Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:04

Az erdélyi csapat maradt bent a fővárosival szemben a 2. Ligában

15:59

A csíksomlyói búcsú napján is a magyarokat provokálta Mihai Tîrnoveanu

15:57

Hosszabbításra késztette a címvédőt a Sepsi-SIC a futsaldöntő nyitányán

14:24

A csíksomlyói búcsú szónoka: kapaszkodjunk Krisztus kezébe, és építsük újra a jövőt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Kijött a legfrissebb időjárási riasztás pünkösd szombatjának estéig

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

Székelyföldi érintettje van a személyautóra borult kamionos balesetnek

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Szondy: a román közegtől gúnyt, megvetést és állandó támadást kaptunk

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálintot

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Verekedéssé fajult egy ingatlanvásárlás két család között

Hargita megyei talaj: a minőség jó, a besorolás rossz

A savanyú kémhatású hegyvidéki területeken talajjavítási munkálatokra lenne szükség

Fotó: Erdély Bálint Előd

Noha az országos osztályozási rendszerben gyengébb besorolásúnak számít a Hargita megyei talaj, ez leginkább az értékelési szempontokkal magyarázható. A valóságban egyáltalán nem rossz a talaj minősége, a növényi biodiverzitás kifejezetten jó, a talajszennyezettség pedig szinte ismeretlen fogalom a megyében. Talajjavítási teendőkre azonban itt is szükség lenne a hegyvidéki területek sajátossága miatt, ezt azonban egy ideje elhanyagolják a tulajdonosok.

Széchely István

2021. április 24., 08:532021. április 24., 08:53

A mezőgazdasági idény elején aktuális kérdés, hogy milyen minőségű a talaj, milyen sajátosságai vannak, esetleg milyen hiányosságok jellemzik a talajvédelmi, talajjavítási tevékenységeket, hiszen ezek nagyban meghatározzák a termést, a hozamot. Hargita megye a talajosztályozás szempontjából nincs kedvező helyzetben, ugyanis az országosan egységes besorolási rendszer a nyolc legfontosabb termesztett növényfajtára van szabva, illetve azokra a tényezőkre, amelyek ezeknek a növénykultúráknak a jó termését elősegítik.

Különböző talajtípusok

Öt osztályba sorolhatók a különböző talajtípusok, Hargita megyében többnyire a negyed- és ötödosztályba tartoznak a földterületek – vezette fel a témát a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal talajtanos munkatársa, Bőjte Gyárfás. Ez a besorolás gyengének számít ugyan, de Hargita megye esetében leginkább azért, mert

itt nagy kiterjedésű havasi legelők vannak, az osztályozási rendszer viszont azt méri, hogy a legfontosabb mezőgazdasági növénykultúrák, többnyire gabonafélék termesztésére mennyire megfelelő a talaj.

„Ez az osztályozás nem azt jelenti, hogy rossz területeink vannak, azért ilyen a besorolás, mert nagy kiterjedésű havasi legelőink és erdei kaszálóink vannak. Sok esetben ezek az ötödosztályú területek, mint havasi legelők vagy erdei kaszálók nagyon is jók” – hangsúlyozta a szakember, megjegyezve, ha rendeltetésük szerint értékeljük a területeket, akkor nagyon sok jó minőségű legelő és kaszáló van a megyében. Országszerte Hargita megyének van a legtöbb ilyen területe. A megyén belül egyébként a különböző talajtípusok szempontjából vannak eltérések, hiszen Csík- és Gyergyószék hegyvidéknek számít – de még medencén belül is vannak különbségek –, Udvarhelyszék viszont dombvidék, ott kedvezőbbek a csapadék- és hőmérsékleti körülmények a földműveléshez.

„A talajszennyezés nálunk minimális”

A talaj tisztasága szempontjából is kifejezetten jó helyzetben van a megye, szinte ismeretlen fogalom itt a talajszennyezettség.

A talajszennyezés nálunk minimális, nem voltak nagy szennyezések korábban sem. A nagyipari zónák környékén vannak problémák az országban, vagy az alföldön, ahol rengeteget műtrágyáztak, de itt, a mi megyénkben egyik sem jellemző

– fogalmazott Bőjte Gyárfás. Kisebb helyi szennyezések ugyan akadnak, egy régi tyúkfarm környékén vagy az egykori, le nem betonozott trágyatelepek körül, ahol nitrátszennyezés tapasztalható, de ezek nem jelentősek. Az említett tényezők, illetve amiatt, hogy nagyipari mezőgazdálkodás híján a túlzott műtrágyahasználat sem volt jellemző a megyében, a növényi biodiverzitás is nagy.

A savanyú kémhatású hegyi területeken csak a szőrfű terem meg, ami értéktelen a legeltetés szempontjából

Fotó: Erdély Bálint Előd

Nem volt az egész terület szántóföldi művelés alá vonva, mint tőlünk nyugatabbra, ahol mindössze egy-két takarmánynövény-fajtát termesztenek egy-egy területen, hanem megmaradtak a hegyi legelők, viszont nem volt intenzív legeltetés. Megyénkben mindenhol jellemzően nagy a biodiverzitás, és ez külön érték – magyarázta a szakember.

Elhanyagolt talajjavítás

Mindezek ellenére vannak javítanivalók talajtani szempontból Hargita megyében is. A Hargita hegyvonulata mentén, a magasabban fekvő területeken – de nem csak ott – jellemzően savanyú kémhatású a talaj. Ezek nem elsavanyodott területek, talajgenetikai szempontból ilyenek, ugyanis savanyú kémhatású anyakőzeten fejlődtek ki. A legtöbb növény számára az enyhén savas vagy semleges kémhatású talaj a megfelelő, a savanyú kémhatású hegyi területeken azonban csak a szőrfű terem meg, ami értéktelen a legeltetés szempontjából – magyarázta Bőjte Gyárfás.

Lehet azonban javítani az ilyen talajokon mészporral, dolomit kőporral, és kellene is

– hangsúlyozta. Ezt az utóbbi időben elhanyagolták a gazdák, ami részben a dedikált támogatás megszűnésével magyarázható. Régen ugyanis az állam biztosított mésszel történő talajjavításra támogatást, és nagyon sok gazda élt is a lehetőséggel. A mezőgazdasági támogatások megjelenése óta nincs már önálló állami támogatás e célra,

a mezőgazdasági támogatásokból kellene erre költsenek a gazdák, de ezt már kevesen teszik meg

– tudtuk meg a szakembertől. Bőjte Gyárfás szerint ez a legjelentősebb megoldandó talajvédelmi probléma a megyében, vannak ugyan még helyi sajátosságú problémák mindenhol – földcsuszamlások, vízmosások okozta talajerózió –, de ezek nem nevezhetők általánosnak.