
Fotó: Haáz Vince
Romániában olvasnak a legkevesebbet az Európai Unió országai közül – derül ki egy Eurostat felmérésből. Néhány évtizeddel ezelőtt nem voltak könyvnépszerűsítő gyerektevékenységek, egyszerűen nem is létezett a gyakorlatban ez a fogalom. Ez is közrejátszhat abban, hogy sereghajtók vagyunk ilyen téren. De az életszínvonallal is összefügghet az, hogy egy társadalomban mennyi időt tudnak olvasásra fordítani az emberek.
2024. augusztus 18., 21:302024. augusztus 18., 21:30
Romániában a felnőtt lakosság több mint hetven százaléka nem olvasott el egyetlen könyvet sem a felmérés előtti egy évben – derül ki egy 2022-ben végzett Eurostat kutatásból, amelynek adatait nemrég közölték. Egész pontosan
Az is kiderül, hogy az Európai Unióban élő 16 év fölöttiek 52,8 százaléka olvasott könyveket a felmérés előtti 12 hónapban.
Az is kiderült, hogy az EU-ban több nő olvas könyvet (60,5 százalék) mint ahány férfi (44,5 százalék).
A sereghajtók között van még Ciprus (33,1 százalékuk) és Olaszország (35,4 százalékuk) is, a legtöbbet pedig Luxemburgban (75,2 százalék), Dániában (72,1 százalék) és Észtországban (70,7 százalék) olvastak 2021-ben.
Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki Téka osztályvezetője, a Romániai Magyar Könyvtáros Szövetség szakmai bizottságának elnöke
Fotó: Haáz Vince
Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki Téka osztályvezetője, a Romániai Magyar Könyvtáros Szövetség szakmai bizottságának elnöke saját véleménye szerint
Régebb nem létezett mint fogalom ez a fajta nevelés az intézmények részéről, egyszerűen nem ez volt a minta. Nem volt még kitalálva gyakorlatként itthon. Valószínűleg azokban az országokban, ahol többet olvasnak, ott már ez létezett. Ez azt mutatja, hogy ezek az országok mennyivel vannak előbbre a különböző közösségi gyakorlatok szintjén. Nemcsak kifejezetten az olvasást népszerűsítő gyakorlatok, hanem egyáltalán a közösséggel való kapcsolattartás, közösségnek szervezett tevékenységek szintjén.
„Nyilvánvalóan az én környezetemben olvasnak, és a saját »közösségi buborékomban« látom a szülők folyamatos erőfeszítését arra, hogy a gyerekeiket olvasásra bírják. Ugyanúgy a könyvtárosok, pedagógusok is folyamatosan tesznek azért, hogy fiatalokat, időseket olvasásra bírjanak.
– magyarázta Lázok Klára.
A könyvtárosok közösségi ügyek felkarolásával próbálják bevonzani a felnőtteket a könyvtárba
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, erre jó példák a különböző erdélyi könyvtáraknak a nagyon izgalmas projektjei. Például a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárnak a lovas projektje: a gyerekeket igazi lovakon keresztül próbálják becsalogatni a könyvtárba.
Lehet, hogy ez elsőre furcsának tűnik, de nagyon jó módszernek bizonyult. Ugyanakkor Marosvásárhelyen a megyei könyvtárban például különböző társasjáték-foglalkozásokat tartanak a könyvtárosok, játszó délutánokat, kézműves délutánokat szerveznek. Nyáron heti rendszerességgel visszatérő gyerekfoglalkozást is tartanak. Ezeknek mind az a vége, hogy
A lényeg az, hogy végül is egy könyv köt ki annak a gyereknek a kezében.
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi könyvtárvezető úgy véli, hogy a felnőtteket is meg lehet fogni a gyerekeiken keresztül. „Erre kiváló példát szolgáltatnak a tékás gyerekfoglalkozásaink.
A felnőttek számára is több foglalkozás van. Például a Teleki Téka a Vásárhelyi Forgatag könyves rendezvényeinek mindenkori szervezőjeként népszerűsíti a könyveket és az olvasást a nagyközönség körében. A székelyudvarhelyi könyvtár közösségi puzzle-ezést rendez a közösségnek, nyomdatörténeti foglalkozásokat tartanak, szabadulószobás tevékenységeket szerveznek, de van, amikor különböző közösségi gyűjtéseket szervez a könyvtár. Kihagyhatatlanok a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár rendszeres könyvbemutatói, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei könyvtár workshopjai, szakmai beszélgetései.
