Turistalátványossággá alakítanák az őrkői cigánytelepet

Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: a lakóövezet helyreállítására az Európai Uniónál szeretnének pályázni. Amennyiben elnyernék az Európai Kulturális Főváros címet, az ilyen módon a városba érkező forrásokból is lehetne az Őrkő felújítására fordítani. A megvalósításhoz mintegy 15 millió euróra lenne szükség. Az összegből a tervek szerint urbanizálnák a város legelmaradottabb részét, lebontanák az illegálisan épített épületeket, lakóházakat és hagyományos roma házakat építenének helyettük. Ugyanakkor mesterségeket is tanítanának az ott élő roma közösség tagjainak: kosárfonást, kovácsolást, bútorfestést, seprűkészítést, és értékesítenék is a saját termékeiket.

Az Őrkő lakótelepen egyetlen ház sincs telekkönyvezve, az ingatlanok törvénytelenül épültek. Antal Árpád kifejtette: mióta ő polgármester, egyetlen ház sem épült ott törvénytelenül. Az Őrkőn mintegy 1500 személy él, többségük munkanélküli, és a nyolc osztályt sem végezte el. A polgármester azt is elmondta, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet egy átfogó felmérést készít az itt élők helyzetéről. Antal Árpád szerint az Őrkő egy szociális bomba, amely fel fog robbanni, és bár több ezer hasonló hely van az országban, a problémát helyben kell orvosolni.

Az őrkői cigányokról Márkus András római katolikus plébános is megjelentetett egy tanulmányt, melyben arról is beszámol, hogy milyen körülmények között élnek a családok: a társadalom hulladékából és a szociális segélyekből, melyet a családok közösen költenek el. „Az egyházi anyakönyvek tanúsága szerint 1996-tól 2008-ig összesen 663 cigány gyermek és ifjú részesült a keresztség szentségében, és 143 temetés volt a cigány hívek körében. Tehát a 12 év alatt 520 személlyel gyarapodott az egyházközség” – írta Márkus András.

Az Őrkőn járva egyébként igénytelen, hevenyészett házakat látni, melyeknek hiányoznak az ablakai. A lakások zöme egyszobás, benne zsúfolódik össze az egész család. A házat, mivel nincs értelme, nem veszi körül kerítés. Márkus András kutatásában kiemeli: a városrészben a legnyomorultabbak azok, akik koldulásból és a gyermekpénzből élnek: a munkanélküliség 85 százalékos. „Ha az okokat kutatjuk, az iskolázatlanság áll az első helyen: a felnőtt cigány lakosság a fenti százaléknak megfelelően első-második vagy maximum a negyedik osztály erejéig látogatta az iskolát. Mindig az utolsó padban volt a helyük, és hogy megtanulnak-e írni, olvasni, számolni, elvégzik-e a nyolc osztályt, tanulnak-e mesterséget, ez senkit sem érdekel. Így alakult ki a társadalmon kívüliségük is” – mondta el a plébános.