
A csíkszeredai hajléktalanszálló. Jó ideig nem hagyhatják el szállásukat a hajléktalanok. Archív
Fotó: Gecse Noémi
A rendkívüli állapotra való tekintettel, a koronavírus okozta járvány elterjedésének megakadályozása érdekében az önkormányzatok nagyobb figyelmet fordítanak a településeiken élő hajléktalanokra.
2020. március 29., 12:262020. március 29., 12:26
2020. március 29., 12:272020. március 29., 12:27
Marosvásárhelyen 54 személy él az önkormányzat által működtetett hajléktalanszálláson, ahonnan naponta egy-egy órára kimehetnek, sétálhatnak, de 13 órára vissza kell térniük – válaszolta érdeklődésünkre Cosmin Blaga, a polgármesteri hivatal szóvivője. Hogy a szállón kívül hányan élnek még az utcákon hajléktalanként, arról a hivatalnak nincs tudomása.
A csíkszeredai hajléktalanok sem hagyhatják el szállásukat hosszú időre – tudtuk meg Füleki Zoltán alpolgármestertől, aki azt is elmondta, néhány hete senki nem mehet el napokra az önkormányzat által fenntartott szállásról, így próbálják követni, hogy kikkel érintkeztek a lakók. A szociális konyhán keresztül napi ellátásban is részesülnek, a szálláson pedig mosási és tisztálkodási lehetőségük van, akárcsak a marosvásárhelyieknek.
„Eddig senkit nem kényszeríthettünk, szabad akaratából választhatta bárki, hogy az utcán él vagy bemegy a szállásra és tiszteletben tartja az ottani szabályokat. De most változott a helyzet, ezért a rendőrséggel közösen gyűjtjük be és visszük a szállásra a rászorulókat” – ecsetelte az alpolgármester. Azok érdekében, akik az utcán csellengenek, de nem csíkszeredai illetőségűek, kapcsolatba lépnek az illetékes önkormányzatokkal, hogy gondoskodhassanak a hazaszállításukról.
Székelyudvarhelyen tíz személy tartózkodik a hajléktalanszállón – tájékoztatott Farkas Réka, a Híd az Égen Egyesület munkatársa. Mint elmondta,
Gyergyószentmiklóson jelenleg 28 személy tartózkodik a hajléktalanszállón, mindannyiuknak elmagyarázták, hogy miért nem szabad kimenniük az utcára, milyen célt szolgálnak a szigorú intézkedések. A kaput bezárták, azon senki se ki, se be nem mehet – tájékoztatott Jeszenszky Teréz, az Ora International Egyesület igazgatója. Hozzátette, állandó felügyeletet működtetnek, ugyanakkor egy szakácsnő és egy szociális munkás gondoskodik az ott élők rendszeres ellátásáról.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – figyelmeztetett Alexandru Rogobete.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.
szóljon hozzá!