Vitaindító gondolatok az EU-táborban

Amint a tábor szervezői előzetesen is leszögezték, az idei marosfői előadások három olyan téma köré csoportosulnak, amelyek meglátásuk szerint a politikai életet és a fiatalokat leginkább foglalkoztatják: az alkotmánymódosítás, a kisebbségi európai polgári kezdeményezés és a regionalizáció.

A tábor hivatalos megnyitóján felszólaló Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kifejtette, azért fontosak most ezek a kérdések, mert ha döntések születnek, akkor azok hosszú időre meghatározzák az erdélyi magyarság életét. Hozzátette: az alkotmánymódosítás – bár úgy tűnik, hogy pillanatnyilag megfeneklett – fogja meghatározni a közélet nagyon sok döntését és irányát a közeljövőben. Az alkotmánymódosítás kapcsán Kelemen kifejtette, az RMDSZ ért el eredményeket az új alkotmány előkészítése során, például azzal, hogy a kisebbségek államalkotó tényezőként szerepelnek a tervezet szövegében. Ellenben gondot jelenthet a referendum során, ha az alkotmánymódosítással egy időben az új régiós felosztásról is szavazni kell, hiszen elképzelhető, hogy az nagyobb hátrányokat hoz a magyarság számára, mint amennyi előrelépést az új alkotmány jelenthet.

Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja kifejtette: sok jogot megszereztünk az elmúlt időszakban, erdélyi magyarokként is sok mindent megtehetünk, de egyet semmiképp: hogy ne gondolkodjunk közösen, ne működjünk együtt. A tábor mottójában szereplő változásokra utalva elmondta, egy lényeges változásra szükség van a családokon belül, de ez a felelőssége az iskoláknak,egyetemeknek is. Nem szabad az egyéni érdekek előtérbe helyezését sugalló módon folyamatosan „versenyeztessük” a gyermekeket, ahogy ma zajlik tantárgyolimpiáktól a szavalóversenyekig, hanem arra kell megtanítanunk, hogy közösség, csapat tagjaiként gondolkodjanak, amelyben közösen kell küzdeni egy célért, közös sikerért.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke egyetértve Tonk Márton szavaival leszögezte, a közösségépítésben mindenkinek helye van, mind a civil szervezeteknek, egyházaknak mind más pártoknak A közösségépítéshez járul hozzá az EU-tábor is, és kiemelt szerepük van ebben a fiataloknak.  

Az összefogásra szükség van, és nem szabad elvből ellenezni mindent, ami az ellenfelek részéről indul el – erősítette meg Bende Sándor,  az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnöke is, mondván, hogy a politikai ellenfeleknek is lehetnek nagyon jó ötletei, gondolatai, amelyeket el lehet fogadni.


Alkotmánymódosításokról az EU-táborban

A tábor  második előadásán az alkotmánymódosítás kérdése játszotta a főszerepet. Az ezzel kapcsolatos gondolatokat Varga Attila alkotmányjogász, a Sapientia EMTE docense, valamint Márton Árpád RMDSZ-képviselő, az alkotmánymódosító bizottság tagja osztotta meg.

Varga Attila szerint Románia alkotmányát az emberek nem tekintik úgy, mintha bármiben is hatással lenne az életükre, pedig különböző intézményekkel, hatóságokkal nap mint nap kapcsolatba kerülünk, ezek működését pedig közvetve az alkotmány szabályozza. Az alaptörvény rögzíti a kormány, a parlament működését, és nyilván az ezeknek alárendelt intézmények működését is. Varga szerint a jelenleg túl nagy az autoritása a köztársasági elnöknek, és emiatt folyamatos konfliktusok keletkeznek a kormánnyal, a parlamenttel. Ezek nem csupán most a Băsescu-Ponta összecsapások során jelentkeznek, hanem korábban is így volt ez, még akkor is, amikor azonos párt emberei töltötték be az elnöki és kormányfői tisztséget. Varga Attila úgy gondolja, az volna a helyes, ha a miniszterelnököt a lakosság választaná meg, és nem az államfő nevezné ki.

Márton Árpád a jelenlegi módosítások folyamatát ismertette. Kifejtette, fontos változás, hogy bekerült az alkotmányba a személyi adatok védelme, ami várhatóan befolyásolja majd a médiát is, hiszen jelenleg számos televízió és újság abból szerez nagy népszerűséget, hogy emberek magánéletét teregeti ki. Változik még az a rendelkezés, hogy ki lehet választott tisztségviselő az országban. Eddig állandó romániai lakhely volt a feltétel, az új alaptörvény értelmében viszont elégséges egy évből hat hónapot az ország területén tartózkodni az adott személynek.