Vadkárok a szárhegyi határban

Mintha vadgazda lenne, úgy ismeri Vakaria Ernő az állatok szokásait: az őzek okozta kár elenyésző a termőföldeken, többnyire az őszbúzát kezdik ki, a szarvasok a krumpliföldön is kimutatják foguk fehérjét, mégis a leggarázdábbak a vaddisznók. Vakaria 500 hektáron gazdálkodik, van tapasztalata termésben is, kárban is, most épp szarvasok túrták ki és ették meg a pityókatermés egy részét. „A dolgok fájó része, hogy ez a krumpli vetőmagnak volt vásárolva elitként, 4 lej 10 banis áron kilónkénti áron. Azt terveztem, jövőre ebből fogok magot. Gyakorlatilag tönkretették” – fogalmaz. Becslése szerint a termés 40-50 százaléka veszett oda, pedig pont azért választott az elit pityókának jó helyet, esztenaközelit, hogy védve legyen.

„Szárhegy vonatkozásában a szántóterületek hetven százalékát gyakran járják a vadak. A Maroshoz közel eső részeken nagyobb a járás és a kár. Ezek a részek légvonalban négy kilométerre vannak az erdőtől. El kellene gondolkodniuk a vadásztársulatoknak és a vadtörvény megszavazóinak is: ahol szántóterületek vannak, ott a vadat valamilyen formában vagy csökkenteni kellene, vagy más olyan módszert kitalálni, amelyekkel visszaszoríthatók a vadkárok” – töpreng a megoldáson a szárhegyi gazda. Egyébként ő volt az, aki pénzzel is támogatta a polgármester-vadászegyesületi elnök, Gábor László ötletét, hogy a Maros mentén, öt kilométeres távon villanypásztort állítsanak fel, hogy az válassza el a vadat a terméstől.

Gábor László polgármester ugyanakkor a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület elnöke is. „A rendszer működött, a remetei megbízott mindennap végigjárt hosszan, karbantartotta, cserélte, feltöltötte az akkumulátort. Amikor az emberek elkezdték a pityókaásást, lekapcsoltuk az áramot, és múlt pénteken közmunka során akartuk összegyűjteni a huzalokat, cölöpöket, hogy eltegyük jövőre. Az eső beleszólt, és azóta egyre jobban megy tönkre a rendszer. Nem az állatok szaggatják a huzalokat, az biztos, s ilyen körülmények között nem látom értelmét, hogy jövőre újra kihelyezzük” – közölte Gábor László.

Vakaria viszont úgy gondolja, az ötszáz hektárt körbekeríteni képtelenség. És nem vigasztalja őt az sem, ha sajátját megvédi, de a szomszédét látja kárba veszni. Ilyen pásztorba nem ruházna. „A vadgazdálkodásban nem a vadkert a megoldás, hanem az, hogy a vadakat vissza kell szorítani a természetes élőhelyükre, és létszámukat olyan szintre csökkenteni, hogy a vadkár a gazdák számára is elviselhető legyen. Itt lakunk, szép helyen lakunk, hegyes vidék. A vadat nem lehet teljesen kizárni a vetésmezőből, de ami most történik, azt mondhatnám, brutális. Itt a vetésmezőben vadaspark létesült” – szögezte le.