Sokan már feladtak mindent reményt arra nézve, hogy a kézdivásárhelyi barokk épületegyüttes legrégibb része, a minorita rendház valaha is újra régi pompájában tündökölhet. A magyar kormány azonban nem hagyta pusztulásba veszni Kézdiszék ékkövét.
2026. március 29., 20:572026. március 29., 20:57
Megmenekült a pusztulástól, visszanyerte régi pompáját a kantai mijorita rendház
Fotó: Kocsis Károly
Sokan már feladtak mindent reményt arra nézve, hogy a kézdivásárhelyi barokk épületegyüttes legrégibb része, a minorita rendház valaha is újra régi pompájában tündökölhet. A magyar kormány azonban nem hagyta pusztulásba veszni Kézdiszék ékkövét.
2026. március 29., 20:572026. március 29., 20:57
Sokáig úgy tűnt, a Felső-Háromszék egyik legrégebbi épületének számító kantai rendházat nem lehet megmenteni a pusztulástól, amit a kisebb javítások legfeljebb csak fékezni tudtak. A minorita rend 1992-ben a Szentháromság-templommal egyetemben végleg lemondott a használatáról, és 1994-ben átadta a Gyulafehérvári Egyházmegyének.
A rendszerváltás után mind az önkormányzat, mind a kantai plébánia több alkalommal is próbálkozott pályázati úton pénzhez jutni, de abból túl sok kellett volna ahhoz, hogy sikerüljön. Pedig felújítási terv is készült, anyagot is vásároltak.
Tizenkét évvel ezelőtt Fejér László-Ödön, az RMDSZ szenátora egy lemhényi búcsún találkozott Böjte Csaba ferences atyával, és
Nemcsak egyetértettek abban, hogy Nagy Mózes örökségét meg kell menteni az enyészettől, hanem gyorsan a tettek mezejére léptek. Akkor úgy tervezték, bentlakásos gyermekotthont hoznak létre a dévai Szent Ferenc Alapítvány részre.
Kantai utcarészlet a 19. század elején
Fotó: Korabeli képeslap
Még abban az évben, május 23-án Tamás Sándor megyetanácselnökkel, Bokor Tibor polgármesterrel és másokkal közösen megalakították a Gyerekkéz Baráti Társaság a Minorita Rendházért nevű civiltömörülést, és hozzáfogtak a pénzgyűjtéshez. Az első lépést a felújítási munkálatok megtervezése jelentette, amivel a csíkszeredai Plant Studio Kft-t bízták meg.
Az első részhez az akkor kilencvenéves Baka Károly 2000 kanadai dolláros adománya is hozzájárult, amit az 1929-ben létesült montreali Szent István Kultúregyesület nevében ajánlott fel. Bokor Tibor polgármester előterjesztésére 2014. július végén a helyi tanács is elkülönített 163 ezer lejt erre a célra, így 2014 decemberére már el is készült a felújítási terv.
Nagy Mózes plébános már 1682-ben papnevelő iskolát alapított szülőfalujában, Esztelneken. Ide öt évvel később megérkezett Moldvából néhány, a betörő tatárok elől menekülő olasz minorita misszionárius (a minoriták a ferences rend egyik ágát képezik), közülük ketten hosszabb időre megtelepedtek. Később más rendtársaik váltották őket, mígnem 1691-ben, az országot sújtó éhínség okán az olasz minoriták el nem hagyták Esztelneket. A következő évben magyar anyanyelvű társaik érkeztek helyükre elöljárónak, illetve iskolavezetőnek.
1693 és 1696 között az iskola fokozatosan a református Kézdivásárhely melletti, katolikusnak megmaradt Kantafalvára – kezdetben egy kétszintes faépületbe – költözött. A szerzetesek vezették az ottani plébániát, tanítottak a felső tagozaton, míg az alsón világi oktatók. Eleinte fatemplomban miséztek, 1722-ben fogtak hozzá a ma is álló istenháza felhúzásához, de azt csak 1796-ban szentelte fel Batthyány Ignác erdélyi püspök. De már annak ellőtte, az 1700-as évek elején elkezdték az iskola ellátását biztosítani hivatott kolostor építését is, amelynek északi és keleti szárnya 1740-re készült el, a kvadrumot lezáró utcai rész pedig 1828-ban. A Nagy Mózes alapította iskolában a 18. század közepén már 230 diák tanult.
