
Képünk illusztráció
Fotó: Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája
Első alkalommal szervezik meg Erdélyben a kézműves közösségek találkozóját, az Erdélyi Mesterségek Ünnepét szeptember 23-24. között a Marosvásárhelyi Várban. A kétnapos rendezvényen 120 kézműves mutatkozik be, olyan kézműves mesterségeket képviselve, amelyekkel ritkán lehet találkozni egyszerre, egy helyen.
2023. szeptember 11., 10:402023. szeptember 11., 10:40
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és az Erdélyi Kézműves Egyesületek Szövetsége kezdeményezésére idén először szervezik meg az Erdélyi Mesterségek Ünnepét szeptember 23-24. között Marosvásárhelyi Várban. Magyarországon immár négy évtizedes múltra tekint vissza a Mesterségek Ünnepe, amelynek mintájára idén Erdélyben is megtartják a népszerű rendezvényt.
– írják a szervezők.
„A kétnapos eseménysorozat számos izgalmas programponttal kecsegtet, melyek minden korosztály számára tartalmas időtöltést biztosítanak. Az idei, első kiadás kiemelt témája a gyapjú és annak feldolgozása.
Az Erdélyi Mesterségek Ünnepén a hagyományos kézműves mesterségek és hagyományőrző mesterek kapják a főszerepet, amelyek mellett
A kétnapos rendezvényen 40 hagyományőrző szervezet kézműveseivel lehet megismerkedni, köztük kazahsztáni kézművesekkel is, akik tanfolyamot is tartanak a helyszínen” – osztották meg.
A mesterségbemutatók mellett a látogatók ki is próbálhatják a kézműves szakmák apró fogásait, ugyanakkor a kézműves vásáron be is szerezhetik a számukra leginkább tetsző termékeket. Az esemény két napja alatt megtekinthető lesz A gyapjú útja című népművészeti kiállítás is.
Ugyanakkor a rendezvényre a legkisebbeket gyerekfoglalkozásokkal, élőszavas mesemondással várják a szervezők, a felnőtteket a szakmai és népzenei előadások, valamint műhelyek mellett táncházba invitálják. Továbbá több népzenei koncert is lesz a déli és délutáni órákban, többek között fellépnek olyan népi zenekarok is, mint az Üver, az Öves, a Tarló zenekar, a Piros Pántlikás zenekar és a Székelyföldi Énekiskola.
A rendezvényt a Maros Művészegyüttes Vízen innen, hegyen túl!, valamint a Fordulj Kispej Lovam Táncegyüttes Pásztortáncok, verbunkok és legényesek a Kárpát-medencéből című előadásai zárják.
További részletek elérhetőek az Erdélyi Mesterségek Ünnepe Facebook-oldalán.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!