Lăcătuşu: 20 év múlva eltűnnek a románok a két székely megyéből

Ioan Lăcătuşu, a központ igazgatója kiadott egy tanulmányt, amely szerint az elmúlt száz év során a két székely megyében elfogytak a románok. Az 1910-es népszámlálási adatok szerint például az erdővidéki Nagybaconban 689 román hívőt vettek számba, míg tavaly már csak 72-en vallották magukat románnak, Bölönben 758-ról 385-re csappant a románok száma, Bereckben is felére esett vissza, Gelencén 58-an maradtak, holott száz évvel ezelőtt 389 román volt.

Lăcătuşu szerint, ennél sokkal drámaibb a helyzet Hargita megyében, ahol a települések háromnegyedében, pontosan 72 százalékában kevesebb mint 100 román él. Gyergyóditróban 1910-ben 556 román volt, tavaly már csak 55-en vallották magukat románnak, Csíkszépvizen 644-ről 87-re esett vissza a számuk, Gyergyóalfaluban száz évvel ezelőtt 474 román nemzetiségű volt, jelenleg csak 45-en maradtak.

Lăcătuşu több háromszéki és hargitai faluval példázódik, majd levonja a következtetést, hogy a két megyében felgyorsult a román lakosság elmagyarosítása, és ha ez ilyen ütemben folytatódik, 20–30 év múlva a jelenleg vegyes lakosságú településeken is teljesen eltűnnek a románok. A két megyében a tavalyi cenzus eredményei alapján tíz év alatt már 12 százalékkal csökkent a románság aránya, míg a magyar népfogyatkozás kisebb mértékű volt, mint az országos átlag. Lăcătuşu ezekkel az adatokkal azt próbálja alátámasztani, hogy a két megyében diszkriminálják a románokat, és azt bizonyítja, hogy mekkora veszélyt jelenthet az autonómia.

Demeter László történész, Erdővidék Múzeumának igazgatója kérdésünkre elmondta, a székely falvakban a 18. századtól éltek románok, például Zágonba, Zabolára a Mikó grófok telepítettek román jobbágyokat. Már akkor épültek kisebb ortodox vagy görög katolikus templomok, Bölönben a 19. század végén román felekezeti iskola működött. Demeter László hangsúlyozta, valószínű száz évvel ezelőtt kevesebb román élt Székelyföldön, mint amennyiről Lăcătuşu említést tesz, hiszen nem minden ortodox és görög katolikus vallású volt román nemzetiségű. Az erdővidéki történész szerint természetes folyamat a kisebb létszámú közösségek beolvadása. „A történelem folyamán erre nagyon sok példa volt, és sajnos jelenleg is tapasztalható a szórványban élő magyarság esetében” – szögezte le Demeter László.

A Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ tavalyelőtt a magyarok románokkal szembeni „kegyetlenkedéseiről” jelentetett meg tanulmányt.