
Sok falusi településen rendelőt, ingyenes szolgálati lakást biztosítanak, mégsem találják vonzónak a fiatal háziorvosok. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Székelyföld-szerte egyre kritikusabb az egészségügyi alapellátás helyzete, főként a vidéki településeken. Csak Háromszéken egy év leforgása alatt heten vonultak nyugdíjba, az aktív háziorvosok több mint fele pedig már a hatvanas éveiben jár.
2026. március 25., 10:282026. március 25., 10:28
Nem ritka, hogy a kistelepüléseken üresen állnak, vagy egyáltalán nincsenek háziorvosi rendelők. A tavalyi statisztika a három székelyföldi megyében összesen tizenkét olyan községről számolt be, ahol nincs háziorvos, de még munkapont sem.
Azóta ez a lista kissé változott, néhány településen új szakember érkezését jelentették be, máshol a lakóknak távolabb kell családorvost keresniük. A Kovászna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár legfrissebb kimutatásai az orvoshiány súlyosbodását vetítik előre.
Kovászna megyében 2025-ben 89 háziorvos állt szerződésben a megyei egészségbiztosítási pénztárral. A múlt év folyamán közülük
– közölte a Székelyhonnal Dragoș Tatu igazgató. Ez azt jelenti, hogy a megelőző évhez képest 2026-ban hat orvossal kevesebb fogad pácienseket Háromszéken. Ami az életkorukat illeti, a 83 háziorvos közül
huszonegyen 70 év felettiek,
huszonnégyen pedig már meghaladták a 60. életévüket.
Vagyis az aktív orvosok fele már nyugdíjasként dolgozik, vagy hamarosan meghaladja a 67 évet, és nyugdíjaskorba lép.
Ez egy aggasztó szám – tette hozzá az igazgató –, amely főként a vidéki, elszigeteltebb települések helyzetét tükrözi.

A háziorvosok egyharmada már elérte a nyugdíjkorhatárt Kovászna megyében, az utánpótlás viszont messze elmarad a szükségestől. A családorvosi hivatás alacsony megbecsültsége miatt a fiatalok más szakirányt választanak.
Középtávon a hiány további súlyosbodása várható: az elöregedés miatt megüresedő helyeket nehéz betölteni, mivel a Háromszéken munkába álló fiatal rezidensek száma messze elmarad a nyugdíjazott orvosok számától. Ennek több oka is van, többek között a rurális környezet és a javadalmazás.
A családorvoslás más szakterületekkel szemben kevésbé népszerű, és ha a fiatalok egy kevés része mégis ezt a szakmát választja, inkább a városokban vállal munkát. A vidék az elszigeteltség és infrastrukturális hiányok miatt kevésbé vonzó, van eset, amikor még szolgálati lakással, modern rendelővel sem lehet meggyőzni a fiatalokat arról, hogy falun dolgozzanak.
Az igazgató szerint a háziorvosok javadalmazása sem segít a szakma vonzerejének növelésében. Mint mondta,
Ebből vonják le a személyzet – asszisztensek, takarítók – bérét, a rezsit, az orvos munkájához és rendelő működéséhez szükséges fogyóeszközöket, továbbá adót kell fizetni. Ami ezután marad, az az orvos fizetése.
Kovászna, Hargita és Maros megyében is vannak olyan falvak, ahol egyáltalán nem rendel háziorvos. Képünk illusztráció
2025 utolsó negyedévében egy rendelőnek átlagban havi 46 365 lej volt a bevétele. A biztosító által kiszámlázott összeg az orvosi szolgáltatásokért járó juttatásból, valamint az orvos listáján szereplő betegek száma után fizetett összegből tevődik össze. A rendelők havi bevételéről szóló összesítést a megyei egészségbiztosítási pénztárak honlapjain is közzéteszik.
A meglévő orvosok ilyen körülmények között egyre nagyobb beteglisták átvételére kényszerülnek, és ezzel nemcsak a szakmai kiégést kockáztatják, hanem az ellátás minőségének csökkenését is – szögezte le Dragoș Tatu.
Jelenleg hét olyan falut tartanak számon Háromszéken, amelyekben egyáltalán nem rendel családorvos és munkapont sem működik: Kézdialmás, Kézdiszentkereszt, Dálnok, Szentkatolna, Málnás, Nagyborosnyó, valamint március elsejétől Vargyas is, hiába próbálta az önkormányzat vonzóbbá tenni a települést a szakemberek számára. Sok éven át praktizáló háziorvosuk 2024 őszén nyugdíjba vonult, helyét 2025 tavaszán átvette egy orvos házaspár, de egy egész év sem telt el, és máris közölték a páciensekkel, hogy a rendelés megszűnik.
Pályázatból és nem kevés saját hozzájárulásból újították fel a rendelőt és a szolgálati lakást, jelenleg mindkettő üresen áll, az egészségbiztosítási pénztárnak még egyetlen orvos sem jelezte szerződéskötési szándékát. Kovászna megyében közel húsz olyan település van, ahol a következő években szakemberekre lesz szükség.

Hosszú évek után végre elkezdődhet az orvosi lakás felújítása Vargyas községben. A polgármester április utolsó napján jelentette be a jó hírt: az építési engedélyt megkapták, a következőkben kivitelezőt keresnek.
Maros megyében az egészségbiztosítási pénztár március elején frissített nyilvántartása szerint 260 családorvosi rendelő működik, amelyekben megközelítőleg 270 orvos dolgozik. A tavaly őszi összesítés ugyanakkor rávilágított: közel harminc településen, köztük városokban is – Segesvár, Marosludas, Szászrégen, Dicsőszentmárton – megközelítőleg negyven szakemberre lenne még szükség, hogy lefedjék a hiányt.
Itt a tavalyi őszi összesítésben mindössze négy települést tüntettek fel, ahol nincs orvos és munkapont sem. Sőt ez a szám a hírek szerint hamarosan csökkenni fog: Alsóköhéren és a közigazgatásilag hozzá tartozó Felsőorosziban megkezdi a munkát egy fiatal magyar orvos, így már csak Magyarbükkös, Kutyfalva és Székelyhodos településeken fog hiányozni a háziorvos.

