
Fotó: Balázs Katalin
A szomszédos megyében tervezett uránbányanyitás ügyében írna ki népszavazást Tölgyes önkormányzata, ezt javasolja Borboly Csaba megyei tanácselnök is. Moldován József parlamenti képviselő viszont tájékozatlannak tartja az elnököt. információi szerint Hargita megye területén nem lesz bányanyitás, nem létesítenek meddőhányót, így nem is lenne, amiről szavazni.
2013. november 04., 21:342013. november 04., 21:34
2013. november 05., 16:532013. november 05., 16:53
Újra felkapta a sajtó a hírt: a közel négy évtizede kutatott, Tölgyeshez közeli urántartalék kitermelése elkezdődik. A Neamţ és Hargita megye területén rejlő altalajkincs kiaknázása az értesülések szerint hamarosan megkezdődik, a következményekkel számolni kell, a feltételezett sugárzásveszély is aggodalmat okoz.
Borboly nyílt levélben fordult a tölgyesiekhez
„A kormány a napokban hozta nyilvánosságra azon rendeletét, miszerint újra megnyitná a Gyergyótölgyes és a Neamţ megyei Gerinces (Grinţieş) között található uránbányát” – olvasható a megyei tanács október 17-i sajtóközleményében az elnök aláírásával. Megtudhatjuk, „Neamţ Megye Tanácsának elnöke, Culiţă Tărâţă bejelentette, hogy kész népszavazást kiírni a bányanyitással kapcsolatban, de azt még nem döntötte el, hogy ez kizárólag Gerincesen vagy az egész megyében zajlik-e majd. Hargita Megye Tanácsa egyetért a szomszédos megye vezetésével abban, hogy a helyi lakosság jóváhagyásával nyithatnak meg újra egy ilyen bányát”, valamint az is része a sajtónak szánt dokumentumnak, hogy ilyen esetben nagyon fontos a lakosság tájékoztatása, különös figyelemmel a következmények ismertetésére, legyen azok között új munkahelyteremtés, ingatlanár-változás, illetve környezetre gyakorolt hatás.
Borboly így fogalmaz: „Tisztában vagyunk azzal, hogy az ország egyetlen atomerőművének a működése ránk is kihat, és fontos tényező Románia energiatermelésében. Éppen ezért a tölgyesieket valamilyen módon kompenzálni kell – elfogadhatatlan, hogy a lakosság csak a kárát lássa a bányanyitásnak. A lakossági tájékoztatás legfontosabb fóruma, intézményes kerete a helyi népszavazás. Az a tapasztalatunk, hogy minden ilyen helyi akció növeli a beruházó adakozási kedvét azért, hogy a helyi közösséget kompenzálja az esetleges károkért. Alapjában véve nem a beruházás megakadályozása a célunk, hanem az, hogy annak a tölgyesiek legyenek a haszonélvezői.”
Moldován: nincs ok a népszavazásra
Moldován József parlamenti képviselő mindezzel kapcsolatosan kijelentette: „Hargita megyében nem lesz bányafeltárás, nincs oka a népszavazásnak. Borboly Csaba nem érdeklődött nálam erről a kérdésről, pedig tudja, hogy két és fél évig voltam az Országos Urántársaság vezérigazgatója. Azt mondanám, konkrét információk nélkül tett nyilatkozatot, enyhén szólva felelőtlenül.”
Moldován kitért a részletekre is: „Jelen pillanatban nincs olyan kormányhatározat, amelyik jóváhagyná a beruházás elkezdését. Annyi biztos, hogy javaslat van benyújtva, amelyben kérték a beruházás megfinanszírozását, és a kormányülésen szóba került, miszerint igenis jó lenne a beruházást elkezdeni, hogy kitermelhető legyen az urán. Létezik egy hatástanulmány a feltárásra, ennek tükrében jó lenne tisztázni azt a kérdést, hogy a kitermelésben mennyire érintett Hargita megye.”
