Az MPP-vel közösen szervezik az aláírásgyűjtést Háromszéken

A mostanra végsőnek mondható elképzelésről Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének vezetője, valamint Tamás Sándor, a szövetség területi szervezetének elnöke számolt be szerdán. Mint kiderült, Kelemen Hunor szövetségi elnök augusztus végén elhangzott bejelentésétől eltérően nem településenkénti lesz a népszavazás. A Sepsibesenyőn ismertetett kérdéslehetőségek közül egyik sem érvényes, hanem egy, a közigazgatási átszervezéshez közvetlenül kötődő kérdésre kell majd válaszolniuk a szavazópolgároknak.

Tamás Sándor elmondása szerint kedden egyeztettek a Magyar Polgári Párt háromszéki vezetőségével, valamint az RMDSZ polgármestereivel arról, hogy szerdán elindítják az aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a megyei önkormányzat népszavazást írhasson ki Hargita, Kovászna és Maros megyék egyetlen fejlesztési régióként való működésére. A két elöljáró egyébként elsőként írta alá az íveket. Tamás Sándor kihangsúlyozta, az EMNP a jelek szerint nem csatlakozik a kezdeményezéshez, ennek ellenére azokon a településeken, ahol néppárti vezetés van, lebonyolítják a folyamatot.

A háromszéki önkormányzathoz hasonlóan a másik két megyében is elindítják ezt a folyamatot. A politikus továbbá elmondta, a törvényes előírások értelmében elviekben a megyei önkormányzat elnöke is dönthet referendum kiírásáról. Ugyanakkor a testület tagjainak egyharmada is kezdeményezhet referendumot, de a jelenlegi általános politikai hangulatot véve alapul úgy döntöttek, aláírásgyűjtésbe is kezdenek. A forgatókönyv szerint a szignóknak október 14-ig kell beérkezniük az önkormányzathoz, majd ezek alapján is kezdeményezni lehet a vonatkozó tanácshatározat beterjesztését – a törvény harminc napos határidőt ír elő. A testületi ülésre november 14-én kerül sor, majd amennyiben a prefektus nem támadja meg az előírások által biztosított húsz napon belül, sor kerülhet a népszavazásra. A tanácshatározat szövege egyébként elkészült, és ezt szerdán be is mutatták a sajtónak, egyben a kérdést is ismertetve.

Indokok, esélyek

Mind Antal Árpád, mind Tamás Sándor úgy vélik, jelen pillanatban ez az egyetlen olyan demokratikus eszköz – az utcai megmozdulásokon kívül –, amely révén az erdélyi magyarság képviselői esetleg hatni tudnak a bukaresti döntéshozókra. Antal annak kapcsán, hogy miért éppen a fejlesztési régiókra kérdeznek rá a kezdeményezők, elmondta, jelen pillanatban ez az egyetlen olyan kérdéskör – mármint a fejlesztési régiók átszervezése –, amely még napirenden van, hiszen a közigazgatási átszervezéshez alkotmánymódosítás szükséges. Ez 2014 előtt nem fog megtörténni, sőt meggyőződése, hogy az elkövetkezendő pár évben sem. Ezért Sepsiszentgyörgy elöljárója szerint borítékolható, hogy a fejlesztési régiókat fogják felruházni közigazgatási hatáskörrel. Erre fel kell készülni, és amennyiben a törvényhozás még az év végéig döntést hoz ebben a kérdésben, a rendelkezésre álló demokratikus eszközökkel hatást kell gyakorolni – hangsúlyozta a polgármester.

Antal ugyanakkor úgy látja, ez a kérdéskör nem csak a magyarságot foglalkoztatja, így a Maros megyei románság egy részét is az ügy mellé lehet állítani. A referendum esélyeit illetően Antal elmondta: ötven százalékos lehet, ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy sikerességét elsősorban a kormánybiztosok akadályozhatják meg a határozatok megtámadásával. Emellett a parlament is leseperheti az asztalról a „népakaratot\". Tamás Sándor felhívta a figyelmet, hogy ez lenne az első regionális referendum, ami akár paradigmaváltozáshoz is vezethet.

Mindkét politikus ugyanakkor úgy véli, a realitás talaján kell maradni, hiszen hiába írnak ki „nagy\" kérdéseket hozó népszavazást, ha annak a hatása teljességgel elmarad avagy alkotmányelles.