
Archív
Fotó: Gecse Noémi
Hétfőn indul a megemelt összegű, bruttó 100 ezer forint értékű oktatási-nevelési és hallgatói támogatás utalása, amelyre azok a külhoni magyar gyerekek és fiatalok jogosultak, akik tanulmányaikat a szomszédos országokban magyar nyelven végzik – közölte a Nemzetpolitikai Államtitkárság. A támogatás célja a magyar iskolaválasztás ösztönzése és a magyar nyelvű oktatás megerősítése a külhoni területeken.
2023. szeptember 04., 16:262023. szeptember 04., 16:26
A Szülőföldön magyarul program (közismert nevén oktatási-nevelési támogatás) bevezetéséről még az első Orbán-kormány idején született döntés – emlékeztet a Nemzetpolitikai Államtitkárság, hozzátéve, hogy a státustörvény alapján a 2002–2003-as tanévtől biztosítják a nevelési, oktatási, valamint a tankönyv- és taneszköz-támogatást, illetve a felsőoktatásban a hallgatói juttatást azoknak a külhoni magyar gyerekeknek és fiataloknak, akik tanulmányaikat szülőföldjükön – a Magyarországgal szomszédos országokban – magyar nyelven végzik.
hisz azok a gyermekek, aki magyar óvodába, iskolába járnak, sokkal nagyobb eséllyel tartják meg magyar identitásukat.
A Szülőföldön magyarul program a Nemzetpolitikai Államtitkárság egyik legfontosabb programja, amelynek keretében évente mintegy 220 ezer külhoni magyar gyermek és fiatal részesül oktatási-nevelési, valamint hallgatói támogatásban.
A támogatás összege a korábbi évi bruttó 22 400 forintról évi bruttó 100 ezer forintra emelkedett valamennyi korcsoport számára. A támogatások kifizetése – amely a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a külhoni partnerszervezetek lebonyolításában valósul meg – hétfőn indul el a szlovákiai támogatások első ütemének utalásával és
Az anyanyelvi oktatás minden külhoni régióban a magyar közösség megmaradásának garanciája, ezért a Nemzetpolitikai Államtitkárság a jövőben is folytatja a külhoni magyar gyerekek és a külhoni magyar oktatási intézményhálózat támogatását a bölcsődétől az egyetemig.
Nagy az aggódalom és a felháborodás is az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben a kormány 10 százalékos költségcsökkentési terve miatt. Az érdekvédelem képviselője szerint éppen a jó szakembereket veszíthetik el az ágazatok, ha ez megvalósul.
Egy 59 éves nő életét vesztette, egy másik pedig megsérült csütörtökön, a Kolozs megyei Gyerőfalva és Körösfő között az 1-es országúton történt közúti balesetben; a balesetet okozó sofőr elhajtott a helyszínről.
Marosvásárhelyen csaknem ötszáz utca van és ezek csupán felében járnak a hókotró gépek. Soós Zoltán polgármester szerint a prioritás az, hogy a városi közlekedés folyamatos legyen, ne álljon le.
Nicușor Dan csütörtökön kijelentette, reménykedik abban, hogy 2026 elhozza a békét Európában, és Románia támogatja Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit a gyors és tartós békét eredményező tárgyalásokra.
Marosvásárhelyen idén is megszervezik az ökumenikus imahetet, amikor a különböző felekezetű hívők más-más templomban gyűlnek össze igét hallgatni, imádkozni. Idén az imahét január 18-án, vasárnap kezdődik.
A tűzoltók helyszínelése nyomán kiderült, hogy nem gázpalack robbanása okozta a csütörtök délutáni bikfalvi balesetet.
Mindössze néhány másodperc választott el egy járókelőt attól, hogy súlyos sérüléseket szenvedjen, amikor a lugosi rendőrség egyik melléképületében robbanás történt.
Sepsiszentgyörgyön január 20-án, kedden, 17 órától lakossági fórumot tartanak, amelynek fő témája az adóemelés lesz – jelentette be közösségi oldalán a város polgármestere, Antal Árpád.
Inkább érdeklődtek, mintsem fizettek – nem alakultak ki hosszú sorok a csíkszeredai városháza ügyfélközpontjában az adófizetésre a pénztáraknál. A tumultus elmaradt az első adófizetési napon, csütörtökön.
Újabb kilenc elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában a múlt héten; ezzel húszra nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
szóljon hozzá!