
A csíkszeredai hajléktalanszálló. Jó ideig nem hagyhatják el szállásukat a hajléktalanok. Archív
Fotó: Gecse Noémi
A rendkívüli állapotra való tekintettel, a koronavírus okozta járvány elterjedésének megakadályozása érdekében az önkormányzatok nagyobb figyelmet fordítanak a településeiken élő hajléktalanokra.
2020. március 29., 12:262020. március 29., 12:26
2020. március 29., 12:272020. március 29., 12:27
Marosvásárhelyen 54 személy él az önkormányzat által működtetett hajléktalanszálláson, ahonnan naponta egy-egy órára kimehetnek, sétálhatnak, de 13 órára vissza kell térniük – válaszolta érdeklődésünkre Cosmin Blaga, a polgármesteri hivatal szóvivője. Hogy a szállón kívül hányan élnek még az utcákon hajléktalanként, arról a hivatalnak nincs tudomása.
A csíkszeredai hajléktalanok sem hagyhatják el szállásukat hosszú időre – tudtuk meg Füleki Zoltán alpolgármestertől, aki azt is elmondta, néhány hete senki nem mehet el napokra az önkormányzat által fenntartott szállásról, így próbálják követni, hogy kikkel érintkeztek a lakók. A szociális konyhán keresztül napi ellátásban is részesülnek, a szálláson pedig mosási és tisztálkodási lehetőségük van, akárcsak a marosvásárhelyieknek.
„Eddig senkit nem kényszeríthettünk, szabad akaratából választhatta bárki, hogy az utcán él vagy bemegy a szállásra és tiszteletben tartja az ottani szabályokat. De most változott a helyzet, ezért a rendőrséggel közösen gyűjtjük be és visszük a szállásra a rászorulókat” – ecsetelte az alpolgármester. Azok érdekében, akik az utcán csellengenek, de nem csíkszeredai illetőségűek, kapcsolatba lépnek az illetékes önkormányzatokkal, hogy gondoskodhassanak a hazaszállításukról.
Székelyudvarhelyen tíz személy tartózkodik a hajléktalanszállón – tájékoztatott Farkas Réka, a Híd az Égen Egyesület munkatársa. Mint elmondta,
Gyergyószentmiklóson jelenleg 28 személy tartózkodik a hajléktalanszállón, mindannyiuknak elmagyarázták, hogy miért nem szabad kimenniük az utcára, milyen célt szolgálnak a szigorú intézkedések. A kaput bezárták, azon senki se ki, se be nem mehet – tájékoztatott Jeszenszky Teréz, az Ora International Egyesület igazgatója. Hozzátette, állandó felügyeletet működtetnek, ugyanakkor egy szakácsnő és egy szociális munkás gondoskodik az ott élők rendszeres ellátásáról.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!