
Fotó: Tuchiluș Alex
Uniós összehasonlításban Románia az utolsó helyeken áll abban a tekintetben, hogy ezer főre vetítve hányan dolgoznak a magánszférában – jelezte interjúnkban Antal Árpád, akit arra kértünk, nézzen rá a közigazgatási rendszerre egy magasabb perspektívából.
2025. szeptember 19., 13:312025. szeptember 19., 13:31
– A deficitcsökkentő csomag része lenne az önkormányzatok alkalmazotti létszámának csökkentése. Sepsiszentgyörgy polgármestereként tizenhét éve irányítja a háromszéki megyeszékhelyet, ezért emlékszik jól 2010-re, amikor már volt egy nagyobb méretű leépítés és fizetéscsökkentés az állami szférában. Miért duzzadt ismét ilyen nagyra országszerte az apparátus, most, amikor a digitalizáció is egyre nagyobb teret hódít?
– 2010 óta az önkormányzatok feladatai nagyon megnőttek, megsokasodtak. Csak Sepsiszentgyörgynek van jó néhány új létesítménye (bölcsőde, Állomási-tó, sportaréna, államtól átvett létesítmények stb.), amelyeknek a működtetéséhez személyzet szükséges.
Én nem gondolom azt, hogy a feladatok ellátása szempontjából felduzzasztott lenne az önkormányzati létszám: nálunk biztos nem, de még központi szinten sem. Most
a többiek – ugyan önkormányzati alárendeltségben – a helyi rendőrségek kötelékében, a szociális vagy kulturális szférában dolgoznak. Csak a szociális szférában másfélszer annyian vannak, mint az önkormányzatoknál, hiszen ideszámítanak a személyi gondozók is. Tulajdonképpen ha azt nézzük, hogy 125 ezer ember működteti a több mint 3000 önkormányzatot, akkor nem túlzott a létszám. Akkor viszont nagy, ha azok számához viszonyítjuk, akik a versenyszférában dolgoznak.
Ha itt lenne legalább 8 millió dolgozó, az rendben lenne. Európai uniós összehasonlításban Románia az utolsó helyeken van abban a tekintetben, hogy ezer főre vetítve hányan dolgoznak a magánszférában.
– Ezt az adatot nyilván az is befolyásolja, hogy az aktív korú lakosság jelentős része kivándorolt és külföldön dolgozik.
– Valóban, de a román társadalom nem öregszik jobban, mint a többi európai ország lakossága; a felvetett probléma európai szintű. Átlag alatti rossz helyzetben van az ország abban a tekintetben, hogy
Ezért kell az államot fogyókúrára fogni.
Ne felejtsük el azt sem, hogy túl sokan vannak itthon azok, akik egyáltalán nem dolgoznak. Az új kormánynak az a feladata, hogy ne bátorítsa a munkakerülést. Nincs az rendben, hogy ha délelőtt kimegyünk a városba, ép, egészséges, munkaképes embereket látunk tétlenkedni, és közben hozzuk a bangladesi munkavállalókat, holott azoknak sincs sok iskolájuk. Ezt az egész rendszert, közpolitikát radikálisan meg kell változtatni.
– Azt mondja tehát, hogy nem túlzott az alkalmazottak létszáma, akkor mégis miért támogatja a leépítéseket?
– Én azt mondom, hogy a tízszázalékos leépítés a helyi közigazgatásban a grafikon csúcsait vágja le, tehát ahol a felduzzasztott létszám van, ott igazságos döntés lesz. De azokat az önkormányzatokat, ahol eddig is odafigyeltek a létszámra, nem fogja érinteni. Ezért is tartjuk fent, hogy ha a helyi önkormányzatok apparátusának tíz százalékát építik le, akkor a központi közigazgatásban ez legyen húsz százalék. Ez a kormányprogramban is benne van. De ahhoz, hogy a személyzetből tíz százalékot lehessen leépíteni, a keretszámokat 30–40 százalékkal kell csökkenteni. Valószínű ugyanis, hogy lesz egy nagyobb szám, mint a 10 százalék, mert ahhoz, hogy a 10 százalékot leépítsék, a keretszámokat legkevesebb 30 százalékkal kell csökkenteni.
– A keretszám pontosan mire értendő?
– Keretszámon azt a maximális lehetséges létszámot értjük, amit minden év elején a prefektus leközöl az önkormányzatoknak, vagyis hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében hány fős apparátus van megengedve. Lehet, hogy a városnak lehet 575 alkalmazottja, de abból 200 állást létre se hoztam, és 40 betöltetlen... Így ha a keretszámot csökkentjük, itt az előírt leépítések azokat az állásokat érintik, amiket létre sem hoztunk.
Jövő héten ilyenkor már úton lesznek a csíksomlyói Szűzanyához a felső-háromszéki gyalogos zarándokok. A pünkösdi búcsújárók Kézdivásárhelyről, Lemhényből, valamint Esztelnekről indulnak, és szívesen várják az új csatlakozókat.
Elfogadta a csomópontok, valamint az autópályához kapcsolódó létesítmények kialakításáról szóló terveket a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNIR). Kovászna megyében öt csomópontja lesz a Brassót és Bákót összekötő autópályának.
Elevenebb lett a sepsiszentgyörgyi állomási tó: halak és vadkacsák jelentek meg benne, a környéke rendezett, a látogatók száma azonban egyelőre alacsony. A működtetők bővítenék a szolgáltatásokat, de ehhez még személyzetre és engedélyekre is szükség van.
Több mint tízéves hagyomány, hogy az ápolók világnapján szakmai kiskonferencia keretében gyűlnek össze mindazok, akik közvetve vagy közvetlenül részt vesznek az ápolásban, a betegek gondjainak enyhítésében, vagy annak szervezésében és irányításában.
Május 14-én, csütörtökön nyitja meg kapuit a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál. Idén először szó lesz a képregényekről, és hangsúlyt kap az irodalomterápia, valamint a mozgás is az eseményen.
Anyagi kárral járó balesetről számolt be a Kovászna megyei rendőrség: vasárnap délelőtt Előpatakon egy ittas, vezetői engedéllyel nem rendelkező sofőr belehajtott egy kerítésbe.
A napokban végzett javítási munkálatok során a szolgáltató gyorstesztekkel ellenőrizte a víz minőségét, és úgy tűnik, a hálózatban nincsenek kórokozók. A biztonság kedvéért a közegészségügyi igazgatóság is megvizsgálja a mintákat.
Kórházba kellett vinni két embert arról a szekérről, amely egy autóval ütközött szombaton a Kézdivásárhely és Ozsdola közötti országúton – derül ki a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság hétfői közleményéből.
Átcsoportosította a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a felvett hitelekből származó összegek egy részét, hogy a folyamatban levő beruházásokat be tudja fejezni, illetve biztosítsa az önrészt azoknál a munkálatoknál, amelyek most elsőbbséget élveznek.
Ideiglenes vízszünetre kell számítani csőtörés miatt Kézdivásárhelyen, a javítás várhatóan hétfő délutánig tart majd.
1 hozzászólás