Legalább húsz háziorvosra lenne szükség Hargita megyében

– emelte ki a probléma gyökerét Soós Szabó Klára.

Mint mondta, a biztosítópénztár szabályzata nagyon sok szakmai képesítéstől különböző intézkedéssel megfosztja a családorvost mint szakorvost.

Egy másik probléma tehát a biztosítópénztáraknál keresendő. Véleménye szerint országszinten fennálló problémáról van szó, hiszen a háziorvosnak hiába van tudása és szakmai hozzáértése, a biztosító nem ad arra lehetőséget, hogy bizonyos betegségeket kezeljenek, azaz a kezelést nem fizeti a biztosító. A Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke arra is kitért, hogy

– hangsúlyozta a problémát a szakember. Szerinte ezek a tényezők összességében hozzájárulnak ahhoz, hogy egy fiatal orvos számára ne legyen vonzó a háziorvosi pálya.

A háziorvosnak menedzserként is helyt kell állnia

A háziorvoshiánynak egyéb tényezői is vannak, ilyen például az orvosi tevékenységen kívüli alaphálózatban a rendelő menedzselése, a családorvosi rendelők adminisztrálása és az infrastruktúra biztosítása. Aki magánvállalkozó, az tudja, hogy mi mindennel jár egy magánvállalkozásnak a fenntartása és működtetése – húzta alá. „A családorvosi rendelőnél is ugyanazok a nehézségek, terhek vannak, mint bármely más vállalkozónál, ilyen nehézség a kiszámíthatatlanság.” A szakember szerint

A családorvosokat is érintik a pénzügyi törvényváltozások, hiszen sokan magánpraxisban dolgoznak, az állami alkalmazásban levő orvos azonban, aki kórházban dolgozik, ezektől a gondoktól mentesül”.

Szintén problémája a háziorvosi szakmának – folytatta –, hogy pihenő- vagy betegszabadságra nagyon nehezen tud elmenni a családorvos, mert helyettest kell keressen. És

– tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjétől. „Nagyjából minden faluban van valamilyen fajta orvosi ellátás, általában a szomszéd falusi vagy községbeli családorvos kijár egyszer-kétszer egy héten. Még 14-15 praxist lehetne létesíteni olyan helyeken, ahova csak kijár a családorvos, ahol a helybélieknek nincs saját családorvosuk. Még 14-15-öt tudnánk mi javasolni vagy létesíteni, ha lenne családorvos, aki hajlandó kimenni falura” – számolt be Tar Gyöngyi.

Romániában engedélyezett a praxisvásárlás

Szerinte általános probléma, hogy a fiatalok nem pályáznak a falvakban, sokkal inkább városon keresnek praxist maguknak.

„Én nem vagyok pártolója ennek a praxiseladásnak, mert az az igazság, hogy ez egy kezdő fiatalnak nagy anyagi erőfeszítés, sokszor a családja kell támogassa, vagy kölcsönt kell felvegyen, hogy meg tudjon vásárolni egy praxist. Most, amikor orvoshiány van, én ezt nem tartom jó megoldásnak, de erre Romániában lehetőséget ad a törvény” – fogalmazott Tar Gyöngyi.

„A fiatalokat viszont elriasztja, hogy állandóan azt hallották éveken át az idősebb családorvosoktól, hogy nem éri meg családorvosnak lenni, hogy nem kifizetődő” – osztotta meg tapasztalatait Tar Gyöngyi. Mint fogalmazott, ez azonban már rég nem igaz: tavaly júliustól talán azt is el lehet mondani, hogy az egyik legjobban fizetett orvoskategória lett a családorvosi.

Szerinte azonban ez a fiatalok fülébe még nem jutott el.

– osztotta meg gondolatait Tar Gyöngyi. Mind mondta, vidéken külön megbecsülésnek örvendenek a háziorvosok, általában a falu bölcsei közé tartoznak. Ez azt jelenti, hogy kikérik a véleményüket az önkormányzati vezetők, hallgatnak a szavukra és támogatják is. Erre a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője szerint elkezdtek a fiatalok is felfigyelni, példaként az évek óta tartó kászoni orvoshiányt említette.

A megyeszékhelytől távol eső faluban ugyanis több éven keresztül nem praktizált háziorvos, majd egy fiatal családorvos betöltötte ezt az űrt, akárcsak Karcfalván és Csíkszentimrén. Reményei szerint a praxiseladás sem fog a most fiatal generációnál már működni.