Kelemen: hídszerepet is vállalna az RMDSZ

Amint az várható volt, a napokban erőteljesen jelentkező magyarellenes politikai megnyilvánulások jelentették a vezérszólamát Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke felszólalásának az V. Háromszéki Nyári Szabadegyetem első pénteki fórumán. Az elnök Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt az Élet a politikán túl nevet viselő beszélgetésnek volt a meghívottja.

Kelemen elsősorban röviden felidézte Traian Băsescu államfő korábban Hargita megyében elhangzott kijelentéseit, illetve a román külügyminisztérium illetékeseinek nyilatkozatait. Kérdés, hogy ezek a nyilatkozatok mennyire fedik az illetők meggyőződését, avagy csak szavazatszerzési céllal hangzottak el – mutatott rá a szövetségi elnök, hozzátéve, hogy bármely esetről is lenne szó, az államfő kijelentései mindenképp alkalmasak arra, hogy hatásukra még erősebben fellobbanjon a már az elmúlt években is feltörekvő magyarellenesség. Az erdélyi magyarság körében pedig ez bizonytalanságot okoz, hiszen ilyen körülmények között a közösség tagjai még inkább összezavarodnak, ami a követendő utat illeti.

Kelemen Hunor felhívta a figyelmet, mekkora veszélyeket rejt az, hogy Magyarország és Románia vezetői – kormány- és államfők egyaránt – képtelenek tárgyalóasztalhoz ülni. Ennek a helyzetnek a feloldásaként kellene megkeresniük az RMDSZ-t, hiszen a szövetség már több rendben vállalta a közvetítő szerepet, így a Magyar Igazolványok körül kirobbant diplomáciai vitában is. Az éppen aktuális magyarellenes kirohanások kapcsán újból a híd szerepét töltheti be. Az RMDSZ vezetője rámutatott, hiányolják mind a kormányfők, mind a kabinetek közötti egyeztetéseket, amelyek az elmúlt években teljességgel elmaradtak. Így kerülhetett olyan őrült, mint Bogdan Diaconu, aki az erdélyi magyarság kulturális és civil intézményeit gyakorlatilag lefejező törvénytervezetet terjesztett a parlament elé. Kelemen szerint ugyanis a pártfinanszírozásnak külföldi forrásokból való megoldását megtiltó tervezet ezt a szférát érintené, hiszen több, intézményként működő, politikai jelleggel is bíró szervezet külföldi támogatásokat is kap. Diaconu másik kezdeményezése, mely szerint – leegyszerűsítve – minden betiltandó, ami alkotmányellenes, Kelemen csak annyit mondott, hogy ugyan abbérációnak tűnhet, viszont a jelenlegi közhangulatban a román politikum akár 80–90 százaléka is támogatná ezeket a kezdeményezéseket. Ezek után pedig kétséges, hogy marad-e valaki, akivel párbeszédet lehet majd kezdeményezni a helyzet normalizálása végett. Kérdés, hogy ilyenkor ki védi meg az erdélyi magyarságot, Vona Gábor vagy Brüsszel – zárta mondandóját Kelemen, hozzátéve, hogy mind előbbi, mind utóbbi már bizonyított, hogy milyen hatékonysággal képesek a magyar érdekeket megvédeni, és nem csak Erdélyben.

Ceaușescu szelleme

A román politikusok továbbra is úgy viselkednek, mintha a volt diktátor még mindig jelen lenne valahol, tulajdonképpen semmi sem változott, továbbra is a rendszerváltás előtti politikai meglátás érvényesül – véli Antal Árpád. A megyeszékhely polgármestere felszólalásában megismételte a korábban már hangoztatott nézőpontját, mely szerint a román politikusok csak választási ciklusokban képesek gondolkodni, azaz nem államférfiként, aki generációkban teszi ugyanezt, a közösség érdekeit tartva szem előtt. Ha utóbbi lenne igaz, akkor tárgyalóasztalhoz ültek volna, viszont ehelyett a romániai politikum továbbra is a pillanatnyi sikert hozó lépések híve, így ha a magyarellenesség éppen jövedelmező, akkor ahhoz csatlakoznak. Ez a mentalitás jellemzi az elmúlt húsz év kormányzását, amely katasztrofális gazdaságpolitikát, a lakosság jelentős részének mélyszegénységben tartását eredményezte.

Románia a dél-amerikaiként emlegetett modell tökéletes példája, ami többek között egyfajta elsivatagosodáshoz, a kisebb települések kiürüléséhez vezet – részletezte az elöljáró. Példaként Antal Spanyolországot említette, ahol 40 ezer euróért már települést lehet vásárolni. Romániában ez a folyamat egyelőre a déli és keleti országrészben jellemző, viszont nem kell sok időnek eltelnie, hogy Erdélyt, Székelyföldet is elérje. Ehhez társul ugyanakkor az általános európai probléma, a siralmas demográfiai mutatók, amely ezt a térséget sem kerüli el. Ezek a tények pedig elhomályosítják mind Vona Gábor, mind az államfő kijelentéseit. Antal úgy véli, rajtunk múlik, el tudjuk-e kerülni a felsoroltakat, meg tudjuk-e szervezni magunkat oly módon, hogy megfelelő irányba mozdítsuk Székelyföldet.