1713-ban a kantai rendházat a magyarországi minorita rendtartományhoz csatolták, 1714-ben konvent rangjára emelték. Az 1918-as impériumváltást követően, 1926-ban a romániai minorita rendtartományhoz került, és a „kicsi magyar világ” négy évét leszámítva az 1949-es államosításig ott is maradt, a benne lakó minoritákat 1951-ben költöztették esztelneki kényszerlakhelyükre. Utána többnyire amolyan szociális lakóépületként fungált, ám 1969-ben a zsindelyfedésű tetőszerkezete leégett. Utána jórészt üresen állott, az 1977-es földrengés pedig annyira megrongálta, hogy a nyugati szárny középső részét ki kellett támasztani. A későbbiek során kisebb javításokat főként a templomtól délre eső részen végeztek.
A felújítási terv készítője, Tövissi Zsolt műépítész (tavaly decemberben hunyt el 63 éves korában) előterjesztéséből kiderült, az épület ingatag, agyagos és vizenyős talajon fekszik (régen tó volt a helyén),
És mivel az eredeti formát, a barokk jegyeket ildomosnak és szükségszerűnek tartotta megőrizni, a felújításra 2,5 millió eurót számolt áfa nélkül.
A rendház az 1940-es évek elején
Fotó: Korabeli képeslap
Egy ekkora összeg elnyeréséhez európai uniós pályázat mutatkozott járható útnak. Ezt az önkormányzat 2016 őszén nyújtotta be a gyulafehérvári Központi Fejlesztési Ügynökséghez, ahol
Bokor Tibor polgármester hiába nevezte felháborítónak és rosszindulatúnak az indoklást, és fellebbezett a történelmi egyházak létét elismerő kormányhatározatra hivatkozva – a fejlesztési minisztériumban ugyan később igazat adtak neki, ám addigra a pénzalap kimerült.
Madártávlatból – még a felújítás előtt
Fotó: Székely Hírmondó-archív
Ekkor került képbe a magyar kormány. Tamás Sándor közbenjárására Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke Budapesten személyesen tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki áldását adta a tervre,
A jó hírt 2018. november elején jelentették be, és 2019. április 1-jén a sepsiszentgyörgyi Conico Rt. elvileg hozzá is kezdhetett volna a munkálatokhoz, ami bürokratikus akadályok folytán végül a nyár elejére tolódott.
Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke a zsúfolásig telt kantai Szentháromság-templomban celebrált szentmise végén vázolta a terveket, miszerint
A földszinten menza is helyet kap, a belső udvart és a rendház kertjét pedig úgy alakítják ki, hogy különböző rendezvények lebonyolítására alkalmas legyen – mondta.
Innen kellett nekifogni
Fotó: Székely Hírmondó-archív
A szentmise végén megáldotta az épület falába beépítendő, nemzeti színű szalaggal átkötött, 2019-es évszámot viselő téglát.
mivel ahhoz valamikor közelebb folyt el a Torja-pataka, mint napjainkban, s emiatt – emberi hanyagságból is adódóan – az alagsor évekig tele volt vízzel, ami jelentősen kikezdte az alapokat. A teljes belső és külső vakolat leverése után megerősítette, alátámasztotta, kezelte a falakat és boltíveket, a nyílászárókat formájukban az eredetiekkel megegyezőkre cserélte.
Fotó: Székely Hírmondó-archív
A termekbe gránitpadlózat került, a padlásfeljáró lépcsőit vörös burkolótéglával borították. A falakba olyan, Románia-szinten ritkaságnak számító, svájci fejlesztésű műszaki berendezéseket építettek be, amelyek a földmágnesesség elvén működnek, és képesek megszüntetni a salétromosodást.
minden egyes faldíszről előzetesen mintát vettek, hogy eredeti állapotukban lehessen visszaállítani. A legszebb terem, a hajdani ebédlő szoborkazettáján a kagylómintázat visszaállításán dolgozó Beke Nándor sepsiszentgyörgyi restaurátor akkor újságíróknak elmondta, a folyosók boltíveinek tövét díszítő stukkókat kivétel nélkül kézi munkával készítik el, nem használnak öntősablont.
Az összességében végül közel 4 millió eurót igénylő felújítás 2021 nyarára nagyjából befejeződött. Június közepén a zárda udvarán már talapzatára került Vargha Mihály szobrászművész Nagy Mózest megmintázó szobra, de azt végül csak 2023 szeptemberében leplezték le, a Kantai Szakképző Központ első tanévének megnyitásakor.
