
Olvadás és fagyás is volt idén januárban, de utóbbitól függetlenül ez volt az ötödik legmelegebb január
Fotó: Csató Andrea
Országszerte negyvenegy településen dőlt meg a januári melegrekord, vagy érték el a korábban mért legmagasabb hőmérsékletet idén, köztük Hargita, Kovászna és Maros megyei településen is.
2025. február 27., 10:352025. február 27., 10:35
Az idei januári átlaghőmérséklet az országban 2,7 Celsius-fok volt az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint, és az intézmény összehasonlításában ez az ötödik legmelegebb januárt jelenti az 1901 óta folytatott mérések szerint. Kicsivel több mint négy fokkal melegebb annál az átlagnál, amit például 1991 és 2020 között mértek.
A legalacsonyabb havi átlaghőmérsékletet 2025 januárjában az Omu-csúcson kialakított meteorológiai állomás adatai alapján mérték, ez mínusz 5,8 Celsius-fok, a legmagasabb átlag pedig Konstancán volt, plusz 6,1 Celsius-fok.
És ami talán a legmeglepőbb, az a januári országos csúcs- és minimumhőmérséklet, ugyanis
A Buzău megyei Pătârlagele városában plusz 20,7 Celsius-fokot mértek január 29-én, a legalacsonyabb értéket pedig az Obârșia Lotrului-i (Vâlcea megye) meteorológiai állomáson, mínusz 20,7 Celsius-fokot január 16-án.
2025 januárja összességében nagyon meleg hónap volt, amit az is bizonyít, hogy országszerte negyvenegy település meteorológiai állomásán dőlt meg a januári melegrekord, vagy érték el a korábban mért legmagasabb hőmérsékletet. Ha csak a székelyföldi megyéket nézzük,
megdőlt a melegrekord a Hargita megyei Maroshévízen, ahol 12,4 fokot mértek január 29-én, szemben a korábbi, 2023-as, 11,5 fokos rekorddal.
A Kovászna megyei Bodzafordulón is megdőlt a melegrekord: 15,9 fokot mértek múlt hónap 30-án, ami négy tizeddel nagyobb a két évvel ezelőtti rekordnál.
A Maros megyei Bátoson 16,8 fok volt január 28-án, túllépve a 2010. január 9-én mért 16,6 fokos rekordot.
De számos nagyvárosban is megdőlt a korábbi januári melegrekord, köztük Gyulafehérváron (17,9), Aradon (17,7), Kolozsváron (15,4), Konstancán (19,1) vagy Temesváron (18,3) – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat havi jelentéséből.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!