt erre ránevelve, hogy ez egy habitussá váljon, az életének a része legyen, akkor nem is biztos, hogy van erre igénye” – magyarázza a Teleki Téka vezetője.

A nőknek nagyobb az igénye az önmaguk és a dolgok megértésére

A felmérésből az is kiderül, hogy a nők többet olvasnak, mint a férfiak európai szinten, nem csak Romániában. Lázok Klárának az a saját véleménye erről nem csak könyvtárosként, hanem anyaként is, hogy ez azért alakulhatott így, mert a nők sokkal többet olvasnak már a gyereknevelésről is, majd azokról a könyvekről, vagy azokat a könyveket, amiket a gyerekeik kezébe adnak.

Úgy általában a nőket sokkal inkább foglalkoztatják az élet lelki dolgai, az önmaguk és a dolgok megértése. Próbálják felfedezni azt, hogy mivel tudják megmagyarázni a környezetük jelenségeit, és sokkal szubjektívebben éljük meg mi, nők a világot. Én úgy gondolom, hogy nagyobb az igényünk arra, hogy színesebb legyen a belső világunk, mint a gyakorlatias férfiaknak. Ez nem értékítélet, hiszen ők is úgy tartják magukról, hogy ők a gyakorlatiasabbak”

– fejtette ki véleményét Lázok Klára, akitől azt is megkérdeztük, melyek az ő személyes kedvenc olvasmányai.

A nőket sokkal inkább foglalkoztatják az élet lelki dolgai, az önmaguk és a dolgok megértése

Fotó: Haáz Vince

„Általában azokat a könyveket szeretem, amelyek kihívást jelentenek számomra valamilyen szempontból, témájukat vagy műfajukat illetőleg másak. Számomra az olvasás az élet különböző helyzeteinek, a világ különbözőségeinek a megértését segíti, illetve a magam kérdéseire adja meg a válaszokat a megfelelő pillanatokban. Az elmúlt évek egyik nagy kedvence Vida Gábor: Egy dadogás története, amely nagyon sok belső identitás kérdésemre nyújtott választ, de szerettem Elisa Dusapin: Tél Szokcsóban című munkáját és Jon Fosse: Reggel és estéjét is a másságuk miatt. A nyaralás olvasmánya pedig Láng Zsolt: Az emberek meséje volt, ami azért marad emlékezetes számomra, mert az első olyan könyv volt, amelyet olvasva, annyira szorongtam, mintha egy nagyon jól megrendezett thrillert néznék”– osztotta meg velünk Lázok Klára.

Belföld Kultúra