Fotó: Boda L. Gergely
Az önkormányzati autonómia erősítését várja az új adótörvénykönyvtől Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester.
2015. április 02., 21:202015. április 02., 21:20
Elmondta, a Romániai Municípiumok Szövetsége már írásban is jelezte elvárásait, elsősorban azt szeretnék, ha a személyi jövedelemadó legalább 47 százaléka az önkormányzatoknál maradna.
Antal Árpád szerint az elöljárók azt szeretnék, ha szabad kezet kapnának az egyedi jellegű illetékek bevezetésére, például eldönthetnék, hogy pluszban megadóztatják azokat a vendéglátó-ipari egységeket, melyek engedélyezik a dohányzást; az így befolyt összeget prevenciós programok finanszírozására fordítanák.
„Bízzák a helyi önkormányzatokra, hogy meghozzák vagy sem a népszerűtlen döntéseket, aztán a polgárok a választásokon ítélkezhetnek” – jelentette ki az elöljáró. Elmondta, fontosnak tartja, hogy az elhanyagolt ingatlanokra nagyobb adókulcsot használhassanak, valamint azt is, hogy amennyiben úgy becsülik, hogy egy épület alulértékelt, kérhessék az újraértékelését. Jelenleg az újonnan épült ipari létesítmények után tízszer-húszszor is többet adóznak a tulajdonosok, mint az 1989 előtt épültek után, mivel az utóbbiak nem voltak újraértékelve.
Antal Árpád jó megoldásnak tartja, hogy az új adótörvénykönyv tervezete szerint az épület rendeltetése alapján határoznák meg az ingatlanadó mértékét, így ha egy épületben gazdasági tevékenység zajlik, akkor ez alapján rónák ki az adót.
Kifejtette: igazságos adózási rendszerre van szükség. Mint mondta, Sepsiszentgyörgyön jelenleg minimális szinten van az ingatlanadó, de el kellene jutni oda, hogy az önkormányzatoknak legyen víziójuk a település fejlesztéséről, eldönthessék, hogy mit bátorítanak, illetve mit büntetnek speciális illetékekkel.
Kovászna város ismét profitál a fejlesztési minisztérium által még tavaly útjára indított országos helyreállítási terv (PNRR) pályázati kiírásából: több mint 14,2 millió lej értékben kaptak támogatást középületek energiahatékonyságának javítására.
Személyautó és mikrobusz ütközött vasárnap reggel a Kovászna és Réty közötti 13-as jelzésű országúton, Bita településen. Az ütközés következtében ketten sérültek meg.
Meglepően nagy volt a nyüzsgés szombaton az alsócsernátoni sportpálya környékén, ahol ezúttal nem sportrendezvény zajlott, hanem különböző vidékek disznóvágási szokásait mutatták be.
A bukaresti táblabíróság döntése értelmében biztossá vált az Országos Befektetési Társaság (CNI) becslése szerint 130 millió lejbe kerülő kézdivásárhelyi uszoda építőjének kiléte.
Barót idén 6,37 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, mint az elmúlt esztendőben, kiadásai pedig 1,63 százalékkal nőnek – szerdai ülésén a város önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a település költségvetését a 2023-as évre.
A kézdivásárhelyi tanácsülés keddi napirendjén szereplő több mint kéttucatnyi határozattervezet közül a legfontosabb a város költségvetésének elfogadása volt.
A sepsiszentgyörgyi megyei kórház épületeinek hőszigetelését célzó pályázat finanszírozási szerződését írta alá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Új kialakítású szeméttárolókkal védekeznek a szeméthalmok ellen Sepsiszentgyörgyön a Csíki Negyedben, céljuk, hogy a guberálók miatt kialakuló katasztrofális helyzetet felszámolják és a lakóknak ne kelljen a kiöntött szemétben járkálniuk.
Kovászna város önkormányzata az országos helyreállítási terv (PNRR) révén több mint hatmillió lej támogatást kapott két tömbház energetikai korszerűsítésére – adta hírül Facebook-oldalán Gyerő József polgármester.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárból tavaly szép számmal kölcsönöztek könyveket, és ismét megtarthatták a koronavírus-járvány miatt lefújt rendezvényeiket is, derült ki a Vántsa Judit intézményvezetővel folytatott beszélgetésből.
szóljon hozzá!