„Ez az osztályozás nem azt jelenti, hogy rossz területeink vannak, azért ilyen a besorolás, mert nagy kiterjedésű havasi legelőink és erdei kaszálóink vannak. Sok esetben ezek az ötödosztályú területek, mint havasi legelők vagy erdei kaszálók nagyon is jók” – hangsúlyozta a szakember, megjegyezve, ha rendeltetésük szerint értékeljük a területeket, akkor nagyon sok jó minőségű legelő és kaszáló van a megyében. Országszerte Hargita megyének van a legtöbb ilyen területe. A megyén belül egyébként a különböző talajtípusok szempontjából vannak eltérések, hiszen Csík- és Gyergyószék hegyvidéknek számít – de még medencén belül is vannak különbségek –, Udvarhelyszék viszont dombvidék, ott kedvezőbbek a csapadék- és hőmérsékleti körülmények a földműveléshez.

„A talajszennyezés nálunk minimális”

A talaj tisztasága szempontjából is kifejezetten jó helyzetben van a megye, szinte ismeretlen fogalom itt a talajszennyezettség.

– fogalmazott Bőjte Gyárfás. Kisebb helyi szennyezések ugyan akadnak, egy régi tyúkfarm környékén vagy az egykori, le nem betonozott trágyatelepek körül, ahol nitrátszennyezés tapasztalható, de ezek nem jelentősek. Az említett tényezők, illetve amiatt, hogy nagyipari mezőgazdálkodás híján a túlzott műtrágyahasználat sem volt jellemző a megyében, a növényi biodiverzitás is nagy.

– hangsúlyozta. Ezt az utóbbi időben elhanyagolták a gazdák, ami részben a dedikált támogatás megszűnésével magyarázható. Régen ugyanis az állam biztosított mésszel történő talajjavításra támogatást, és nagyon sok gazda élt is a lehetőséggel. A mezőgazdasági támogatások megjelenése óta nincs már önálló állami támogatás e célra,

– tudtuk meg a szakembertől. Bőjte Gyárfás szerint ez a legjelentősebb megoldandó talajvédelmi probléma a megyében, vannak ugyan még helyi sajátosságú problémák mindenhol – földcsuszamlások, vízmosások okozta talajerózió –, de ezek nem nevezhetők általánosnak.