Drasztikusabb módszerekkel készülnek a szekeresek kitiltására

Mint ismeretes, a megyeszékhely vezetősége, a helyi rendőrséggel karöltve már évek óta próbál rendet teremteni a városban közlekedő szekerek ügyében, pontosabban kitiltani azokat a településről. A kezdeményezések mindeddig minimális sikerrel jártak, a lovas járművek gazdáinak kis hányada hajlandó továbbra is a kijelölt szakaszokon járni, míg a többség továbbra is – bírságot is kockáztatva, amit legtöbbször nem is törlesztnek – „vígan” használja a megyeszékhely útjait. Élen járnak ebben az Őrkőtelepiek, nem ritka látvány, hogy egész családok, dugig rakott szekerekkel a forgalommal szemben közlekednek. Az ócskavasat szállító szekerek szintén nem ritkák Sepsiszentgyörgy utcáin, és legtöbb esetben a szabályok teljes figyelmen kívül hagyása az egyik fő jellemzőjük. A lovaskocsik kérdése az őrkői roma közösségre vonatkozó, csütörtökön ismertetett felmérés kapcsán is előkerült.

Antal Árpád polgármester úgy véli, a problémát az elkövetkezendő hónapokban sikerül orvosolni. „Ahogy a 3,5 tonnánál nehezebb gépjárművek esetében is be tudtunk vezetni egy olyan szabályzást, amely révén csak külön engedéllyel jöhetnek be a városba, de egyébként csak az elkerülőutakat használhatják, a szekerek esetében is létezik egy olyan megoldás, amellyel sikerül távol tartani őket a várostól” – vélekedik az elöljáró. Antal kifejtette, hogy az év végéig kidolgoznak egy olyan határozatot, amely egyrészt kategorikusan megtiltaná ezen járművek jelenlétét Sepsiszentgyörgy utcáin a kijelölt útvonalakon kívül, illetve lehetővé teszi, hogy a tetten ért szekeresek lovait és a járművet visszatartsák – ne elkobozzák, mert az törvényellenesnek minősülne –, amit egy bizonyos összegért lehetne kiváltani. Az elöljáró egyelőre nem tudott nyilatkozni arról, hogy mekkora összegre gondoltak, de semmiképp szimbolikusra. Antal hozzátette, az Őrkőről származó szekerek jelentik továbbra is a legnagyobb problémát, mivel a tulajdonosok továbbra sem hajlandóak semmilyen szabálynak alávetni magukat ezen a téren.

Amint arról már a nyár folyamán beszámoltunk, a megyeszékhelyi helyi rendőrség egyelőre csak annyit tud tenni a szekeresek ügyében, hogy időközönként igazoltatják a delikvenseket, és esetenként bírságokat is kiosztanak – ha éppen tilosban „parkolnak”, sokszor őrizetlenül otthagyva a szekeret –, de ezeket a legtöbben nem fizetik ki. Amennyiben pedig az önkormányzat a bírósághoz fordul a behajtásért, akkor sem érnek el sokat, mivel a legtöbb szekeresnek nincs igazolható jövedelme vagy vagyona, így a végrehajtást az ítélőszék általában elveti. A szekerek lefoglalása ilyen esetben nem igazán működik, mivel a bírók általában megélhetési eszköznek tekintik, így visszaítélik azokat a tulajdonosoknak. Romániában a közlekedésrendészetnek sincs lehetősége elkobozni azokat a járműveket, amelyek a nem a számukra kijelölt besorolású úton haladnak, mivel az Alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette a KRESZ erre vonatkozó, pár éve hatályba lépett előírását.