Kisebbségek önrendelkezéséről dél-tiroli szemmel

Tumler elmondta, jelenleg Dél-Tirolnak első- és másodrangú törvényhozói jogai vannak. Kifejtette, hogy az első kizárólagos jogkör a területrendezésre, a helységnevekre, a kultúrára, a természetvédelemre, az óvodai oktatásra és részben a közoktatásra vonatkozik, ugyanakkor másodrangú jogkörei a rendőrség, a közintézmények, az egészségügy és az ipar területén vannak.

Mint mesélte, napjainkban a tartományban minden két nyelven jelenik meg, nincsenek vegyes iskolák, csak német és olasz tannyelvű oktatási intézmények, viszont nagy hangsúlyt fektetnek a két kultúra közötti közeledésre, főként egyetemen.

Az ifjúsági szervezet elnöke hozzátette, vannak további terveik is, nem realisztikus jövőképükben független államként, vagy Ausztriához visszacsatlakozva szeretnének élni, ám amit valóban el tudnak képzelni, az egy teljes körű önrendelkezés. Ez véleménye alapján azt jelentené, hogy mindenről ők dönthetnének, leszámítva a nemzetbiztonságot, az igazságszolgáltatást és a monetáris politikát.

Az autonómia kezdetei

Dél-Tirol az első világháborút követő békeszerződés aláírásával került Olaszországhoz. Az olaszok politikája a többségében német anyanyelvűek által lakott régióban az etnikai arányok megváltoztatására törekedett saját javára.

Erőszakos konfrontációk is kialakultak az „olaszosítás” következtében. Dél-Tirolban földalatti iskolákban tanították az idősek a fiatalabbaknak a német nyelvet, ezt az olaszok be akarták tiltani. Ausztria és Olaszország között számos alkalommal történtek egyezkedések a területen élők jogainak biztosítására.

Tumler elmondta, nemzetközi nyomás alatt 1971-ben az olasz parlament megszavazta a valódi kisebbségi területi autonómiát megteremtő Autonómia Statútumot. Mindennek eredményeként megszületett egy olyan egyezmény, amely alapján az alkotmány, az olasz jogrend alapelvei, a nemzetközi kötelezettségek és a nemzeti érdekek szabtak meg háromszintű autonómiajogokat: a régió teljes, rész- és a kiegészítő illetékességekkel rendelkezhet.

Ez az autonómia megengedi a törvénykezési jogot számos területen – mezőgazdaságban, gazdaságfejlesztésben, oktatásban, művészetben, szociális ügyekben – a német ajkúaknak. Tumler hozzátette, az évek során az autonómia egyre több lehetőséget adott számukra. A német nyelv használata hivatalossá vált, az autonómia pedig egyre több jogkört adott.

Az alkotmányba foglalt Dél-Tirol

Az új autonómiacsomagok új intézkedéseket hoztak: engedélyezték egy zászló és egy címer használatát a tartománynak, ugyanakkor létezik egy arányossági szabályozás a közintézményekben való német és olasz alkalmazásról. René Tumler kiemelte, hogy a két nemzet közti egyenlőségre törekednek. Létezik egy bizottság is beszámolási jogokkal és kötelezettségekkel az olasz miniszteri tanács fele arról, hogy a jogokat milyen szinten tartják be.

Ugyanakkor létrejött egy szerződés, amely alapján 2001-ben elfogadtak egy szövetségi törvényt. Ebben szerepel Dél-Tirol tartomány létének az olasz alkotmányba való belefoglalása. Ettől számítva nincs szükség arra sem, hogy az olasz kormány felülvizsgálja a tartomány jogi törvénykezéseit. A milánói szerződés, amelyet 2009-ben írtak alá, szavatolja, hogy a Dél-Tirolra kivetett adók 90 százaléka visszakerüljön a területre.

Autonómia Székelyföldnek

Markó Attila parlamenti képviselő az est házigazdájaként elmondta, a székelységnek vannak közös dolgai, és tud érte közösen cselekedni. Kiemelte, bár Traian Băsescu államelnök gyakran emlegeti, hogy Székelyföldnek is olyan autonómia jár, mint Caracalnak, az említett megyeszékhelyről még sosem hallott olyan vonatkozásban, hogy lakói kifejezték volna az önrendelkezés iránti igényüket, ellentétben a kisebbségben élő magyar ajkúakkal.

Vincze Lóránt EP-képviselőjelölt az elmúlt évek székely autonómia kezdeményezéseit értékelve elmondta, olyant kell tenni, amik bekerülnek a nemzetközi sajtóba, hiszen most az ukrajnai válság is rámutat arra, hogy az Európai Uniónak kezdenie kell valamit a kisebbségekkel.

Vincze hozzátette, számára a kisebbségvédelem nem elválasztható az önrendelkezés fogalmától, hiszen szorosan összekapcsolódik vele, és amennyiben az Unión belül létrejönne egy kisebbségvédelmi keretrendszer, abban benne lenne az autonómia is.