Újabb álláscsökkentések a tanügyben

Az oktatási minisztérium leközölte a Hargita Megyei Tanfelügyelőségnek, hogy a következő tanévtől a megyei oktatási rendszerben hány állás lehet, vagyis hány tisztséget fog az állam a helyi és megyei önkormányzatokon keresztül finanszírozni. A megadott szám alacsonyabb, mint ahány állás jelenleg van, a csökkentést pedig szeptember elsejéig kell elvégezni – ismertette Görbe Péter főtanfelügyelő.

Kifejtette, a miniszteri rendelet szerint következő tanévtől 5769 állás lehet a teljes tanügyben megyeszinten, ezek közül 206-ot a megyei önkormányzat, 5563-at pedig a helyi önkormányzatokon keresztül finanszíroznak. A főtanfelügyelő ismertette, jelenleg 5930 állás van az oktatásban a megyében, a megyei önkormányzatnál lévő 206 állás megmarad, a csökkentés pedig a helyi önkormányzatokon keresztül fenntartott állásokat érinti: így a jelenlegi 5724 tisztségből 161-et kell megszüntetni.

„Nincs mit tenni, le kell faragni ezeket az állásokat, hisz ha nem érkezik pénz, akkor nem lesz miből fizetést adni ezeknek az embereknek” –  állítja Görbe Péter. A tanfelügyelőségen az iskolákkal és az önkormányzatokkal folyamatosan egyeztetnek arról, hogy a csökkentést hogyan lehet megvalósítani, mit lehet tenni az egyes emberek vagy az egyes szolgáltatások további biztosítása érdekében. A főtanfelügyelő elmondta, annak alapján döntenek, hogy a szaktárca által megadott országos átlaghoz képest az iskolákban mekkora a személyzet száma a diáklétszámhoz viszonyítva. A hargitai iskolák közül csak harmincnál felel meg az egy tisztségre jutó diáklétszám az országos átlagnak, így a csökkentés a tanintézetek nagyobb részét érinti – emelte ki Görbe. „Az oktatói személyzetnél állunk legközelebb az átlaghoz, az oktatói kisegítő és a nem oktatói kisegítő személyzet létszámát illetően pedig nagy a túllépés, úgyhogy a csökkentés a két utóbbi alkalmazotti csoportot fogja érinteni” – tudtuk meg. Ezt azt jelenti, hogy nem az óvónők, tanítók, tanárok köreiből, hanem főként az adminisztratív, illetve a tanintézetek őrzését, takarítását, karbantartását, fűtését biztosító személyek körében lehetnek elbocsájtások.

Görbe Péter kiemelte, a 161 megszüntetendő állás nem jelenti azt, hogy 161 személyt elbocsájtanak. Leginkább azt vizsgálják meg, hogy fenn kell-e tartani egyes munkakörökben teljes állásokat vagy fél állásban is el lehet látni az adott feladatot. Az elemzési, egyeztetési folyamatot jövő héten zárják le, akkor javaslatot tesznek a tanintézeteknek, hogy hány állást tartsanak fenn – közölte. Még elmondta, amíg bele nem férnek a szaktárca által megadott keretbe, addig nem lehet alkalmazásokat végezni, még azokban az iskolákban sem, ahol a tisztségek száma alapján ez megengedett lenne. Az iskolák helyzete egyébként más és más, van tanintézet, ahol egy vagy másfél, de olyan is, ahol húsz állást kell megszüntetni – hívta fel a figyelmet. Példaként felhozta: vannak szakközépiskolák, ahová tizenöt évvel ezelőtt kétszer annyi gyermek járt mint most, a tanintézet szerkezeti felépítése viszont azóta nem sokat változott.

„Ha ennyit leépítenek, nem tudjuk, mi marad” – foglalta össze véleményét Póra Fülöp, a Tanügyi Szabad Szakszervezeti Szövetség csíki elnöke. Felidézte, az oktatási tárca évek óta csökkenteni igyekszik a tisztségeket, tavaly is megadtak egy maximális létszámot, amibe bele kell férjen a megye. Ennek kapcsán már írtuk, hogy tavaly bizonyos csökkentést elvégzett a tanfelügyelőség, de a megadott számot nem érték el, és bár év elején a költségvetés nem fedezte a béreket, év végén kiegészítést utalt ki a kormány.
A szakszervezeti vezető elmondta, a csökkentések ellen korábban tüntetéseket szerveztek, a két-három éve elkezdett folyamatot azonban folytatja a minisztérium. Rámutatott ugyanakkor, abszurd, hogy például a takarítónőket diáklétszám után lehet alkalmazni, hisz munkájukat illetően a rendben tartandó felület nagysága számít, nem az, hogy hány diák van az iskolában. Ez nagyon hátrányosan érinti a kis létszámú, de több épületben működő tanintézeteket. Ugyanez a helyzet a kazánfűtő, karbantartó, kapus esetén is – tette hozzá.

„Értetlenül állunk az oktatási rendszert ismételten érintő megszorítások előtt és felháborodva vesszük tudomásul, hogy az újabban elrendelt leépítések miatt lassan ellehetetlenedik a csíkmadarasi Kiss Ferenc Általános Iskola tevékenysége” – fogalmaznak a csíkmadarasi polgármesteri hivatal közleményében. Múlt héten szembesült a felcsíki község tanintézményének igazgatója azzal, hogy másfél állást meg kell szüntetnie a kisegítő személyzet számára rendelkezésére álló keretből. Császár Sándor igazgató szerint esetükben aránytalanul nagy a leépítendő állások száma, hisz ha ezt maradéktalanul gyakorlatba kell ültetni, akkor lassan fenntarthatatlanná válik az intézmény. „Kazánfűtő és karbantartói munkákra másfél állás van, melynek révén három épületet kell ellátni. A napköziben szakácsnő, adminisztrátor dolgozik teljes állásban, előbbinek félállásban van egy segítsége. Másfél állásban van egy dada, aki takarítói teendőket is ellát. Szóval nem igazán van, ahonnan leépíteni” – vázolták fel az önkormányzat közleményében. Eszerint értelmetlen külsősökre bízni a takarítást vagy a karbantartást, hisz az sokkal több pénzbe kerülne, és az sem lenne megoldás, ha a napközi konyháját szüntetnék meg, hisz ez akár a napközis tevékenység leállásához vezethetne a településen. Az igazgató szerint legfentebb egy állást tudnak felszámolni, ezt a tanfelügyelőséggel is megpróbálják elfogadtatni.

Elképesztő leépítést akarnak végrehajtani, óriási a felháborodás – fogalmazott Szakács-Paál István, a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskola igazgatója. Elmondta, a kisegítőszemélyzeti állások negyven százalékát szüntetnék meg, emiatt titkárnőket, laboránsokat, nevelőket, takarítókat és más, didaktikai, illetve nem didaktikai kisegítőszemélyzeti állást számolnának fel, becslése szerint a Bányaiban például 16–17 alkalmazottat kellene elbocsátani. Ez lehetetlen helyzetet eredményezne, nem tudnák takarítani az iskolát, vagy meg kellene szüntetni az éjszakai kapusszolgálatot, az intézkedés hatásai miatt nemcsak az oktatás minősége, hanem az iskolák biztonsága is romlana, a bentlakások és étkezdék működésének ellehetetlenülésével pedig lassan az iskolák is elsorvadnának – magyarázta az igazgató.

A teljes történet a Csíki Hírlap és az Udvarhelyi Híradó szerdán megjelent lapszámában olvasható.