
Fotó: Tuchiluș Alex
Uniós összehasonlításban Románia az utolsó helyeken áll abban a tekintetben, hogy ezer főre vetítve hányan dolgoznak a magánszférában – jelezte interjúnkban Antal Árpád, akit arra kértünk, nézzen rá a közigazgatási rendszerre egy magasabb perspektívából.
2025. szeptember 19., 13:312025. szeptember 19., 13:31
– A deficitcsökkentő csomag része lenne az önkormányzatok alkalmazotti létszámának csökkentése. Sepsiszentgyörgy polgármestereként tizenhét éve irányítja a háromszéki megyeszékhelyet, ezért emlékszik jól 2010-re, amikor már volt egy nagyobb méretű leépítés és fizetéscsökkentés az állami szférában. Miért duzzadt ismét ilyen nagyra országszerte az apparátus, most, amikor a digitalizáció is egyre nagyobb teret hódít?
– 2010 óta az önkormányzatok feladatai nagyon megnőttek, megsokasodtak. Csak Sepsiszentgyörgynek van jó néhány új létesítménye (bölcsőde, Állomási-tó, sportaréna, államtól átvett létesítmények stb.), amelyeknek a működtetéséhez személyzet szükséges.
Én nem gondolom azt, hogy a feladatok ellátása szempontjából felduzzasztott lenne az önkormányzati létszám: nálunk biztos nem, de még központi szinten sem. Most
a többiek – ugyan önkormányzati alárendeltségben – a helyi rendőrségek kötelékében, a szociális vagy kulturális szférában dolgoznak. Csak a szociális szférában másfélszer annyian vannak, mint az önkormányzatoknál, hiszen ideszámítanak a személyi gondozók is. Tulajdonképpen ha azt nézzük, hogy 125 ezer ember működteti a több mint 3000 önkormányzatot, akkor nem túlzott a létszám. Akkor viszont nagy, ha azok számához viszonyítjuk, akik a versenyszférában dolgoznak.
Ha itt lenne legalább 8 millió dolgozó, az rendben lenne. Európai uniós összehasonlításban Románia az utolsó helyeken van abban a tekintetben, hogy ezer főre vetítve hányan dolgoznak a magánszférában.
– Ezt az adatot nyilván az is befolyásolja, hogy az aktív korú lakosság jelentős része kivándorolt és külföldön dolgozik.
– Valóban, de a román társadalom nem öregszik jobban, mint a többi európai ország lakossága; a felvetett probléma európai szintű. Átlag alatti rossz helyzetben van az ország abban a tekintetben, hogy
Ezért kell az államot fogyókúrára fogni.
Ne felejtsük el azt sem, hogy túl sokan vannak itthon azok, akik egyáltalán nem dolgoznak. Az új kormánynak az a feladata, hogy ne bátorítsa a munkakerülést. Nincs az rendben, hogy ha délelőtt kimegyünk a városba, ép, egészséges, munkaképes embereket látunk tétlenkedni, és közben hozzuk a bangladesi munkavállalókat, holott azoknak sincs sok iskolájuk. Ezt az egész rendszert, közpolitikát radikálisan meg kell változtatni.
– Azt mondja tehát, hogy nem túlzott az alkalmazottak létszáma, akkor mégis miért támogatja a leépítéseket?
– Én azt mondom, hogy a tízszázalékos leépítés a helyi közigazgatásban a grafikon csúcsait vágja le, tehát ahol a felduzzasztott létszám van, ott igazságos döntés lesz. De azokat az önkormányzatokat, ahol eddig is odafigyeltek a létszámra, nem fogja érinteni. Ezért is tartjuk fent, hogy ha a helyi önkormányzatok apparátusának tíz százalékát építik le, akkor a központi közigazgatásban ez legyen húsz százalék. Ez a kormányprogramban is benne van. De ahhoz, hogy a személyzetből tíz százalékot lehessen leépíteni, a keretszámokat 30–40 százalékkal kell csökkenteni. Valószínű ugyanis, hogy lesz egy nagyobb szám, mint a 10 százalék, mert ahhoz, hogy a 10 százalékot leépítsék, a keretszámokat legkevesebb 30 százalékkal kell csökkenteni.
– A keretszám pontosan mire értendő?
– Keretszámon azt a maximális lehetséges létszámot értjük, amit minden év elején a prefektus leközöl az önkormányzatoknak, vagyis hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében hány fős apparátus van megengedve. Lehet, hogy a városnak lehet 575 alkalmazottja, de abból 200 állást létre se hoztam, és 40 betöltetlen... Így ha a keretszámot csökkentjük, itt az előírt leépítések azokat az állásokat érintik, amiket létre sem hoztunk.
Az autósok mellett az önkormányzatok, útkezelők tevékenységét is segítheti az egyik legnépszerűbb közösségi navigációs alkalmazás partnerségi programja, amelyhez Háromszék is csatlakozott. Utánajártunk, mit jelent ez az együttműködés a gyakorlatban.
Az egykori sepsiszentgyörgyi zsidó közösségről és annak emlékezetéről beszéltek kedden este a Bod Péter Megyei Könyvtár előadótermében. A holokauszt óta alig esik szó róluk, pedig emlékezni számunkra is fontos.
Havonta több száz beteget kezelnek Marosvásárhelyen az onkológiai klinikán, nemcsak Maros megyeieket, hanem máshonnan érkezőket is. A rák elleni küzdelem világnapján megmutatták az új sugárterápiás eszközt, amivel még célzottabban tudnak gyógyítani.
Noha a vízfelületet még jég borítja, a háttérben már minden adott a tavaszi szezonnyitáshoz a sepsiszentgyörgyi városi szabadidős létesítménynél. A fenntartó Rekreatív Rt. beszerezte az állomási tóra szánt csónakokat és vízibicikliket.
Miután a legutóbbi sepsiszentgyörgyi adóemelés-ellenes tüntetésen a tiltakozók a víz ára és a szemétdíj csökkentését is kérték, mindkét érintett vállalat jelezte: ez nem lehetséges. Az is kiderült, szolgálatatásaik ára az országos átlag alatti.
Két fronton indul el a sepsiszentgyörgyi önkormányzat adóügyben: egyes intézkedések felülvizsgálatát kéri a kormánytól, míg mások esetében saját megoldásokat dolgoz ki.
Több száz szabálysértőt szankcionáltak az elmúlt héten a Kovászna megyei rendőrök, akik a balesetek megelőzése érdekében tartottak közúti ellenőrzéseket. Volt, akinek a jogosítványa bánta a gyorshajtást – derül ki a hatóság közleményéből.
Csaknem harminc sepsiszentgyörgyi vállalkozás csatlakozott Bokor-Tóth Zoltán cégtulajdonos kezdeményezéséhez, melynek célja rábírni a helyi önkormányzatot a vállalkozókat terhelő magas épület- és területók csökkentésére.
Farsangbúcsúztatóra várják a háromszéki Illyefalva község lakóit február 14-én, szombaton.
Autóbontásból származó szemetet, főleg műanyag hulladékot raktak le a Gidófalva községhez tartozó Angyaloson sepsiszentgyörgyi személyek, de pechjükre a falubeliek és a térfigyelő kamerák is figyelték őket.
1 hozzászólás