Ellentmondással folytatódik a Mikó-per

A ploieşti-i táblabíróságon folytatódik a Mikó-per, az ítélőszék november 22-re tűzte ki az első tárgyalást, miután a legfelsőbb bíróság visszautalta az ügyet alsóbb szintre. Markó Attila szerint máris furcsa a helyzet.

Nagy D. István

2013. november 06., 15:252013. november 06., 15:25

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A táblabíróság a jelzett dátumra tűzte ki a tárgyalást, ami annyiban furcsa, hogy a legfelsőbb ítélőszék előbb csak az ítélethirdetési jegyzéket küldte el Ploiești-re, az indoklást csak később – mondta el érdeklődésünkre Markó Attila. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselője, az ügy egyik alapfokú elítéltje úgy tudja, időközben az indoklás is elkészült, sőt át is került a táblabíróságra, de ezt a dokumentumot ő egyelőre nem látta. A honatya azt is furcsának tartja, hogy csak a jegyzék alapján ki lehet tűzni egy tárgyalást.

A Mikó-per egyébként annak nyomán került a táblabíróságra, hogy a legfelsőbb bíróság úgy döntött, az ügy nem tartozik a hatáskörébe, mivel Markó Attila csak a bűnvádi eljárás kezdete után vált parlamenti képviselővé. A bírák értelmezésében ez azt jelenti, hogy a fellebbviteli tárgyalásban a táblabíróság az illetékes. Magyarán a honatyai minőség ebben az ügyben nem határoz.

Markó Attila szerint éppen ebben van az ellentmondás, ugyanis az alkotmány világosan fogalmaz, hogy a honatyák felett csak a legfelsőbb bíróság ítélkezhet, kivételek pedig nincsenek előírva. A büntetőeljárási törvénykönyv tudomása szerint szintén nem rendelkezik ilyen kivételekről, amúgy meg kérdés, hogy a bírák számára az alkotmány, vagy egy sarkalatos törvény előírásai élveznek-e előnyt. Az alaptörvényben is lefektetett alapelv különben is felülír minden más jogszabályt – részletezte a képviselő.

Ami az esélyeket illeti, Markó Attila portálunknak kifejtette korábban már hangoztatott álláspontját, amely szerint csak egy ítélet lehet igazságos, a felmentés, ahogy igazság is csak egy van. A képviselőnek ugyanakkor meggyőződése, hogy teljesen mindegy hová kerülne át a per, ha nem felmentő ítéletet hoz, akkor csakis politikai döntésről lehet beszélni.