Csibi úgy értékelte, azok a polgármesterek, akik legalább 2–3 uniós pályázatot nem nyertek meg, azok gyakorlatilag „nem dolgoztak az elmúlt négy évben”. Az RMDSZ megyei elnöke szerint fontos, hogy az elkövetkező négy évben is a szövetségnek képviselői legyenek az Európai Parlamentben, és az sem mellékes – húzta alá –, hogy az egyik bejutó helyen levő jelölt épp Maros megyei.

Összefog a közösség

Péter Ferenc, a Maros megyei tanács elnöke, aki a központi fejlesztési régió igazgatótanácsának alelnöke is, arról beszélt, hogy nemcsak az önkormányzatok, hanem a magánvállalkozók és a mezőgazdasággal foglalkozók is nagy pályázatokat nyertek meg, sok tízezer eurós vissza nem térítendő alapokat költhettek fejlesztésre, bővítésre.

A megyei tanács elnöke felsorolt párat abból a 27 uniós pályázatból, amelyet az elmúlt négy évben a megyei tanácsnál befejeztek:

• a marosvásárhelyi Kultúrpalota és természettudományi múzeum felújítása;

• a marosvásárhelyi onkológiai kórház korszerűsítése és teljes felszerelése;

• víz -és csatornahálózatok kibővítése; megyei utak javítása.

Emlékeztetett: a marosvásárhelyi reptéren jelenleg még zajló munkálatok is uniós pénzekből valósulnak meg. Úgy értékelte, hogy a Maros megye olyan megvalósításokat köszönhet az uniónak, amelyekre önerőből nem lett volna lehetősége. Péter Ferenc elmondta: bízik abban, hogy a közösségek újra összefognak és a szavazás napján megmutatják erejüket.

Vannak rossz döntések is

Vincze Lóránt EP-képviselő elismerte, hogy voltak rossz döntések az Európai Parlamentben. Kiemelte ezek közül, hogy Románia, bár több mint tíz éve teljesítette a követelményeket, csak légi és vízi úton csatakozhatott a schengeni övezethez; továbbra is megoldatlan az ukrán gabona behozatala; ráadásul az őshonos kisebbségeknek jogokat biztosító Minority SafePack kezdeményezést is elutasították. Ez utóbbi ügy most az Európai Bíróság előtt van, amelynek abban kell állást foglalnia, hogy az Európai Parlament jogosan utasította-e el a kezdeményezést, vagy sem.

Vincze Lóránt hozzátette: az erdélyi magyarság érdekképviselete szempontjából az 5 százalékos bejutási küszöb elérése június 9-én rendkívül fontos cél, hiszen „ez bizonyítja azt a továbbiakban is, hogy meghatározó erő vagyunk a romániai politikai életben, és befolyásolni tudjuk a brüsszeli döntéseket – ez politikai értelemben a lét és nemlét határa”.