Hargita megyében nem lesz bányanyitás
Az 1960-as évektől végeznek méréseket Tölgyes térségében a kitermelhető mennyiség és minőség meghatározására. „A harminc évvel ezelőtti elképzelés úgy nézett ki, hogy a két megye, Neamţ és Hargita területén, a tölgyesi részen kellene bányát nyitni. 2008-tól módosítottak a terveken, a szakemberek is belátták, kétszeres nehézség, ha két megyében kell beszerezni a szükséges engedélyeket, a lakossági beleegyezést. Ma a hatástanulmány úgy néz ki, hogy csak Neamţ megyében lesz kitermelés, a hargitai részre semmilyen munkálatot nem terveznek, a környezet nem lesz károsítva meddőhányó kialakítása vagy felszínre hozott érc által” – mondta a parlamenti képviselő.
Más kérdéskör a szállítás
„Az előtanulmányban szerepelt korábban egy feldolgozóüzem létrehozása is, ami azt eredményezte volna, hogy a kitermelt ércet félkész termékké alakítják, és azt szállítanák el speciális hordókban. A módosítás nyomán úgy néz ki, hogy a kibányászott ércet vinnék el, és erre több útvonal jöhet számításba: felvinni Dornavátrára, onnan pedig vasúton tovább, vagy végig teherautókkal Földvárra, a feldolgozóüzembe. Máig nincs tisztázva, milyen útszakaszon szállítanák, felmerült az a lehetőség is, hogy a Tölgyest Ditróval összekötő, cengelléri utat használnák erre. Ez a variáns nemcsak Ditrót érintené, egész Hargita és Kovászna megyén áthaladna. Erre én kevés esélyt látok, mert minden település külön beleegyezését kell adja, hogy területén átszállítsák az uránércet. Viszont lévén, hogy a kormány jelen pillanatban azon az állásponton van, hogy a kitermelés finanszírozását önerőből kell megoldani, elég jól ismervén ennek a vállalatnak a pénzügyi helyzetét, nem látom valószínűnek, hogy a közeljövőben sor kerüljön a kitermelés elkezdésére. Húszmillió euró kellene, és az idei költségvetésben, beleértve a kiegészítést is, nem volt előirányozva ilyen összeg, a jövő évi pénzkeretnél is követni fogom: a kormány szán-e ilyen beruházásra pénzt. Ha önrészből kell megoldani, akkor teljesen tárgytalan, hogy bányanyitásról beszéljünk” – vélekedik Moldován József.
A sugárzás nem ismer megyehatárt
Amennyiben nem lesz meddőhányó, bányanyitás Hargita megye területén, mondhatni nincs közvetlen érintettség, így népszavazást sem lehet kiírni. Hatása mégis érinti a lakosságot, hiszen egy radioaktív anyag kitermeléséről van szó, sugárzásveszéllyel. Moldován meglátása ebben a kérdésben az, hogy tulajdonképpen akkor szűnik meg a sugárzásveszély, ha kitermelik és elviszik innen a radioaktív anyagot. „Ennek az ércnek az urántartalma nem olyan nagy, hogy kitermeléskor bármilyen veszélyt okozna, károsítaná az embereket, mert akkor nem lehetne bányászni. Én magam is voltam többször is a bányában, sem akkor, sem azóta nem éreztem semmiféle károsodást a szervezetemben. Igazából a radioaktivitás veszélye akkor áll fenn, ha akkora uránmennyiséghez kerülünk közel, amelynek a sugárzása meghaladja az emberi tűrőképességet. Az itt kitermelésre kerülő érc jóval ez alatt a határ alatt van. Orvosi adatok sem bizonyítják, hogy ez az érc radioaktivitása kihatna az emberi szervezetre. Tudni kell viszont azt is, hogy a sugárzás akkor is érződik, ha az uránérc közel van a felszínhez. Van, ami a kitermelés mellett szól: amíg a radioaktív anyagok a földben vannak, van kisugárzás is. Ha kibányászták, a környezetvédelmi munkákat becsületesen elvégezték, megszűnik a sugárzás. Tehát jó hatással van a környezetre, ha elszállítják onnan az uránt” – szögezte le.