A Maros megyében dolgozó háziorvosok egyharmada elérte a nyugdíjkorhatárt és az elkövetkező években további több tucatnyain töltik be a 65. életévüket. A meghirdetett háziorvosi rezidens helyekre nem kerülnek pályakezdő jelentkezők.
Hargita megye ehhez képest kifejezetten szerencsés helyzetben van, hiszen egyedül Csíkszentléleken nincs háziorvos, és mindössze négy település van, ahol csak munkapont működik: Tusnádfürdő, Balánbánya, Csíkszenttamás, Székelyandrásfalva.

Évek óta kongatja a vészharangot Hargita megyében is a szakma: elöregedőben a háziorvosi társadalom, és az elkövetkezendő években legalább húsz új háziorvosra lenne szükség. Hargita megyében 126 háziorvosi rendelőben összesen 132 családorvos dolgozik.
Az orvosok elöregedésének mértéke azonban itt is aggasztó, hiszen több helyen már 67 év felett dolgoznak (pl. Székelykeresztúron, Szépvízen, Csíkmadarason, Felsőboldogfalván), sőt 70. évüket betöltött háziorvosok is fogadnak még pácienseket (pl. Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Csíkszentdomokoson). Több mint húsz olyan település van, ahol orvosokra lenne szükség.
Dragoș Tatu szerint a szakemberhiánnyal küzdő kistelepülések esetében kompromisszumos megoldásokat kell találni, hogy legalább egy minimális szintű ellátást biztosítani lehessen. Kovászna megyében nyolc olyan község van, ahol más településeken rendelő orvosok munkapontot nyitottak: Maksa, Dobolló, Barátos, Mikúójfalu, Árkos, Lemhény, Nagypatak és Esztelnek.
Rengeteg orvos már elérte a nyugdíjhorhatárt, de utánpótlás hiányában tovább dolgoznak. Képünk illusztráció
A megyei egészségbiztosítási pénztár támogatja és ösztönzi az ügyeleti központok létrehozását, amelyek biztosítják az alapellátás folytonosságát – ebből mindössze kettő működik Háromszéken. Nem mellesleg a 2006-ból származó 65-ös törvény szerint az egészségbiztosító pénztáraknak kötelessége olyan összeget folyósítani a szolgáltatóknak, amely figyelembe veszi a munkavégzés körülményeit, így azt is, ha az orvos elszigetelt térségben dolgozik, ezzel is ösztönözve a fiatal orvosokat a munkavállalásra.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár statisztikája szerint 2025 szeptemberében Romániában összesen 176 olyan település volt, ahol még munkapont sem működött, pedig számos helyen ingyenes szolgálati lakást, rendelőt kínáltak, sőt bizonyos esetekben a közköltség terhét is levették volna az orvosok válláról. A listavezető 17 ilyen településsel Krassó-Szörény megye. Országszerte megközelítőleg 1500 háziorvosra lenne szükség, hogy lefedjék a hiányt. Csak Vaslui megyéből 133 szakember hiányzik az alapellátásból, de nem sokkal jobb a helyzet Ilfov (107), Máramaros (89), Neamț (72) megyékben sem.
A TEGA Rt. több mint száz településen 500 tonna, azaz mintegy ötven teherautónyi hulladékot gyűjtöttek össze Háromszéken. A tavalyi évhez képest nőtt a leadott elektronikai eszközök és textíliák mennyisége, a lomoké viszont jelentősen csökkent.
A kommunizmus korszaka nem csak a történelmi múlt része, hiszen sokunk személyes életének meghatározó részét jelenti. A Vörös Csillag Múzeum látványtervezői erre is törekedtek: ne csak nézzük a múltidézést, legyünk részesei azoknak az időknek.
Hamisított termékek illegális forgalmazásával gyanúsított személyeket hallgatott ki szombaton a Kovászna megyei rendőrség.
Gyűjtést szervez a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház az ott született kisbabák számára, mert sok anya úgy érkezik a szülészetre, hogy még a legszükségesebb babaholmikat sem tudja magával hozni.
Lakossági fórumra várják a kézdivásárhelyieket november 9-én és 10-én, hétfőn és kedden 18 órától a Vállalkozói Inkubátorházba.
Bálványos román nevének törvénybe iktatását célzó képviselőházi vitát heves szóváltások, személyeskedés és nacionalizmusról szóló bírálatok kísérték, miközben több párt is szembefordult az indítvánnyal.
Tíz lőfegyvert és csaknem tízezer lőszert foglaltak le csütörtökön Kovászna megyében egy átfogó házkutatás–sorozat nyomán. Három személyt bekísértek és kihallgattak.
Sikkasztás, adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt tartottak házkutatásokat Kovászna megyében a Jupiter művelet részeként. Egy másik ügyben az állami költségvetést több mint 1,2 millió lejjel károsíthatták meg, két személyt őrizetbe vettek.
Péter Alpár képzőművész Ignotus című kiállításának megnyitójára várják az érdeklődőket csütörtökön a sepsiszentgyörgyi Lábasházba. A tárlat különleges betekintést nyújt Péter Alpár több mint három évtizedes alkotói tevékenységébe.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elutasította a Kovászna megyei üdülőhely, Bálványosfürdő nevének megváltoztatását előíró törvénytervezetet. Így nem lesz Bálványosból Bălvăniș.
szóljon hozzá!