Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:19

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

13:13

Jövő év közepéig átadják az új ANL-s lakásokat Nyárádszeredában

13:12

Ambrus és Sofron kikerült, Farkas és Ravasz bekerült a magyar hokiválogatottba

12:48

Elhunyt Balázs Péter színművész

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a Hargita Megyei Mentőszolgálat csíkszeredai főasszisztense

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit

Rakétaként repült át a körforgalmon és még két autón egy másik jármű – videó

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Azahriah is fellép a 2026-os Vibe Fesztiválon

Tusnádon nem ülnek fel a focihuligánok provokációjának

Módosító rendelet: nem szabad túlterhelni a diákokat a házi feladatokkal

Alternatív útvonalat hoznának létre a csíkszeredai kórházhoz

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Hagyományt teremtettek maguknak a marosszentgyörgyiek

Fotó: Haáz Vince

Vízkereszttől húshagyókeddig tart a farsang, s ezalatt a falvak népe – de néhol még a városoké is – mulat, vigad, aztán húshagyókedden, de legkésőbb hamvazószerdán végre eljön a farsang farka, s eltemetik a vigasságot. Marosszentgyörgyön immár negyedik éve szervezik a farsangtemetést.

Bakó Zoltán

2018. február 11., 18:312018. február 11., 18:31

2018. február 11., 22:122018. február 11., 22:12

Az elmúlt hét vége felé közhírré tétetett, hogy szombaton negyedik alkalommal szervezik meg a marosszentgyörgyi magyar egyházi és kulturális közösségek a negyedik éve hagyományossá vált farsangtemetést. A község polgármestere, Sófalvi Szabolcs elmondta, Marosszentgyörgyön nem volt hagyománya a farsangtemetésnek. Farsangolás volt ugyan, de nem volt szokásban így búcsúztatni a farsang időszakát.

Ahol nincs hagyomány, ott teremtünk

– mondta a polgármester. Négy évvel ezelőtt megpróbálkoztak vele, s úgy tűnt, termékeny talajra talált a kezdeményezés. Annál is inkább, mert a szentgyörgyiek szeretik a vidámságot, nem volt nehéz meghonosítani a szokást.

Jóval a délután fél négyre meghírdetett gyülekező előtt már jöttek a farsangtemetésen részt venni kívánók az iskola elé. Egy kétkerekű, emberek által húzott kordéba ültették Ferkót, aki ezúttal Ilyést meg Dobait személyesítette meg, amolyan marosszentgyörgyi kiadásban. Szürke kezeslábasba öltöztették a derék legényt, s erre még egy fekete posztóból készült kantáros nadrágot is húztak, hogy meg ne fázzon valamiképpen a jámbor, amikor végigszekereztetik az egész falun.

Kezdéskor az iskola mellé húzták a szekeret, benne békésen szunnyadozott Ferkó. Körülállták a siratóasszonyok, maszkurának öltözött fehércselédek, s elmondták mindennek, jónak is rossznak is az egykedvűen fekvő bábut.

Vidám színfoltnak számított a kisikolások érkezése, akik kettős sorban énekelve vonultak Ferkóig, majd megfordultak s a zenészek felé igyekeztek. Eközben a feketébe öltözött siratóasszonyok sírtak, sajnálták az elhunytat, a különböző rendű, rangú és öltözetű maszkurák pedig kárhoztatták a sorsot az őket ért veszteség miatt, s hellyel-közzel, mérgüket kitöltendő, szidták a világot vélt vagy valós sérelmeik okán. Még a kezdetek előtt a polgármester elmondta, ilyenkor minden mérgüket ráolvassák a bábura, s ha valakinek a polgármesterrel van baja, az is a bábut szidja emiatt. A fő cél, hogy a sok vajákolással elűzzék a hideget, elűzzék a rontást, a bajt, s mindezt a bábura kenjék.

Fotó: Haáz Vince

A farsangtemetés lényege, hogy a bábut végigviszik az egész falun, az utcák nagy részén, s elsiratják az ott lakókkal együtt. Mivel Marosszentgyörgyön viszonylag új ez a szokás, nem mindenki tudja, miről is van szó. A Béke utcában például a nagy zenebonára kijött a kapu elé az egyik lakó, s álmélkodva kérdezett rá bábut kísérőkre – hát maguk honnét jöttek? Mi éppeg pont Panitból – jött a válasz, amin a kérdező fölöttébb elcsodálkozott, mert sehogyan sem fért a fejébe, hogy ha már Panitból idejöttek, miért húznak maguk után szekérben egy embert, s ha már húzzák, miért énekelnek, muzsikálnak?

A „kultúr” előtt ekkorra már gyülekezett a falu apraja-nagyja, azok, akik nem kísérték végig a szegény meghalt Ferkót a falun, csak az égetésénél akartak részt venni, no meg utána az utolsó farsangi mulatságon. Vasorrú bábák, hercegkisasszonyok, manók, tündérek, bajadérok s még megannyi csudabogár sorakozott az épület előtt, mert semmiképpen nem akarták kihagyni a bábuégetés felemelő jelenetét, amire majd az épület mögött kerül sor.

Fotó: Haáz Vince

Már besötétedett, amikor a menet megérkezett a zenészekkel, majd rágyújtottak Ferkóra. Percek alatt hamuvá vált – sandán utalva a hamvazószerdára –, s innen tovább már senki nem törődött vele. Az óvodás meg iskolásgyerekek énekeltek, táncoltak, s mert a jó példa ragadós, táncra perdültek a siratóasszonyok, vas- és edényorrú bábák, ördögök és koboldok is szilajul taposva a sarat.

Szervezők, támogatók

A farsangtemetés fő szervezője Székely Szilárd, a szervezésben részt vett a Marosszentgyörgyi Kolping Család, a Marosszentgyörgyi Magyar Közösségek, támogatta Marosszentgörgy Polgármesteri Hivatala és helyi tanácsa.

A művelődési otthonban ezután a gyerekek mutattak be egy kis műsort a felnőtteknek, akik tálcákon hordtak a terembe nekik való ínyencségeket.