Közmeghallgatás Rétyen: lehurrogott civilek, lelkes helyiek

Az érdeklődésre senkinek sem lehetett panasza, a rétyi kultúrotthon nagyterme ugyanis már a közmeghallgatás kezdésekor zsúfolásig megtelt. A helyieken (élükön Dálnoki Lajos polgármesterrel, házigazdával) és a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetőségén kívül a Holzindustrie Schweighofer fűrésztelep létrejöttét ellenző, Indigó néven létrejött civil csoportosulás pár tagja, valamint a megyei önkormányzat több képviselője és az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki szervezetének két vezetőségi tagja is jelen volt. Nem hiányozhattak ugyanakkor a fő érintettek, az osztrák nagyvállalat helyi és szászsebesi képviselői sem, akik Olosz Gergely volt szenátor, a beruházás Kovászna megyei „útegyengetője” társaságában foglaltak helyet a teremben.

Kezdésként Gheorghe Neagu, az ügynökség vezetője röviden ismertette, hogy a negyven nappal ezelőtt közvitára bocsátott, a területrendezési terv jóváhagyásához szükséges stratégiai hatástanulmány kapcsán egyetlen javaslat vagy érdembeli hozzászólás sem érkezett, pedig az megtekinthető volt a honlapon, illetve személyesen is ki lehetett volna kérni a másolatát a hivatal székhelyén. Az igazgató ugyanakkor elismételte korábbi álláspontját, mely szerint minden szempontból a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el.

Két órányi száraz szakmaiság

A szűkre szabott felvezetőt Petrás István szakértő kétórás ismertetője követte. Az osztrák cégcsoport által felkért szakember kivonat formájában, de így is kimerítő alapossággal mutatta be az összesen 98 oldalt számláló környezeti stratégiai hatástanulmányt. Az előadásból egy tény kétségtelen lehetett minden megjelent számára, éspedig, hogy a közvitára bocsátott dokumentum minden következtetése a beruházás mellett szól, hiszen mint kiderült sem egészségügyi, sem környezeti hatásait (levegő, víz, hangszennyezés, látványrombolás) illetően a megépülendő telep nem hordoz veszélyt.

Nem mellékes megemlíteni, hogy a számadatokkal is bőven megtűzdelt tanulmány ismertetése során, mintegy egy órán át, sokan inkább a kultúrotthon előtti parkot választották, főképp a helyiek közül. Akik maradtak, megtudhatták, hogy minden lehetséges mutató szerint a Schweighofer-féle fűrésztelep messze a veszélyességet jelző határértékek alatt marad, illetve hogy sem a Rétyi-nyír természetvédelmi területre nézve nem jelent fenyegetést, sem a község vízkészletére, a levegő minőségéről pedig nem is beszélve. Szó esett ugyanakkor – az ellenző civilek által már korábban felhozott – látványromboló hatásról is, főképp az maksai Óriáspince-tető nyújtotta panoráma viszonylatában, a tanulmány készítői viszont ennek kapcsán elmondták, hogy 2008-tól már létezik egy olyan területrendezési terv, amely egy logisztikai központ létrehozásáról szólt egy szomszédos, száz hektárt meghaladó kiterjedésű területen, és ennek jóváhagyásakor ez nem volt nyomós ellenérv, ezért most sem tekinthető meghatározónak. A szakember szerint a látványrombolás semmiképp nem lesz olyan mértékű, mint azt a beruházást ellenzők állítják.

Aprópénzre vett civilek és a nagy kérdés

A kimerítő ismertetőt követő rövid szünet után érkezhettek a kérdések, észrevételek is. Elsőként Toró Attila, a már említett Indigó csoport nevében fogalmazott meg párat, elsősorban azt nehezményezve, hogy a hivatal nem tett eleget annak a kérésüknek, hogy a környezetvédelmi engedélyeztetés minden fázisáról értesítsék őket. Emellett Toró felhozta azt is, hogy a hatástanulmány tulajdonképpen arra a 2008-ban jóváhagyott területrendezési tervre alapul, amely a szomszédos területre vonatkozik, és amely beruházásból a mai napig nem valósult meg semmi. Végül ismertette azt is, hogy szakembereik egy alapos elemzést is benyújtottak a határidő letelte előtti utolsó napon, azaz csütörtökön, illetve hogy semmilyen megkeresésükre nem kaptak hivatalos választ az ügynökségtől.