A Veszprémi SZC SÉF Vendéglátás-Turizmus Technikum és Szakképző Iskolával együttműködésben megvalósuló képzést 160 hallgató kezdte meg négy szakon Csák János akkori kulturális és innovációs miniszter, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár és Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára jelenlétében. Időközben ugyanis
„Úgy látom, hogy itt, Háromszéken, de egész Erdélyben a vállalkozók folyamatosan keresnek munkaerőt, másfelől pedig vannak emberek, akik sehogy sem jutnak munkahelyhez.
erőben és egészségben. Az emberek fedezzék fel Erdélyt, Székelyföldet, így a turizmus kapcsán sok munkahely születhet, a vendégeket pedig felkészült szakemberek tudják majd fogadni” – indokolta a változtatást Böjte Csaba, amikor Szőcs Gyulától, a Conico cég vezérigazgatójától jelképesen átvette a felújított épület kulcsát.
Fejér László-Ödön szenátor és Tamás Sándor megyetanácselnök. 2014. május 23-án írták alá a rendház megmentését célzó baráti társaság alapító okiratát (a háttérben Tövissi Zsolt műépítész)
Fotó: Székely Hírmondó-archív
A Kanta Szakképző Központ eleinte a Békéscsabai Szakképzési Centrum égisze alatt működött, 2024 decemberétől pedig a Mátészalkai Szakképzési Centrum lett a fenntartója. A következő év júniusában a közel hatvan jelentkezőből 48-an tették le sikeresen a vizsgát: 11 pincér, 14 szakács, 7 turisztikai-technikus, 6 panziós-fogadós és 10 pék-cukrász. Tavaly ősszel új felnőttképző programot indítottak.

A hét elején a duális partner szerepét felvállaló Bálványos Resortban a három éve működő Kanta Szakképző Központ legfrissebb turizmus-vendéglátószakos végzősei adtak számot tudásokból. A pincérek, szakácsok szerdai vizsgáját mi is végigkísértük.
„Célunk minőségi szakképzést biztosítani a székelyföldi, erdélyi embereknek – hangsúlyozza lapunknak a központ vezetője, Szakács István. – Eddig Kézdivásárhely mellett Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Tusnádfürdőn, Csíkszentsimonban, Szovátán, korábban a Gyimesekben vetettük meg a lábunkat, szeptembertől következik Kolozsvár és Nagyvárad. Egyelőre onnan kaptunk felkéréseket, de mi Hankó Balázs miniszter úr kérésének megfelelően egész Erdélyben gondolkodunk. Már voltunk Parajdon szakmai tájékoztatót tartani, májusban ismét szervezünk egészségügyi kommunikációs képzést 60 kórházi dolgozónak, tehát szépen haladunk előre.

A szakképzés fejlesztését célzó együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá öt székelyföldi kórház, illetve a Kanta Szakképző Központot fenntartó Békéscsabai Szakképzési Centrum képviselői. A Kanta egyebek mellett egészségügyi képzést is akar indítani.
Jelenleg több mint 300 hallgató tanul nálunk, de az a szám folyamatosan nő, hiszen például Hargita megyében most indítottuk el a szobaasszony-képzést. Igazából ezzel már az őszi toborzásra gyúrunk, dajka- és egészségügyi vonatkozású képzéseket is indítunk.”
Ami azt jelenti, hogy nemcsak a turizmussal, szállodaiparral, egészségüggyel kell foglalkozniuk, hanem például az építőiparral is. És a kínálat szinte a végtelenségig bővíthető, hiszen a magyar rendszerben több mint 170-féle szakképzés folyik.
A minorita rendház, a Szentháromság római katolikus templom és Nepomuki Szent János-kápolna mellett a kantai barokk műemlék-együttes értékes eleme az 1807-ben épített barokk kapu is, melyet a gyakori földrengések nagyon megviseltek, és csak 2014-ben nyerte vissza régi pompáját az egyházközség, a helyi Rotary Klub és a megyei önkormányzat összefogása révén
Fotó: Székely Hírmondó-archív
„Ezeket nem úgy fogjuk bevezetni, hogy mondjuk van harmincféle képzésünk, és meghirdetjük mind a harmincat, hanem 2–3 héten belül egy nagyon komoly igényfelmérésbe kezdünk a székelyföldi vállalkozók körében, megnézzük, mire van igény, mit szeretnének – magyarázza Szakács István. „Mi elmondjuk a feltételeket, és amikor azok technikailag is teljesültek, tudjuk indítani a képzést. Felső határ nincs.
