Újra felkapta a sajtó a hírt: a közel négy évtizede kutatott, Tölgyeshez közeli urántartalék kitermelése elkezdődik. A Neamţ és Hargita megye területén rejlő altalajkincs kiaknázása az értesülések szerint hamarosan megkezdődik, a következményekkel számolni kell, a feltételezett sugárzásveszély is aggodalmat okoz.

Borboly nyílt levélben fordult a tölgyesiekhez

„A kormány a napokban hozta nyilvánosságra azon rendeletét, miszerint újra megnyitná a Gyergyótölgyes és a Neamţ megyei Gerinces (Grinţieş) között található uránbányát” – olvasható a megyei tanács október 17-i sajtóközleményében az elnök aláírásával. Megtudhatjuk, „Neamţ Megye Tanácsának elnöke, Culiţă Tărâţă bejelentette, hogy kész népszavazást kiírni a bányanyitással kapcsolatban, de azt még nem döntötte el, hogy ez kizárólag Gerincesen vagy az egész megyében zajlik-e majd. Hargita Megye Tanácsa egyetért a szomszédos megye vezetésével abban, hogy a helyi lakosság jóváhagyásával nyithatnak meg újra egy ilyen bányát”, valamint az is része a sajtónak szánt dokumentumnak, hogy ilyen esetben nagyon fontos a lakosság tájékoztatása, különös figyelemmel a következmények ismertetésére, legyen azok között új munkahelyteremtés, ingatlanár-változás, illetve környezetre gyakorolt hatás.

Borboly így fogalmaz: „Tisztában vagyunk azzal, hogy az ország egyetlen atomerőművének a működése ránk is kihat, és fontos tényező Románia energiatermelésében. Éppen ezért a tölgyesieket valamilyen módon kompenzálni kell – elfogadhatatlan, hogy a lakosság csak a kárát lássa a bányanyitásnak. A lakossági tájékoztatás legfontosabb fóruma, intézményes kerete a helyi népszavazás. Az a tapasztalatunk, hogy minden ilyen helyi akció növeli a beruházó adakozási kedvét azért, hogy a helyi közösséget kompenzálja az esetleges károkért. Alapjában véve nem a beruházás megakadályozása a célunk, hanem az, hogy annak a tölgyesiek legyenek a haszonélvezői.”

Moldován: nincs ok a népszavazásra

Moldován József parlamenti képviselő mindezzel kapcsolatosan kijelentette: „Hargita megyében nem lesz bányafeltárás, nincs oka a népszavazásnak. Borboly Csaba nem érdeklődött nálam erről a kérdésről, pedig tudja, hogy két és fél évig voltam az Országos Urántársaság vezérigazgatója. Azt mondanám, konkrét információk nélkül tett nyilatkozatot, enyhén szólva felelőtlenül.”

Moldován kitért a részletekre is: „Jelen pillanatban nincs olyan kormányhatározat, amelyik jóváhagyná a beruházás elkezdését. Annyi biztos, hogy javaslat van benyújtva, amelyben kérték a beruházás megfinanszírozását, és a kormányülésen szóba került, miszerint igenis jó lenne a beruházást elkezdeni, hogy kitermelhető legyen az urán. Létezik egy hatástanulmány a feltárásra, ennek tükrében jó lenne tisztázni azt a kérdést, hogy a kitermelésben mennyire érintett Hargita megye.”

Hargita megyében nem lesz bányanyitás

Az 1960-as évektől végeznek méréseket Tölgyes térségében a kitermelhető mennyiség és minőség meghatározására. „A harminc évvel ezelőtti elképzelés úgy nézett ki, hogy a két megye, Neamţ és Hargita területén, a tölgyesi részen kellene bányát nyitni. 2008-tól módosítottak a terveken, a szakemberek is belátták, kétszeres nehézség, ha két megyében kell beszerezni a szükséges engedélyeket, a lakossági beleegyezést. Ma a hatástanulmány úgy néz ki, hogy csak Neamţ megyében lesz kitermelés, a hargitai részre semmilyen munkálatot nem terveznek, a környezet nem lesz károsítva meddőhányó kialakítása vagy felszínre hozott érc által” – mondta a parlamenti képviselő.

