
A savanyú kémhatású hegyvidéki területeken talajjavítási munkálatokra lenne szükség
Fotó: Erdély Bálint Előd
Noha az országos osztályozási rendszerben gyengébb besorolásúnak számít a Hargita megyei talaj, ez leginkább az értékelési szempontokkal magyarázható. A valóságban egyáltalán nem rossz a talaj minősége, a növényi biodiverzitás kifejezetten jó, a talajszennyezettség pedig szinte ismeretlen fogalom a megyében. Talajjavítási teendőkre azonban itt is szükség lenne a hegyvidéki területek sajátossága miatt, ezt azonban egy ideje elhanyagolják a tulajdonosok.
2021. április 24., 08:532021. április 24., 08:53
A mezőgazdasági idény elején aktuális kérdés, hogy milyen minőségű a talaj, milyen sajátosságai vannak, esetleg milyen hiányosságok jellemzik a talajvédelmi, talajjavítási tevékenységeket, hiszen ezek nagyban meghatározzák a termést, a hozamot. Hargita megye a talajosztályozás szempontjából nincs kedvező helyzetben, ugyanis az országosan egységes besorolási rendszer a nyolc legfontosabb termesztett növényfajtára van szabva, illetve azokra a tényezőkre, amelyek ezeknek a növénykultúráknak a jó termését elősegítik.
Öt osztályba sorolhatók a különböző talajtípusok, Hargita megyében többnyire a negyed- és ötödosztályba tartoznak a földterületek – vezette fel a témát a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal talajtanos munkatársa, Bőjte Gyárfás. Ez a besorolás gyengének számít ugyan, de Hargita megye esetében leginkább azért, mert
„Ez az osztályozás nem azt jelenti, hogy rossz területeink vannak, azért ilyen a besorolás, mert nagy kiterjedésű havasi legelőink és erdei kaszálóink vannak. Sok esetben ezek az ötödosztályú területek, mint havasi legelők vagy erdei kaszálók nagyon is jók” – hangsúlyozta a szakember, megjegyezve, ha rendeltetésük szerint értékeljük a területeket, akkor nagyon sok jó minőségű legelő és kaszáló van a megyében. Országszerte Hargita megyének van a legtöbb ilyen területe. A megyén belül egyébként a különböző talajtípusok szempontjából vannak eltérések, hiszen Csík- és Gyergyószék hegyvidéknek számít – de még medencén belül is vannak különbségek –, Udvarhelyszék viszont dombvidék, ott kedvezőbbek a csapadék- és hőmérsékleti körülmények a földműveléshez.
A talaj tisztasága szempontjából is kifejezetten jó helyzetben van a megye, szinte ismeretlen fogalom itt a talajszennyezettség.
– fogalmazott Bőjte Gyárfás. Kisebb helyi szennyezések ugyan akadnak, egy régi tyúkfarm környékén vagy az egykori, le nem betonozott trágyatelepek körül, ahol nitrátszennyezés tapasztalható, de ezek nem jelentősek. Az említett tényezők, illetve amiatt, hogy nagyipari mezőgazdálkodás híján a túlzott műtrágyahasználat sem volt jellemző a megyében, a növényi biodiverzitás is nagy.
A savanyú kémhatású hegyi területeken csak a szőrfű terem meg, ami értéktelen a legeltetés szempontjából
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nem volt az egész terület szántóföldi művelés alá vonva, mint tőlünk nyugatabbra, ahol mindössze egy-két takarmánynövény-fajtát termesztenek egy-egy területen, hanem megmaradtak a hegyi legelők, viszont nem volt intenzív legeltetés. Megyénkben mindenhol jellemzően nagy a biodiverzitás, és ez külön érték – magyarázta a szakember.
Mindezek ellenére vannak javítanivalók talajtani szempontból Hargita megyében is. A Hargita hegyvonulata mentén, a magasabban fekvő területeken – de nem csak ott – jellemzően savanyú kémhatású a talaj. Ezek nem elsavanyodott területek, talajgenetikai szempontból ilyenek, ugyanis savanyú kémhatású anyakőzeten fejlődtek ki. A legtöbb növény számára az enyhén savas vagy semleges kémhatású talaj a megfelelő, a savanyú kémhatású hegyi területeken azonban csak a szőrfű terem meg, ami értéktelen a legeltetés szempontjából – magyarázta Bőjte Gyárfás.
– hangsúlyozta. Ezt az utóbbi időben elhanyagolták a gazdák, ami részben a dedikált támogatás megszűnésével magyarázható. Régen ugyanis az állam biztosított mésszel történő talajjavításra támogatást, és nagyon sok gazda élt is a lehetőséggel. A mezőgazdasági támogatások megjelenése óta nincs már önálló állami támogatás e célra,
– tudtuk meg a szakembertől. Bőjte Gyárfás szerint ez a legjelentősebb megoldandó talajvédelmi probléma a megyében, vannak ugyan még helyi sajátosságú problémák mindenhol – földcsuszamlások, vízmosások okozta talajerózió –, de ezek nem nevezhetők általánosnak.
Nagy Miklós Gábor Bozgor című kötetét mutatják be hétfőn este hat órakor a gyergyószetmiklósi városi könyvtárban. A kényszerű helyzet miatt Magyarországra települt alkotó az otthon és az idegenség jelentését fejtegeti művében.
Kereskedő cégeket ellenőriztek a hatóságok és az erdőrendészeti szakemberek, akik egy vállalkozásnál 23 köbméter olyan faanyagot találtak, amelynek eredetét nem tudták igazolni, és tárolása sem felelt meg az előírásoknak.
Esőzésre és havazásra ugyanakkor a szél felerősödésére is lehet számítani szombattól hétfőig – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Két új törvénytervezeten dolgozik a parlament családon belüli erőszak elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottsága.
Maros, Hargita és Kovászna megyében is lecserélték az alprefektusokat a pénteki kormányülésen. Régi-új arcok vannak a szociáldemokrata politikusok között.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
szóljon hozzá!