Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:34

Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából

18:07

Négy székelyföldi városban vetítik premier előtt a Magyar mennyegző című filmet

17:28

Egy hét alatt 313 SIS-jelzés hatálya alatt álló személyt azonosítottak a rendőrök az ország területén

16:46

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Székelyudvarhelyen is emlékezetes maradhat az idei adók befizetése

Rendszerhibákkal küzdő igazságszolgáltatás

Hagyományt teremtettek maguknak a marosszentgyörgyiek

Fotó: Haáz Vince

Vízkereszttől húshagyókeddig tart a farsang, s ezalatt a falvak népe – de néhol még a városoké is – mulat, vigad, aztán húshagyókedden, de legkésőbb hamvazószerdán végre eljön a farsang farka, s eltemetik a vigasságot. Marosszentgyörgyön immár negyedik éve szervezik a farsangtemetést.

Bakó Zoltán

2018. február 11., 18:312018. február 11., 18:31

2018. február 11., 22:122018. február 11., 22:12

Az elmúlt hét vége felé közhírré tétetett, hogy szombaton negyedik alkalommal szervezik meg a marosszentgyörgyi magyar egyházi és kulturális közösségek a negyedik éve hagyományossá vált farsangtemetést. A község polgármestere, Sófalvi Szabolcs elmondta, Marosszentgyörgyön nem volt hagyománya a farsangtemetésnek. Farsangolás volt ugyan, de nem volt szokásban így búcsúztatni a farsang időszakát.

Ahol nincs hagyomány, ott teremtünk

– mondta a polgármester. Négy évvel ezelőtt megpróbálkoztak vele, s úgy tűnt, termékeny talajra talált a kezdeményezés. Annál is inkább, mert a szentgyörgyiek szeretik a vidámságot, nem volt nehéz meghonosítani a szokást.

Jóval a délután fél négyre meghírdetett gyülekező előtt már jöttek a farsangtemetésen részt venni kívánók az iskola elé. Egy kétkerekű, emberek által húzott kordéba ültették Ferkót, aki ezúttal Ilyést meg Dobait személyesítette meg, amolyan marosszentgyörgyi kiadásban. Szürke kezeslábasba öltöztették a derék legényt, s erre még egy fekete posztóból készült kantáros nadrágot is húztak, hogy meg ne fázzon valamiképpen a jámbor, amikor végigszekereztetik az egész falun.

Kezdéskor az iskola mellé húzták a szekeret, benne békésen szunnyadozott Ferkó. Körülállták a siratóasszonyok, maszkurának öltözött fehércselédek, s elmondták mindennek, jónak is rossznak is az egykedvűen fekvő bábut.

Vidám színfoltnak számított a kisikolások érkezése, akik kettős sorban énekelve vonultak Ferkóig, majd megfordultak s a zenészek felé igyekeztek. Eközben a feketébe öltözött siratóasszonyok sírtak, sajnálták az elhunytat, a különböző rendű, rangú és öltözetű maszkurák pedig kárhoztatták a sorsot az őket ért veszteség miatt, s hellyel-közzel, mérgüket kitöltendő, szidták a világot vélt vagy valós sérelmeik okán. Még a kezdetek előtt a polgármester elmondta, ilyenkor minden mérgüket ráolvassák a bábura, s ha valakinek a polgármesterrel van baja, az is a bábut szidja emiatt. A fő cél, hogy a sok vajákolással elűzzék a hideget, elűzzék a rontást, a bajt, s mindezt a bábura kenjék.

Fotó: Haáz Vince

A farsangtemetés lényege, hogy a bábut végigviszik az egész falun, az utcák nagy részén, s elsiratják az ott lakókkal együtt. Mivel Marosszentgyörgyön viszonylag új ez a szokás, nem mindenki tudja, miről is van szó. A Béke utcában például a nagy zenebonára kijött a kapu elé az egyik lakó, s álmélkodva kérdezett rá bábut kísérőkre – hát maguk honnét jöttek? Mi éppeg pont Panitból – jött a válasz, amin a kérdező fölöttébb elcsodálkozott, mert sehogyan sem fért a fejébe, hogy ha már Panitból idejöttek, miért húznak maguk után szekérben egy embert, s ha már húzzák, miért énekelnek, muzsikálnak?

A „kultúr” előtt ekkorra már gyülekezett a falu apraja-nagyja, azok, akik nem kísérték végig a szegény meghalt Ferkót a falun, csak az égetésénél akartak részt venni, no meg utána az utolsó farsangi mulatságon. Vasorrú bábák, hercegkisasszonyok, manók, tündérek, bajadérok s még megannyi csudabogár sorakozott az épület előtt, mert semmiképpen nem akarták kihagyni a bábuégetés felemelő jelenetét, amire majd az épület mögött kerül sor.

Fotó: Haáz Vince

Már besötétedett, amikor a menet megérkezett a zenészekkel, majd rágyújtottak Ferkóra. Percek alatt hamuvá vált – sandán utalva a hamvazószerdára –, s innen tovább már senki nem törődött vele. Az óvodás meg iskolásgyerekek énekeltek, táncoltak, s mert a jó példa ragadós, táncra perdültek a siratóasszonyok, vas- és edényorrú bábák, ördögök és koboldok is szilajul taposva a sarat.

Szervezők, támogatók

A farsangtemetés fő szervezője Székely Szilárd, a szervezésben részt vett a Marosszentgyörgyi Kolping Család, a Marosszentgyörgyi Magyar Közösségek, támogatta Marosszentgörgy Polgármesteri Hivatala és helyi tanácsa.

A művelődési otthonban ezután a gyerekek mutattak be egy kis műsort a felnőtteknek, akik tálcákon hordtak a terembe nekik való ínyencségeket.