Más kérdéskör a szállítás

„Az előtanulmányban szerepelt korábban egy feldolgozóüzem létrehozása is, ami azt eredményezte volna, hogy a kitermelt ércet félkész termékké alakítják, és azt szállítanák el speciális hordókban. A módosítás nyomán úgy néz ki, hogy a kibányászott ércet vinnék el, és erre több útvonal jöhet számításba: felvinni Dornavátrára, onnan pedig vasúton tovább, vagy végig teherautókkal Földvárra, a feldolgozóüzembe. Máig nincs tisztázva, milyen útszakaszon szállítanák, felmerült az a lehetőség is, hogy a Tölgyest Ditróval összekötő, cengelléri utat használnák erre. Ez a variáns nemcsak Ditrót érintené, egész Hargita és Kovászna megyén áthaladna. Erre én kevés esélyt látok, mert minden település külön beleegyezését kell adja, hogy területén átszállítsák az uránércet. Viszont lévén, hogy a kormány jelen pillanatban azon az állásponton van, hogy a kitermelés finanszírozását önerőből kell megoldani, elég jól ismervén ennek a vállalatnak a pénzügyi helyzetét, nem látom valószínűnek, hogy a közeljövőben sor kerüljön a kitermelés elkezdésére. Húszmillió euró kellene, és az idei költségvetésben, beleértve a kiegészítést is, nem volt előirányozva ilyen összeg, a jövő évi pénzkeretnél is követni fogom: a kormány szán-e ilyen beruházásra pénzt. Ha önrészből kell megoldani, akkor teljesen tárgytalan, hogy bányanyitásról beszéljünk” – vélekedik Moldován József.

A sugárzás nem ismer megyehatárt

Amennyiben nem lesz meddőhányó, bányanyitás Hargita megye területén, mondhatni nincs közvetlen érintettség, így népszavazást sem lehet kiírni. Hatása mégis érinti a lakosságot, hiszen egy radioaktív anyag kitermeléséről van szó, sugárzásveszéllyel. Moldován meglátása ebben a kérdésben az, hogy tulajdonképpen akkor szűnik meg a sugárzásveszély, ha kitermelik és elviszik innen a radioaktív anyagot. „Ennek az ércnek az urántartalma nem olyan nagy, hogy kitermeléskor bármilyen veszélyt okozna, károsítaná az embereket, mert akkor nem lehetne bányászni. Én magam is voltam többször is a bányában, sem akkor, sem azóta nem éreztem semmiféle károsodást a szervezetemben. Igazából a radioaktivitás veszélye akkor áll fenn, ha akkora uránmennyiséghez kerülünk közel, amelynek a sugárzása meghaladja az emberi tűrőképességet. Az itt kitermelésre kerülő érc jóval ez alatt a határ alatt van. Orvosi adatok sem bizonyítják, hogy ez az érc radioaktivitása kihatna az emberi szervezetre. Tudni kell viszont azt is, hogy a sugárzás akkor is érződik, ha az uránérc közel van a felszínhez. Van, ami a kitermelés mellett szól: amíg a radioaktív anyagok a földben vannak, van kisugárzás is. Ha kibányászták, a környezetvédelmi munkákat becsületesen elvégezték, megszűnik a sugárzás. Tehát jó hatással van a környezetre, ha elszállítják onnan az uránt” – szögezte le.

A tölgyesieket nem világosították fel

A megye leginkább érintettebb településén kevesen tudnak ilyen részletességgel a fejleményekről. Meggyőződésük, a Vereskő mögött, a Presecaron lesz meddőhányó, s mivel több helybéli is dolgozott a 60-as években kezdődött uránkészlet-felderítésen, azt is vallják, jobb minőségű ez, mint a cruceai. Abban is biztosak: nem jár majd a bányanyitás munkahelyteremtéssel, Crucean nemsokára bezár a bánya, onnan hozzák a „szakembereket”. Turizmusból sem remélhetnek további bevételi forrást: „Fognak jönni ide turisták, ha tudják, hogy uránbánya van itt?” – tette fel a kérdést egy tölgyesi családapa.

Csibi László volt alpolgármester, önkormányzati képviselő elmondta: a múlt héten  polgármester és több képviselő jelenlétében arról tárgyaltak, hogy ki kell írni a népszavazást. Hozzátette, a teremben ülők közül senki nem jelezte, hogy tudomása lenne arról: Tölgyes területén nem lesz bányanyitás, sem meddőhányó.

Országos uránhelyzetkép

Az uránbányászat az Országos Urántársaság, az ipari minisztérium alárendeltségébe tartozó részvénytársaság kezében van. A kitermelt uránércet Földváron dolgozzák fel részlegesen, majd Pitesti-re szállítják, további műveleteket követően kerül Cernavodara. Jelenleg az országban egy helyen, a Suceava megyei, cruceai bányában zajlik még uránkitermelés. Az ország területén a Keleti-Kárpátokban van még kitermelésre érdemes uránérc.