
Fotó: Haáz Vince
Vízkereszttől húshagyókeddig tart a farsang, s ezalatt a falvak népe – de néhol még a városoké is – mulat, vigad, aztán húshagyókedden, de legkésőbb hamvazószerdán végre eljön a farsang farka, s eltemetik a vigasságot. Marosszentgyörgyön immár negyedik éve szervezik a farsangtemetést.
2018. február 11., 18:312018. február 11., 18:31
2018. február 11., 22:122018. február 11., 22:12
Az elmúlt hét vége felé közhírré tétetett, hogy szombaton negyedik alkalommal szervezik meg a marosszentgyörgyi magyar egyházi és kulturális közösségek a negyedik éve hagyományossá vált farsangtemetést. A község polgármestere, Sófalvi Szabolcs elmondta, Marosszentgyörgyön nem volt hagyománya a farsangtemetésnek. Farsangolás volt ugyan, de nem volt szokásban így búcsúztatni a farsang időszakát.
– mondta a polgármester. Négy évvel ezelőtt megpróbálkoztak vele, s úgy tűnt, termékeny talajra talált a kezdeményezés. Annál is inkább, mert a szentgyörgyiek szeretik a vidámságot, nem volt nehéz meghonosítani a szokást.
Jóval a délután fél négyre meghírdetett gyülekező előtt már jöttek a farsangtemetésen részt venni kívánók az iskola elé. Egy kétkerekű, emberek által húzott kordéba ültették Ferkót, aki ezúttal Ilyést meg Dobait személyesítette meg, amolyan marosszentgyörgyi kiadásban. Szürke kezeslábasba öltöztették a derék legényt, s erre még egy fekete posztóból készült kantáros nadrágot is húztak, hogy meg ne fázzon valamiképpen a jámbor, amikor végigszekereztetik az egész falun.
Kezdéskor az iskola mellé húzták a szekeret, benne békésen szunnyadozott Ferkó. Körülállták a siratóasszonyok, maszkurának öltözött fehércselédek, s elmondták mindennek, jónak is rossznak is az egykedvűen fekvő bábut.
Vidám színfoltnak számított a kisikolások érkezése, akik kettős sorban énekelve vonultak Ferkóig, majd megfordultak s a zenészek felé igyekeztek. Eközben a feketébe öltözött siratóasszonyok sírtak, sajnálták az elhunytat, a különböző rendű, rangú és öltözetű maszkurák pedig kárhoztatták a sorsot az őket ért veszteség miatt, s hellyel-közzel, mérgüket kitöltendő, szidták a világot vélt vagy valós sérelmeik okán. Még a kezdetek előtt a polgármester elmondta, ilyenkor minden mérgüket ráolvassák a bábura, s ha valakinek a polgármesterrel van baja, az is a bábut szidja emiatt. A fő cél, hogy a sok vajákolással elűzzék a hideget, elűzzék a rontást, a bajt, s mindezt a bábura kenjék.
Fotó: Haáz Vince
A farsangtemetés lényege, hogy a bábut végigviszik az egész falun, az utcák nagy részén, s elsiratják az ott lakókkal együtt. Mivel Marosszentgyörgyön viszonylag új ez a szokás, nem mindenki tudja, miről is van szó. A Béke utcában például a nagy zenebonára kijött a kapu elé az egyik lakó, s álmélkodva kérdezett rá bábut kísérőkre – hát maguk honnét jöttek? Mi éppeg pont Panitból – jött a válasz, amin a kérdező fölöttébb elcsodálkozott, mert sehogyan sem fért a fejébe, hogy ha már Panitból idejöttek, miért húznak maguk után szekérben egy embert, s ha már húzzák, miért énekelnek, muzsikálnak?
A „kultúr” előtt ekkorra már gyülekezett a falu apraja-nagyja, azok, akik nem kísérték végig a szegény meghalt Ferkót a falun, csak az égetésénél akartak részt venni, no meg utána az utolsó farsangi mulatságon. Vasorrú bábák, hercegkisasszonyok, manók, tündérek, bajadérok s még megannyi csudabogár sorakozott az épület előtt, mert semmiképpen nem akarták kihagyni a bábuégetés felemelő jelenetét, amire majd az épület mögött kerül sor.
Fotó: Haáz Vince
Már besötétedett, amikor a menet megérkezett a zenészekkel, majd rágyújtottak Ferkóra. Percek alatt hamuvá vált – sandán utalva a hamvazószerdára –, s innen tovább már senki nem törődött vele. Az óvodás meg iskolásgyerekek énekeltek, táncoltak, s mert a jó példa ragadós, táncra perdültek a siratóasszonyok, vas- és edényorrú bábák, ördögök és koboldok is szilajul taposva a sarat.
Szervezők, támogatók
A farsangtemetés fő szervezője Székely Szilárd, a szervezésben részt vett a Marosszentgyörgyi Kolping Család, a Marosszentgyörgyi Magyar Közösségek, támogatta Marosszentgörgy Polgármesteri Hivatala és helyi tanácsa.
A művelődési otthonban ezután a gyerekek mutattak be egy kis műsort a felnőtteknek, akik tálcákon hordtak a terembe nekik való ínyencségeket.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
Meghaladta a literenkénti 9 lejt a standard gázolaj ára, standard benzint pedig már csak 8,5 lej fölötti összegért tankolhatunk a Rompetrol és az OMV töltőállomásokon Székelyföldön, miután pénteken újabb 9 banival emelkedett az üzemanyagok ára Romániában.
A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
Nicușor Dan államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.
szóljon hozzá!