Kevés a támogatás Háromszéken

A szántóföldek egyharmadára nem igényelhetnek területalapú támogatást a háromszéki gazdák, mert rendezetlen a tulajdonviszony, illetve az is akadályozza a folyamatot, hogy nem elég nagy az egy gazda tulajdonában levő terület – hívta fel a figyelmet hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.

Bíró Blanka

2014. szeptember 15., 20:022014. szeptember 15., 20:02

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Mint részletezte, a nyilvántartásukban 83 ezer hektár szántó van, ám mindössze 58 ezer hektár esetében hívják le a hektáronként 126 eurós szubvenciót, tehát mintegy 25 ezer hektárra nem igényelnek támogatást.

Ennek a szakember szerint az az oka, hogy sok gazda még mindig nem tisztázta a tulajdonviszonyokat, valamint továbbra is sok a nadrágszíjparcella, amelyeken létfenntartó mezőgazdaságot folytatnak, és ezekre a kis területekre nem jár támogatás. Kovászna megyébe évi 7 millió euró érkezik területalapú támogatásként, de további 3 millió eurót lehetne lehívni, ha egyesítenék a parcellákat, vagy telekkönyveztetnék a földeket.

Könczei Csaba ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a gazdák egy része már lépett ebben az ügyben: papíron bérbe veszik egymás, határos földjeit, így kérik a szubvenciót, majd az összeget elosztják egymás között.

A statisztikák szerint a Kovászna megyében kifizetett területalapú támogatás mintegy felét 1470 nagygazda kapja, a másik felén közel 12 ezer kistermelő osztozik. Nagygazdának az számít, aki több mint tíz hektáron gazdálkodik, a kistermelők több mint fele, tehát 6600 gazda három hektárnál kisebb területet művel meg.

A felaprózott szántók másik hátránya, hogy így alacsony a termelékenység. „A kis földeken való gazdálkodás nem hatékony, ám ezek a termelők legalább saját családjuk megélhetését biztosítják” – összegzett Könczei Csaba.