– meséli Lázok Klára.
A gyerekek olvasóvá nevelésével kezdődik a könyvek szeretete
Fotó: Haáz Vince
Szerinte azonban az olvasási szokások az életszínvonallal is nagyban összefüggnek. „Amikor a mindennapi gondod az, hogy ki tudod-e fizetni a számlákat, és itt most nem csak a nyugdíjasokról beszélünk, hanem az aktív korosztályról is, amelynek nevelni kell a gyerekeit, de ugyanabban az időben dolgozni kell azért, hogy egyáltalán azok a gyerekek megfelelőképpen el legyenek látva, és fenn tudják tartani az életszínvonalat. Úgy gondolom, hogy egyszerűen nincsen ideje olvasni ennek a korosztálynak, és főként, ha nem is volt erre ránevelve, hogy ez egy habitussá váljon, az életének a része legyen, akkor nem is biztos, hogy van erre igénye” – magyarázza a Teleki Téka vezetője.
A felmérésből az is kiderül, hogy a nők többet olvasnak, mint a férfiak európai szinten, nem csak Romániában. Lázok Klárának az a saját véleménye erről nem csak könyvtárosként, hanem anyaként is, hogy ez azért alakulhatott így, mert a nők sokkal többet olvasnak már a gyereknevelésről is, majd azokról a könyvekről, vagy azokat a könyveket, amiket a gyerekeik kezébe adnak.
– fejtette ki véleményét Lázok Klára, akitől azt is megkérdeztük, melyek az ő személyes kedvenc olvasmányai.
A nőket sokkal inkább foglalkoztatják az élet lelki dolgai, az önmaguk és a dolgok megértése
Fotó: Haáz Vince
„Általában azokat a könyveket szeretem, amelyek kihívást jelentenek számomra valamilyen szempontból, témájukat vagy műfajukat illetőleg másak. Számomra az olvasás az élet különböző helyzeteinek, a világ különbözőségeinek a megértését segíti, illetve a magam kérdéseire adja meg a válaszokat a megfelelő pillanatokban. Az elmúlt évek egyik nagy kedvence Vida Gábor: Egy dadogás története, amely nagyon sok belső identitás kérdésemre nyújtott választ, de szerettem Elisa Dusapin: Tél Szokcsóban című munkáját és Jon Fosse: Reggel és estéjét is a másságuk miatt. A nyaralás olvasmánya pedig Láng Zsolt: Az emberek meséje volt, ami azért marad emlékezetes számomra, mert az első olyan könyv volt, amelyet olvasva, annyira szorongtam, mintha egy nagyon jól megrendezett thrillert néznék”– osztotta meg velünk Lázok Klára.
Málta egy hatalmas szabadtéri múzeumnak is beillik, várfalakkal övezett fővárosa mellett több helyszín a világörökség oltalmát élvezi. Bár nem bántuk meg a felkeresését, vegyes érzésekkel tértünk haza a világok országútjának színes pihenőhelyéről.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat este a közel-keleti helyzettel kapcsolatban a Facebook-oldalán közölte, hogy a román hatóságok elsődleges prioritása valamennyi román állampolgár biztonsága.
Mintegy ezer román állampolgár vette fel a kapcsolatot a közel-keleti térségben működő román diplomáciai képviseletekkel az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai után – közölte szombat este külügyminiszter.
Két, folyóba esett ember mentésére riasztották szombat délután a segesvári tűzoltókat.
Mintegy 1500 utast érintenek a közel-keleti helyzet miatti járattörlések – tájékoztatott szombaton a bukaresti repülőtereket üzemeltető vállalt (CNAB) szóvivője.
Március első tíz napján nagyon kevés csapadék várható, túlnyomóan napos időre és az ilyenkor szokásosnál magasabb hőmérsékletekre lehet számítani, a nappali csúcsértékek többnyire 10 és 17 Celsius-fok között alakulnak.
A külügyminisztérium szombaton a közel-keleti biztonsági helyzet romlására hivatkozva a 8-as szintre emelte az Izraelre vonatkozó utazási figyelmeztetést a kilencfokozatú skálán, és arra szólította fel a román állampolgárokat, hogy ne utazzanak Izraelbe.
Országszerte fagyosan indult a naptári tél utolsó napja, de a legalacsonyabb értékeket – egy kivétellel – székelyföldi településeken mérték.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
szóljon hozzá!