A tölgyesieket nem világosították fel
A megye leginkább érintettebb településén kevesen tudnak ilyen részletességgel a fejleményekről. Meggyőződésük, a Vereskő mögött, a Presecaron lesz meddőhányó, s mivel több helybéli is dolgozott a 60-as években kezdődött uránkészlet-felderítésen, azt is vallják, jobb minőségű ez, mint a cruceai. Abban is biztosak: nem jár majd a bányanyitás munkahelyteremtéssel, Crucean nemsokára bezár a bánya, onnan hozzák a „szakembereket”. Turizmusból sem remélhetnek további bevételi forrást: „Fognak jönni ide turisták, ha tudják, hogy uránbánya van itt?” – tette fel a kérdést egy tölgyesi családapa.
Csibi László volt alpolgármester, önkormányzati képviselő elmondta: a múlt héten polgármester és több képviselő jelenlétében arról tárgyaltak, hogy ki kell írni a népszavazást. Hozzátette, a teremben ülők közül senki nem jelezte, hogy tudomása lenne arról: Tölgyes területén nem lesz bányanyitás, sem meddőhányó.
Országos uránhelyzetkép
Az uránbányászat az Országos Urántársaság, az ipari minisztérium alárendeltségébe tartozó részvénytársaság kezében van. A kitermelt uránércet Földváron dolgozzák fel részlegesen, majd Pitesti-re szállítják, további műveleteket követően kerül Cernavodara. Jelenleg az országban egy helyen, a Suceava megyei, cruceai bányában zajlik még uránkitermelés. Az ország területén a Keleti-Kárpátokban van még kitermelésre érdemes uránérc.
Ismét megjelentek olyan gyanús emberek Gyergyószentmiklóson, akik jótékonysági célokra hivatkozva vagy különféle termékeket és szolgáltatásokat kínálva kopognak be a helyiekhez, megtévesztő szándékkal – figyelmeztet a város önkormányzata.
Ferenczi Attila iskolaigazgató, író előadására hív az Itthon közösen a holnapért Egyesület és a Szent István Plébánia. Az előadás címe: Salamon Ernő titokzatos élete, halála és utóélete (Egy költő, akinek a nevét egy iskola viseli).
Vízelvezető csatornába szorult egy ló kedden Maroshévízen. A tűzoltók a helyi polgármesteri hivatal markológépével emelték ki a sáros állatot szorult helyzetéből. Ugyanezen a napon a tűzoltók egy fán rekedt macskát is megmentettek.
2022 tavaszán tartották az utolsó próbákat és előadásokat a gyergyószentmiklósi művelődési házban, azóta pedig „hajléktalanná” vált a város kulturális élete. Jövőre – akár saját forrásból is, de – el szeretnék kezdeni az épület belső felújítását.
Bár év elején megállapodtak arról, hogy elköltöztetik a szuvenírárusok bódéit a Békás-szoros egyik legszűkebb részének számító Pokol tornácáról, a standok azóta is zavartalanul működnek a kőomlásveszélyes útszakaszon.
November elsejétől tervezték újraindítani a fizetős parkolási rendszert Gyergyószentmiklóson, de technikai okok miatt pár hetes csúszás várható. A város addig nem szed parkolási díjat – az autósok ingyenesen használhatják a kijelölt parkolóhelyeket.
Több mint két év szünet után újra van iskolaorvosa Gyergyószentmiklósnak: dr. Kiss-Tróznai Zsuzsanna szeptembertől felügyeli a város több mint 3400 gyermekének egészségét.
Négy kiskorút ápolnak a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban a hétfő esti, Gyergyóalfalu környékén történt súlyos közlekedési baleset után.
Utánfutóval ellátott kvad sodródott le egy erdei útról hétfőn este Gyergyóalfaluban; a járműben hét 15 és 17 év közötti fiatal utazott, akik közül többen megsérültek – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Lesodródott az úttestről, majd 20 méteres szakadékba zuhant hétfőn este egy sofőr Gyergyószentmiklós Gyilkos-tó felőli kijáratánál. Az autóból kiszabadított sofőr nem engedte, hogy kórházba szállítsák – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!