
Archív
Fotó: Gecse Noémi
Hétfőn indul a megemelt összegű, bruttó 100 ezer forint értékű oktatási-nevelési és hallgatói támogatás utalása, amelyre azok a külhoni magyar gyerekek és fiatalok jogosultak, akik tanulmányaikat a szomszédos országokban magyar nyelven végzik – közölte a Nemzetpolitikai Államtitkárság. A támogatás célja a magyar iskolaválasztás ösztönzése és a magyar nyelvű oktatás megerősítése a külhoni területeken.
2023. szeptember 04., 16:262023. szeptember 04., 16:26
A Szülőföldön magyarul program (közismert nevén oktatási-nevelési támogatás) bevezetéséről még az első Orbán-kormány idején született döntés – emlékeztet a Nemzetpolitikai Államtitkárság, hozzátéve, hogy a státustörvény alapján a 2002–2003-as tanévtől biztosítják a nevelési, oktatási, valamint a tankönyv- és taneszköz-támogatást, illetve a felsőoktatásban a hallgatói juttatást azoknak a külhoni magyar gyerekeknek és fiataloknak, akik tanulmányaikat szülőföldjükön – a Magyarországgal szomszédos országokban – magyar nyelven végzik.
hisz azok a gyermekek, aki magyar óvodába, iskolába járnak, sokkal nagyobb eséllyel tartják meg magyar identitásukat.
A Szülőföldön magyarul program a Nemzetpolitikai Államtitkárság egyik legfontosabb programja, amelynek keretében évente mintegy 220 ezer külhoni magyar gyermek és fiatal részesül oktatási-nevelési, valamint hallgatói támogatásban.
A támogatás összege a korábbi évi bruttó 22 400 forintról évi bruttó 100 ezer forintra emelkedett valamennyi korcsoport számára. A támogatások kifizetése – amely a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a külhoni partnerszervezetek lebonyolításában valósul meg – hétfőn indul el a szlovákiai támogatások első ütemének utalásával és
Az anyanyelvi oktatás minden külhoni régióban a magyar közösség megmaradásának garanciája, ezért a Nemzetpolitikai Államtitkárság a jövőben is folytatja a külhoni magyar gyerekek és a külhoni magyar oktatási intézményhálózat támogatását a bölcsődétől az egyetemig.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai pénteki döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és az Ab elnökének is távoznia kell – közölte Magyar Péter kormányfő a Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!