Az iskola önállóságáért tüntettek

Komán László igazgató beszédében felidézte, a helyi sajtóból értesültek arról, hogy az iskolájukat összevonják a Puskás Tivadar Szakközépiskolával – amikor az önkormányzatban erről szavaztak, az ellenzéki magyar pártok és a román tanácstagok voksoltak az iskola felszámolása ellen. „A románok védték meg a száz százalékban magyar iskolát, és abban bízunk, hogy a román prefektus fogja megmenteni” – mondta az igazgató.

Több érvet is felhozott az önállóságuk megőrzése mellett, többek között, hogy a tanügyi törvény háromszázas diáklétszám felett szavatolja egy tanintézet jogi személyiségét, a Kós Károly-iskolának pedig háromszázötven tanulója van, a hentesképző idei beindításával további fellendülést remélnek. Féltik a speciális helyzetű diákjaik jövőjét, a kisegítő és nem didaktikus személyzet állását, a meglévő szakokat, sorolta az igazgató. Hangsúlyozta, a költözést elfogadják, épületcserét javasoltak, vagy átmennek a műhelyeiknek otthont adó ingatlanba, de az önállóságukat nem adják fel.

Korda Ernő a szülőbizottsági tag felidézte a Mikó védelmében szervezett tüntetést, majd feltette a kérdést: „Vannak nagybetűs iskolák, melyeket meg kell védeni, és olyanok, melyeket egy tanácshatározattal fel lehet számolni?” Péter Sándor nyugdíjas pedagógus kifejtette, vannak helyzetek, amikor nem csak a számok alapján kell dönteni.

A városvezetés kedd terjedelmes közleményben fejtette ki álláspontját, hangsúlyozva, hogy Sepsiszentgyörgyön az elmúlt két évtized alatt 7277 gyerekkel csökkent a diáklétszám, ez több mint húsz Kós Károly-nagyságú tanintézetet jelent. „Az átszervezéssel az a célunk, hogy ésszerűbbé és optimálisabbá, valamint gyermekbarátabbá tegyük a sepsiszentgyörgyi iskolások oktatását. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy felszámoljuk a túlzsúfoltságot egyes iskolákban, ugyanakkor a kihasználatlan tereket élettel töltsük meg” – olvasható a közleményben. Egyébként a Kós Károly-iskola épületében egy belvárosi elemi iskolát hoznának létre.