Két hónapig tartanák a kóbor ebeket a menhelyen

A törvény lehetővé teszi, hogy 14 nap után elaltassák az gazdátlan ebeket, azonban ha az önkormányzatoknak van lehetőségük (anyagi finanszírozás és menhely) tetszés szerint meghosszabbíthatják ezt az időszakot. A sepsiszentgyörgyi tervekről egy sajtótájékoztató keretében beszélt a múlt héten Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos, Czimbalmos Kozma Csaba városgondnok és Kósa István, a kóbor kutyákat érintő civil kezdeményezésű kampány kommunikációs felelőse. Egyelőre csak az elvi részletekről van szó, mert az „ebtörvényhez” nem érkeztek meg a végrehajtási utasítások.

Az eddigi elképzelések szerint a megyeszékhelyen a menhely állatorvosa dönti majd el, hogy a befogott kutya életképes vagy sem. Az életképes kutyák esetében 60 naposra növelnék a türelmi időt. Ez idő alatt gazdára találhatna az állat. Csak abban az esetben sterilizálnák az ebet, ha gazdája kerül, és mivel ez egy kis sebészeti műtét, utána pár napot, egy hetet várni kellene, míg begyógyul. A kutyát örökbe vevő személynek kellene állnia a féregtelenítés, oltás vagy a műtét, illetve az egészségügyi könyvecske árának bizonyos részét. Ezzel is kötelezné magát, hogy amíg tart az eb műtét utáni felépülése, nem tesz le az örökbefogadási szándékáról.

Azok az állatszerető személyek is vehetnek majd örökbe kutyát, akiknek lakhatási körülményei nem teszik lehetővé ezt. Ők a menhelynek térítenék a kutyatartási költségeket. A menhelynek mintegy 80-90 lejnyi összeget jelent egy nagyobb testű kutya ellátása havonta. Jelenleg egyetlen távolsági örökbefogadó személy kutyája él a Nez Perce menhelyen.

Az új városgazdálkodási szabályzat ugyanakkor kötelezi a tömbházlakókat is, hogy bejelentsék és adózzanak kedvenceik után, állatonként havonta 7 lejt. Azt is megszabja, hogy esetükben tilos kettőnél több kutyát vagy macskát tartani. Egy magánház udvarán sem lehet háromnál több kutyát tartani és bírságot kaphat az a személy, aki nem jelenti be állatait.

Egyes vélekedések szerint a háztáji állattartás szabályozását inkább az udvarok méretével kellett volna összefüggésbe hozni. Ráadásul, bár többen egyetértenek a határozattal, nem látják, hogy ezzel hogyan szabályozható a kóbor kutyák száma.

Egy magát megnevezni nem kívánó kutyabarát szerint a képlet nagyon egyszerű: minden nem tenyésztésre szánt kutyát sterilizáltatni kell, így nem fordulhat elő, hogy például egy tömbházlakásban hirtelen 10-12 kutya lesz, és többségük az utcára kerül. Az ivartalanítás azonban költséges és a szukák számára nagyobb műtétet is jelent, melynek ára 200 és 250 lej közötti összeg egy magán állatorvosi rendelőben.

„Az emberek előszeretettel ivartalanítják kutyáikat, de főként egészségügyi megfontolásokból, mert ezáltal az ebeknél 80 százalékkal csökken az emlő-, és prosztatadaganatok száma” – nyilatkozta Kondor Attila állatorvos.

Imre Attila, a szépmezői menhely munkatársa úgy vélekedik, hogy még két hónapig is elhúzódhat a törvény alkalmazási módszertanának megjelenése, azonban helyi szinten is sok nézeteltérést és bonyodalmat kelt a késlekedés. Jelenleg a Nez Perce menhelyen 80 kóbor eb vár gazdára, de már olyan is volt, hogy 140 állatot tartottak ott.