Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek

170 éve, 58 esztendős korában hunyt el Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós. Halála évfordulójának alkalmából háromnapos rendezvény keretén belül emlékeztek idén is Kovásznán és szülőfalujában, Csomakőrösön a nagy székely kutatóra. Az április 12–14. között Háromszéken zajlott 23. Csoma-napok eseménysorozatot ebben az évben is a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezte. A rendezvény keretében szombaton a csomakőrösi emlékünnepség ünnepi istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Dénes Csaba sepsiszéki esperes, majd a jelen lévő közméltóságok, a város elöljárói, a meghívottak, az emlékező közösségek helyezték el a kegyelet koszorúit a tudós csomakőrösi szobránál, a csomakőrösi iskolások közreműködésével.

Ezt követően az emlékünnepély áthelyeződött a Csoma-emlékházhoz, ahol elsőként Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete és egyben a rendezvény fővédnöke szólalt fel, méltatta a rendezvénysorozat nagyságát. A Csoma-napokat fajsúlyos tudományos rendezvényként emelte ki, ahol a konferencia, a tudás, a hit és elszántság együtt él. Továbbá a kis székely faluból származó kutató munkásságából ránk maradt örökség nagyságára hívta fel a figyelmet, amellyel méltán dicsekedhet a közösség.

A hűség, az elkötelezettség és a hit példaképének nevezte Kőrösi Csoma Sándort dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, aki a nyelvész életének központi céljaként a magyar nép sajátos hazájának, kultúrájának feltárását jelölte meg. „A jövő elhatározással kezdődik. Ez így volt Kőrösi Csoma Sándor idejében is, így van most is. A mi nemzetük jövője is nagy elhatározással kezdődött jó ezer évvel ezelőtt. Ezer esztendő alatt egyik kezünkkel védtük, a másikkal építettük ezt a tájhazát. Ezer esztendő alatt konok elhatározással éltünk, alkottunk, gyarapítottuk a világörökséget, kultúrában, művészetekben, egyetemes történelmi tettekkel egyaránt. Így volt ez rendjén Csoma Sándor idejében is, így van ez rendjén ma is. Kőrösi Csoma Sándor életpéldája arra kötelez, hogy az őáltala megjelölt úton járjunk tovább” – hívta fel a jelenlévők figyelmét Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

A tanácselnök azt is kiemelte: ugyanazzal az elhatározottsággal, konoksággal kell dolgozni ma is, ahogy tette a nagy utazó, annak érdekében, hogy Székelyföld, „a közös alkotás, mindannyiunk tulajdona” továbbra is azoké legyen, akik megdolgoztak érte.

Idén a Csoma-emlékéremmel dr. Erdély István régészt tüntették ki, aki azonban betegsége miatt nem lehetett jelen. Az ünnepeltet köszöntő és érdemeit méltató beszédet Székely Zsolt történész mondta el, az érmet pedig Csáji Koppány vette át és köszönte meg a díjazott nevében. Az emlékünnepséget Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnökének köszönőbeszéde zárta, valamint a Tiszta Szív Kórus műsora, amely Cseh Béla vezényletével gyerekdalokat adott elő.