– tette hozzá.
Legutóbbi látogatása során Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter nemcsak 12 vendégszoba kialakításához ígért támogatást, hanem
Oda tanszállodát tervez a Kanta Szakképző Központ vezetősége, ahol a hallgatóik egyben gyakorlatozni is tudnak majd.

Bár szerdára várták, Hankó Balázs miniszter csütörtökön tudott hosszabb lélegzetvételű látogatást tenni Kézdivásárhelyre. És ha már jött, újfent nyilvánvalóvá tette: a székelyek változatlanul számíthatnak a magyar kormány támogatására.
A tizenkét évvel ezelőtt született álom tehát nemcsak hogy megvalósult a magyar kormánynak köszönhetően, hanem
Kézdiszék gyöngyszeme megmenekült, megújult, élettel telt meg, közösséget szolgál, és új terveket fakaszt. A jövő folytatódik.
A felújítási munkálat két évet (2019–2021) vett igénybe
Fotó: Székely Hírmondó-archív
Fotó: Székely Hírmondó-archív
Fotó: Székely Hírmondó-archív
Megrendelők és kivitelezők terepszemlén. Balról a második Szőcs Gyula, a Conico vezérigazgatój, a jobbszélen Bokor Tibor polgármester
Fotó: Székely Hírmondó-archív
Fotó: Székely Hírmondó-archív
A felújítási munkálatokkal 2021 nyarára végeztek
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
2023 szeptemberében Csák János akkori kulturális és innovációs miniszter jelenlétében nyitották meg a Kanta Szakképző Központ első tanévét
Fotó: Kocsis Károly
Szakács István, a Kanta Szakképző Központ vezetője
Fotó: Kocsis Károly
A felújított épület a templom felől nézve
Fotó: Kocsis Károly
Legutóbbi látogatásakor Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a rendház déli szárnya felújításához is támogatást ígért
Fotó: Kocsis Károly
A fogyatékkal élők munkába állítása a dolgozóknak, a cégeknek és a helyi gazdaságnak is előnyös – erre hívja fel a figyelmet a Diakónia Alapítvány sepsiszentgyörgyi Ergon Munkaközvetítő Irodája.
Mit tehetünk azért, hogy a hirtelen lezúduló csapadék ne tűnjön el földekről? Vas- és betonmentes vízvisszatartási megoldásokon gondolkodnak Kézdivásárhelyen egy pályázat keretében, amit a napokban ismertettek a városházán.
Az utazás luxus, és csak a gazdagok kiváltsága. Legalábbis sokan még mindig így gondolják. Szilvia és Alpár viszont YouTube-vlogjaikban mutatják meg, hogy ez korántsem így van. A kézdiszéki fiatalok tapasztalataikról meséltek a Székelyhonnak.
Fura hangok hallatszottak a napokban egy sepsiszentgyörgyi süllyesztett hulladéktárolóból, a járókelők a helyi rendőrséget riasztották. Kiderült, hogy egy alig pár órás kecskegida küzdött a túlélésért a szemét között.
Csőtörés elhárításán dolgoznak a vízszolgáltató munkatársai Kézdivásárhelyen, ezért szombat este 6 óráig szünetel az ivóvíz-szolgáltatás több utcában.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
A húsvétig ugyan még keveset várni kell, de nem árt már most felfrissíteni a kesice-használati ismereteinket. A zabolai Mikes-kastélyban szombaton azonban nemcsak tojásírási technikákat leshetünk el, hanem különleges zenei élményben is részünk lehet.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta, hogy Kézdivásárhely és Azuga is felkerüljön a 2027-es Európai Ifjúsági Téli Olimpiai Fesztivált (EYOF) szervező romániai települések listájára.
Lezárult az engedélyeztetési folyamat, így március 30-án megnyitja kapuit az új tüdőkórház Sepsiszentgyörgyön. A korszerű intézményben a járóbeteg-ellátás, az ambuláns gondozás és a kórházi kezelés egyaránt elvégezhető.
A társadalmi felzárkózás, az esélyteremtés és a roma közösség megerősítésének lehetőségeiről tartanak szakmai konferenciát március 27-én. A rendezvénysorozatban irodaátadó, kiállításmegnyitó és zenei fellépések is helyet kapnak.
szóljon hozzá!