
Fotó: Gergely Imre
A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakját, Benczúr Gyulát együtt emlegetik Munkácsi Mihállyal, Paál Lászlóval. A nyíregyházai múzeum gyűjteményéhez tartozó alkotásai most először láthatók Gyergyószentmiklóson.
2024. július 07., 21:252024. július 07., 21:25
November közepéig lesznek kiállítva Benczúr Gyula festményei, grafikái, tanulmányrajzai Gyergyószentmiklóson. Aki a klasszikus festészet iránt érdeklődik, annak mindenképpen ajánljuk a megtekintését, már csak azért is, mert nem lehet tudni, mikor lesz még ilyen lehetősége. Másként Nyíregyházára kellene értük utazni vagy Budapestre, a Nemzeti Galériába. A Tarisznyás Márton Múzeumban vasárnap nagy érdeklődés mellett nyílt meg a nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményéből létrejött Benczúr Gyula-emlékkiállítás.
Az eseményt, Ferencz-Mátéfi Kriszta múzeumigazgató köszöntője után a Csibi András, Kolcsár Borbála, Kolcsár Zsófia és Kolcsár Dániel által előadott klasszikus zeneművek tették színesebbé.
Amint dr. Rémiás Tibor, a magyarországi intézmény vezetője elmondta, a Nemzeti Galéria után a művész szülővárosa, Nyíregyháza múzeuma őrzi a legtöbb Benczúr-művet. Ezek az alkotások eddig állandó kiállítás anyagát képezték, azonban miután a Jósa András nevét viselő intézmény több mint százéves épületnél teljes felújítás esedékes, úgy döntöttek,
Több magyarországi helyszín után Székelyföldön eddig Székelyudvarhelyen voltak láthatók ezek a festmények, rajzok és az alkotó használati tárgyai, és már csak Gyergyószentmiklóson állítják ki ezeket. November 15-e után Brassóba vagy Nagybányára költöznek.
A kiállításmegnyitón Csergő Tibor polgármester hangsúlyozta, minden művészeti alkotás, életpálya célja a megörökítés, hogy az örökkévalóvá, hallhatatlanná váljon. Ebben a kiállításban is tetten érhető ez a törekvés.
Fotó: Gergely Imre
„Benczúr Gyula művei azt a korszakot örökítik meg, amely a magyar nemzet történetében a legszebb volt az utóbbi évszázadokban, azaz a kiegyezéstől Trianonig tartó évtizedeket. Megmutatja, milyen volt akkor az államiság, hogyan polgárosodott, erősödött a nemzet, hogyan formálódott a művészet iránti igény. Festményei prosperáló magyar nemzetről beszélnek, olyan kultúrtörténetet tükröznek, amiből mind a mai napig erőt merít a magyar nemzet” – hangzott el.
Mohácsi Endre, a Jósa András Múzeum történeti osztályának vezetője ismertette Benczúr Gyula életpályájának és munkásságának főbb állomását, rámutatva többek között arra, hogy
Már kisgyerekként telerajzolta a házukat, és szülei, akik eredetileg más pályára szánták, tanárai tanácsára végül támogatták, hogy festőiskolában tanuljon. Így került Münchenbe, majd így vált belőle keresett és népszerű festő, akihez sorra fordultak a kor legnevesebb személyiségei, hogy portréjukat megfesse. Így például Ferencz József császár vagy Erzsébet királyné is.
A látogatóknak lehetőségük lesz többet megtudni Benczúr Gyuláról annak az életrajzát tartalmazó kiadványnak köszönhetően, amit a festő fia írt két lánya közreműködésével, és ami a Tarisznyás Márton Múzeumban is megkapható.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!