A szakoktatás felé mozdulnának el Kovászna megyében

A szakoktatás irányába mozdították a 2015–2016-os beiskolázási tervet Kovászna megyében. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta, a következő tanévben 72 osztállyal terveznek a nappali tagozaton, ennek 43 százaléka gimnáziumi osztály, míg 57 százalék szakmunkásképző, valamint szakközépiskola.

Bíró Blanka

2015. február 06., 16:042015. február 06., 16:04

Megtudtuk, a beiskolázási számok véglegesítését több tanulmány előzte meg, például a nyolcadik osztályos diákokat is megkérdezték igényeikről. A felmérésből az derült ki, hogy az elméleti oktatás iránt viszonylag állandó az érdeklődés, akárcsak az előző években, a fiatalok több mint fele folytatná gimnáziumban a tanulmányait.

A szakmunkásképző újraindításával viszont érezhetően csökkent az igény a szakközépiskolák iránt. A diákok inkább a hároméves szakmunkásképzőt választják, mert ott több a gyakorlati oktatás, jobban megtanulják a mesterséget, a szakközépiskolákban pedig a tapasztalat szerint kevés eséllyel tudják megszerezni az érettségi oklevelet, ellenben szakmai tudásuk sem kielégítő.

Keresztély ugyanakkor arra is kitért, hogy csak a beiskolázási tervben mozdult el az arány a szakoktatás javára, még nem biztos, hogy a beiratkozás után ezek az osztályok létre is jönnek. Ugyanis miközben Brassó és Szeben megyében például 75 százalékos a szakoktatás aránya, Háromszéken nehezen lehet megváltoztatni a szülők és a gyerekek mentalitását, hogy ne erőltessék
a gimnáziumot, hiszen – mint a főtanfelügyelő is hangsúlyozta – jól képzett szakemberekre lenne szükség, hogy a megye gazdasága fejlődni tudjon.

A beiskolázási tervben valamivel több, mint 2000 gyerekkel számoltak, azonban már a tavaly novemberi felméréskor csak 1770 nyolcadikost találtak az iskolapadokban. Az iskolakezdéskor beiratkozott diákok mintegy 7 százaléka időközben „kikopott”, ők vagy nem folytatják a tanulmányaikat, vagy külföldre távoztak az ott dolgozó szüleikkel.

A felmérésből az is kiderült, hogy 167 nyolcadikos más megyében tanulna tovább, a többségük román diák, akik katonai vagy rendőri pályára lépnének. Ez azt jelenti, hogy a beiskolázási tervben szereplő osztályok egy része létszámhiány miatt nem is tud megalakulni, egy része pedig nagyon kisszámú diákkal működik majd, ami újra felveti a finanszírozás problémáját.