A hozzászólás már az elején mondhatni sután indult, ugyanis az ügynökség képviselői arra voltak kíváncsiak, hogy milyen minőségben szeretné észrevételeit megtenni, és határozottan elutasították, hogy a projektet ellenző hétezer aláíró nevében szólaljon fel, így csak magánemberként tehette meg azt. Gheorghe Neagu még Toró Attila érintettségét is kétségbe vonta. A hozzászólás végül némi verbális csörtébe torkollott, amit a teremben ülőknek Torónak címzett hurrogtatása követett, amely nyomán az Indigó képviselője inkább visszavonult. Gheorghe Neagu és kollégái röviden válaszoltak a felvetettekre, előbbi felháborodottan ecsetelte, hogy érdekes módon utolsó nap árasztották el az intézményt különböző civil véleményezések, javaslatok, és nem csak Székelyföldről, amelyek viszont kísértetiesen hasonlítottak egymásra, fogalmazás és felvetések terén. Kollégái pedig kétségbe vonták Toró Attila azon állítását, mely szerint nem juthattak hozzá a kért információkhoz – esetleg nem megfelelő jogszabály alapján kérelmezték –, főképp, hogy azokat akár egy egyszerű kereséssel könnyedén megtalálhattják az interneten.

Ami a 2008-ban jóváhagyott területrendezési tervet illeti, a hatóság képviselői részéről elhangzott, hogy az máig érvényben van, viszont abba nincs senkinek beleszólása, hogy a kérelmező mikor folytatja az építkezés elkezdéséhez szükséges engedélyeztetési eljárást. A válság beköszöntével sok nagy beruházás megtorpant, viszont ez nem jelenti azt, hogy azok végérvényesen el is lennének vetve – magyarázta Neagu.

A hatóság képviselői ugyanakkor szembeötlő módon igyekeztek elbagatellizálni a hetven hektáron elterülő fűrésztelep vizuálisan romboló és egyben a térség turisztikai vonzóerejét is befolyásoló hatását. Ennek a kérdéskörnek a tanulmányból való „kifelejtését” üzenetük alapján valahogy úgy magyarázzák, hogy egy ilyen tényező nem lehet akadály a gazdasági fejlődés útjában, sem Háromszéken, sem máshol.

Az „összecsapást” követően főképp a helyiek fogalmaztak meg formainak mondható kérdéseket, aggodalmakat. Ezek a károsanyag-kibocsátásra, a telep hangszennyezésére, illetve a keletkező termelési hulladékra, valamint a megnövekedő nehézgépjármű-forgalomra vonatkoztak. Ezekre a felvetésekre Petrás István válaszolt, a legtöbb esetben visszautalva az előadása során elhangzottakra. A megnövekvő forgalom kapcsán ugyanakkor az ügynökség képviselőivel egybehangzó véleményt fogalmazott meg, mely szerint a községközponton keresztül a fűrésztelep létrejöttét követően áthaladó forgalom nem lesz számottevőbb, mint a mostani, hiszen Kommandó és Zágon irányából jelenleg is Rétyen keresztül történik a rönkszállítás. Az osztrák üzembe pedig hét megyéből érkezik majd a nyersanyag, jó része pedig más útvonalakon. A hozzászólások menetét ugyanakkor végérvényesen meghatározta a közönség soraiból érkező felvetés, mely így hangzott: „sok képet láttunk már a gyárról, de mégis mikor épül meg, mikor mehetünk dolgozni”. Ehhez csatlakozott a másik kérdés, hogy az érdekeltek, hol jelentkezhetnek. A szünetben egyébként több helyi résztvevő – főképp fiatalok – elismerően nyilatkoztak a beruházásról, kijelentve, hogy várják már a telep beindulását.

A megye is megszólalt

Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája csütörtökön jelezte közleményben, hogy az önkormányzat is összeállította a területrendezési terv környezeti stratégiai hatástanulmányával kapcsolatos észrevételeit. A közvitán egyébként a megyei főépítész, Bíró Dónát is részt vett. Az ügynökségnek továbbított dokumentumban a megyei tanács vezetősége mások mellett választ vár arra nézve, hogy mi történik majd az építkezés nyomán eltávolított termőfölddel, mi lesz a sorsa az épületeknek a gyár majdani bezárását követően – kiemelten az Óriáspince-tető nyújtotta látvány szempontjából, milyen ellenlépéseket tervez a beruházó a megnövekedett teherforgalomnak a biodiverzitást érintő hatásainak enyhítésére, illetve az esetleges egészségügyi rizikó – így az ivóvíztartalékok kimerítése a fűrésztelepen létesítendő, ipari célra furandó kutak nyomán – kizárását milyen módon tudja a cégóriás biztosítani.

Emellett a dokumentum több formai hibát is felsorol, ami a hatástanulmányban fellelhető, így például a környező megyei és országos érdekeltségű utak megjelölése, azonosítása, illetve bizonyos földrajzi elemek – patakok – leírása esetében. Nem mellékes ugyanakkor, hogy az átirat megemlíti, hogy a tanulmányból kimaradt a beruházás a térség turisztikai vonzóerejére kifejtett hatásának elemzése – ugyanaz, amit Toró Attila is kifogásolt. Az önkormányzat által nyilvánosságra hozott dokumentum mellesleg annyiban is érdekes, hogy a benne felsorolt észrevételek nagyvonalakban megegyeznek az Indigó csoport által összeállított jelentésben foglaltakkal.