Egyre nehezebb megközelíteni Kovásznát

„Gyengén halad az úthálózat-felújítás. Már három levelet küldtem az Országos Útügyi és Autópálya Társasághoz (CNADNR), hogy a rétyi útkereszteződéstől a városig terjedő útszakasz nagyon rossz állapotban van, javítsák meg. A válasz – bár országútról van szó – mindig az, hogy nem férünk bele a keretbe. Pedig egy országos érdekeltségű fürdővárost valahogy meg kell közelíteni. Úgy érzem, Kovászna megérdemelné, hogy külön odafigyeljenek rá” – nyilatkozta Kovászna polgármestere. Thiesz János portálunknak számolt be arról, mit fed az országos érdekeltség fogalma Romániában.
A megtisztelő elnevezéshez a településeknek eleget kellett tenniük azoknak a balneológiai és infrastrukturális feltételeknek, amelyeket a kiírásban szerepeltek. Hogy végül mit kapnak cserébe ezért az államtól, még nem derült ki.

Kovásznán az önkormányzatnak egyetlen kezelőközpont sincs a birtokában, ezek különböző szervezetek és állami szervek tulajdonát képezik, illetve cégek működtetik – mondta el a polgármester. Thiesz leszögezte: ennek ellenére az önkormányzat önerőből igyekszik kiépíteni, szépíteni a várost, hogy a turisták ne csak kezelésre, hanem szórakozni is oda járjanak, lehetőleg visszajáró vendégek legyenek. Külön kitért arra, hogy a megelőzés gyakorlata ma egyre több országban teret nyer, miért lenne ez máshogy Kovászán. Ehhez a város befektetéseket is eszközölt: turisztikai információs irodát, élményvonatot működtet. A múlt év végén átadták az egy kilométeres – korábban csupán négyszáz méteres – sípályát.

„Turistaösvényeket, sétányokat építettünk ki a Tündérvölgyben, és idén is 35 ezer virágot ültettünk a legkedveltebb helyeken. Mindezt önerőből vagy pályázatokon keresztül tettük. Három nyertes pályázatunk megvalósítása van folyamatban, melyek által 2015 végéig több mint 90 százalékban megoldjuk a fürdőváros infrastruktúrájának korszerűsítését is” – összegezte Thiesz.

A klimatikus gyógyhely a szív- és érrendszeri megbetegedések gyógyításában országos és nemzetközi hírnek örvend. Annak ellenére, hogy évente átlagosan ötvenezer turista fordul meg a városban, az állam nem tesz semmit az infrastruktúra javításáért. Hiába a szép elnevezés, ha a város szinte megközelíthetetlen – magyarázta az elöljáró.

A balneo-turizmus egy teljeskörű szolgáltatást feltételez, melynek ebben az esetben alappillére a szakképzett egészségügyi személyzet – szögezte le Vasile Neagovici. A Sanitas Szakszervezet Kovászna megyei elnöke vázolta is a helyzetet. „Hiányosságok vannak a kezelőbázisok, hotelek szolgáltatásaiban és legtöbb esetben egyáltalán nem vonzó állás egy kovásznai hotelben dolgozni. A fizetések a minimálbér körül alakulnak, a csökkentett tevékenységi időszak miatt akár fél évre is technikai szabadságra küldik az alkalmazottakat. A kezelőközpontok kihasználtsága 65-70 százalékos. Igazából 6-7 hónapot működnek évente és a menedzsmentjük rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Nem készítenek ésszerű kínálatot, nem reklámozzák eléggé a kezelőközpontokat és a szolgáltatásaikat” – tette hozzá Neagovici. Szerinte az elmúlt öt évben több mint ötven százalékkal csökkent a Kovásznán dolgozó turizmust kiszolgáló alkalmazottak száma. Tudomása szerint jelenleg mintegy hétszáz, a gyógyturizmusban foglalkoztatott személyről beszélhetünk. Ennek egytizede a Montana szállodában dolgozik, azonban márciustól még kollektív munkaszerződésük sincs.

Jelszavak és márkák kellenének a vendéglátók, míg kiemelt figyelem és finanszírozások az állam részéről. Minden korosztálynak lehetne olyan szolgáltatásokat kínálni, amely odavonzza az érdekelteket. „Kovásznára többnyire az államilag támogatott gyógykezelési jeggyel érkeznek a vendégek. Idén ezeket a megkésett költségvetés miatt április végén kezdték el osztani, de az idény hamar lejár. December végétől előfordulhat, hogy öt hónapig lesznek zárva egyes hotelek. Ezek kellene olyan turisztikai csomagokat ajánljanak, hogy a fürdővendég-idényen kívül is legyenek turisták” – mutatott rá Thiesz.