Fotó: Haáz Vince
Vízkereszttől húshagyókeddig tart a farsang, s ezalatt a falvak népe – de néhol még a városoké is – mulat, vigad, aztán húshagyókedden, de legkésőbb hamvazószerdán végre eljön a farsang farka, s eltemetik a vigasságot. Marosszentgyörgyön immár negyedik éve szervezik a farsangtemetést.
2018. február 11., 18:312018. február 11., 18:31
2018. február 11., 22:122018. február 11., 22:12
Az elmúlt hét vége felé közhírré tétetett, hogy szombaton negyedik alkalommal szervezik meg a marosszentgyörgyi magyar egyházi és kulturális közösségek a negyedik éve hagyományossá vált farsangtemetést. A község polgármestere, Sófalvi Szabolcs elmondta, Marosszentgyörgyön nem volt hagyománya a farsangtemetésnek. Farsangolás volt ugyan, de nem volt szokásban így búcsúztatni a farsang időszakát.
– mondta a polgármester. Négy évvel ezelőtt megpróbálkoztak vele, s úgy tűnt, termékeny talajra talált a kezdeményezés. Annál is inkább, mert a szentgyörgyiek szeretik a vidámságot, nem volt nehéz meghonosítani a szokást.
Jóval a délután fél négyre meghírdetett gyülekező előtt már jöttek a farsangtemetésen részt venni kívánók az iskola elé. Egy kétkerekű, emberek által húzott kordéba ültették Ferkót, aki ezúttal Ilyést meg Dobait személyesítette meg, amolyan marosszentgyörgyi kiadásban. Szürke kezeslábasba öltöztették a derék legényt, s erre még egy fekete posztóból készült kantáros nadrágot is húztak, hogy meg ne fázzon valamiképpen a jámbor, amikor végigszekereztetik az egész falun.
Kezdéskor az iskola mellé húzták a szekeret, benne békésen szunnyadozott Ferkó. Körülállták a siratóasszonyok, maszkurának öltözött fehércselédek, s elmondták mindennek, jónak is rossznak is az egykedvűen fekvő bábut.
Vidám színfoltnak számított a kisikolások érkezése, akik kettős sorban énekelve vonultak Ferkóig, majd megfordultak s a zenészek felé igyekeztek. Eközben a feketébe öltözött siratóasszonyok sírtak, sajnálták az elhunytat, a különböző rendű, rangú és öltözetű maszkurák pedig kárhoztatták a sorsot az őket ért veszteség miatt, s hellyel-közzel, mérgüket kitöltendő, szidták a világot vélt vagy valós sérelmeik okán. Még a kezdetek előtt a polgármester elmondta, ilyenkor minden mérgüket ráolvassák a bábura, s ha valakinek a polgármesterrel van baja, az is a bábut szidja emiatt. A fő cél, hogy a sok vajákolással elűzzék a hideget, elűzzék a rontást, a bajt, s mindezt a bábura kenjék.
Fotó: Haáz Vince
A farsangtemetés lényege, hogy a bábut végigviszik az egész falun, az utcák nagy részén, s elsiratják az ott lakókkal együtt. Mivel Marosszentgyörgyön viszonylag új ez a szokás, nem mindenki tudja, miről is van szó. A Béke utcában például a nagy zenebonára kijött a kapu elé az egyik lakó, s álmélkodva kérdezett rá bábut kísérőkre – hát maguk honnét jöttek? Mi éppeg pont Panitból – jött a válasz, amin a kérdező fölöttébb elcsodálkozott, mert sehogyan sem fért a fejébe, hogy ha már Panitból idejöttek, miért húznak maguk után szekérben egy embert, s ha már húzzák, miért énekelnek, muzsikálnak?
A „kultúr” előtt ekkorra már gyülekezett a falu apraja-nagyja, azok, akik nem kísérték végig a szegény meghalt Ferkót a falun, csak az égetésénél akartak részt venni, no meg utána az utolsó farsangi mulatságon. Vasorrú bábák, hercegkisasszonyok, manók, tündérek, bajadérok s még megannyi csudabogár sorakozott az épület előtt, mert semmiképpen nem akarták kihagyni a bábuégetés felemelő jelenetét, amire majd az épület mögött kerül sor.
Fotó: Haáz Vince
Már besötétedett, amikor a menet megérkezett a zenészekkel, majd rágyújtottak Ferkóra. Percek alatt hamuvá vált – sandán utalva a hamvazószerdára –, s innen tovább már senki nem törődött vele. Az óvodás meg iskolásgyerekek énekeltek, táncoltak, s mert a jó példa ragadós, táncra perdültek a siratóasszonyok, vas- és edényorrú bábák, ördögök és koboldok is szilajul taposva a sarat.
Szervezők, támogatók
A farsangtemetés fő szervezője Székely Szilárd, a szervezésben részt vett a Marosszentgyörgyi Kolping Család, a Marosszentgyörgyi Magyar Közösségek, támogatta Marosszentgörgy Polgármesteri Hivatala és helyi tanácsa.
A művelődési otthonban ezután a gyerekek mutattak be egy kis műsort a felnőtteknek, akik tálcákon hordtak a terembe nekik való ínyencségeket.
Több helyszínen gyújtották meg az együttérzés gyertyáit és adományoztak a nehéz helyzetben levőkért Erdély szerte a Caritas Egymillió csillag a nélkülözőkért eseményein.
A februári bortúra alkalmával legnagyobb sajnálatomra nem sikerült eljutnom a számos leírásában a legkeletibb székely településként szereplő Csöbörcsökre. lehet-e még magyar nyomokat találni a Dnyeszter folyó mentén? Nos, találtunk!
Maros megyében 1021 személy vett részt pénteken délelőtt az öt helyszínen megtartott állásbörzén.
Több nagy fejlesztés átadási ünnepségét tartották meg egyszerre Gyergyóremetén. Az új uszodánál fellobbant a gázláng, de többről is szó volt az eseményen.
Életét vesztette egy férfi péntek este az erkedi vasúti megálló közelében. A segesvári mentőegységeket a Bukarest-Kolozsvár járat utolsó vagonja alá szorult sérülthöz riasztották, akinek az életét sajnos nem lehetett már megmenteni.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen közel 90 000 lejre bírságolt több napközi óvodát a szeptember 2-13. közötti országos ellenőrzéseken tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Sepsiszentgyörgyön is munkaerőbörzét szervezett az idei végzősöknek a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség, egy országos eseménysorozat részeként.
A mezőzáhi rendőrök őrizetbe vettek egy mezőtóháti férfit, akit egy 11 éves kiskorú szexuális bántalmazásával gyanúsítanak.
Nemcsak tükörsimává, hanem sokkal biztonságosabbá is vált a Zsögöd utcának a keresztúttól a lovardáig terjedő szakasza – jelentette be egy pénteki sajtótájékoztatón Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
szóljon hozzá!