Új perrendtartási törvény: kiegyezés bíróságon kívül

„Az új rendelkezés értelmében az idézések zárt borítékba kerülnek, amelyen csak a beidézett személy elérési adatai láthatók, minden egyéb adat titkos marad” – tudtuk meg Portik Imre bírótól. Egyik legnagyobb változás, hogy a polgári perek bizonyítékgyűjtő szakaszát kiveszik a tárgyalótermekből, és a tervek szerint külön erre a célra kialakított tanácstermekbe helyezik. Itt csak a bíró, a jegyző, a felek, tanúk és ügyvédek lehetnek jelen, viszont ez a rendelkezés 2016. január 1-jétől lép hatályba.

Közvetítők szerepe

A békés úton való vitarendezésről a 2009-től aktívan működő mediátort, Kovács Ritát kérdeztük. Mint mondta, a már többször is módosított 2006/192-es törvény szabályozza a mediátorok munkáját, mely gyakorlatilag alternatív konfliktuskezelést jelent. „Családjogi, civil perek, szomszédok közti viszály, cégtartozás, cégen belüli viták, adósságok, válás, örökösödés, rokonok közötti ellentét meg hasonló esetekben fordulnak hozzám az érintettek” – tájékoztatott a Gyergyószentmiklóson tevékenykedő mediátor. Mint mondta, tapasztalata alapján a konfliktusba került személyek gyakran azért nem tudnak megegyezni, mert nem a tulajdonképpeni probléma megoldása felé haladnak, hanem inkább a személyeskedés irányába, mely egyre jobban elmérgesíti a felek közötti kommunikációt. A mediátor szerepe abban áll, hogy megoldás születhessen az adott problémára, mely legfőképpen a felek nyitottságán, akaratán múlik. A mediátortól azt is megtudtuk, hogy az első konzultáció ingyenes, és a felek meghívásának, a találkozások számának függvénye a különféle illetékek fizetése.

A békéltetők szerepének erősítését hozta az új törvény, viszont augusztus 1-jétől lép érvénybe az a rendelkezés, melynek értelmében a bíróságok nem fogadják el a keresetet, ha nem fordultak előbb az ügyben mediátorhoz. A törvény szerint egyébként felsőfokú végzettséggel, három év tapasztalattal, mediációs kurzus elvégzése és vizsga után bárki lehet mediátor.