Szénacsinálás kenyérből, laskából

Dobogós helyezések, különdíj után idén kiválósági kitüntetést zsebelt be Bartalis Csaba, a Harmopan pékség gyergyószentmiklósi termelési felelőse. A művészeti ágazatban kiírt verseny témáját, a falusi életet kenyértésztából és laskából formázta meg. Alkotásával a székely szénacsinálás mozzanatait ábrázolta, amint tőle már megszokott, aprólékosan kidolgozott figurákkal.

A kaszálón két emberi figura – ahogyan a kenyérszobrász nevezi őket: Jóska bácsi és Erzsi néni. Erdei kalyibájuk mellett tevékenykednek: a férfi a rendet pallja, az asszony épp puliszkát főz szabad tűzön. Bőséges lesz az ebéd – erre utal az asztalon látható, túróval teli dézsa, a kiskosárnyi kenyér, szalonna. A szekérderékban már ott a megszáradt széna, de van még mit hazahordani, hisz a boglya ott magaslik a terület végében, és összegyűjtetlen is van még bőséggel. A napvégi hálaadás bizonyára nem marad el, vallásosságra utal a házikó melletti feszület.

„János bácsi sokat dolgozott, el van fáradva, megemelve kalapját, az izzadtságot készül épp letörölni homlokáról. Alig várja, hogy a felesége ebédelni hívja” – fogalmazta meg a sejtetést a kenyérszobrász.

Az alkotás, amelynek elkészítése több mint egy hónapba telt, közel tíz kilós, nagyrészt kenyértésztából készült. A fű és a szénakazal anyaga is lisztalapú, ezekhez laskát használt az alkotó. A földön heverő, illetve a kazalba gyűjtött széna tortaszínezőt kapott, a kalyiba fedelén pedig korom jelzi a füstjáratot.

Élethű megformálásra törekszik

„Több mint egy hetet próbálkoztam azzal, hogy eltaláljam a kaszáló ember mozdulatait. A derékfordulat, a karok, lábak állása végül nem tetszett nekem, ezért aztán könnyebb változatot választottam: a rendet pallja gereblyével” – árulta el az áthidalt nehézségeket Bartalis. Elmondta, sok időt vesz fel egy-egy figura megformázása, előbb a váz készül el, s miután három-négy órát szárad, kerülnek rá a tartozékok. Az emberi alakok esetében napokba telhet, míg a törzshöz illeszthető a fej, a végtagok, végül pedig az alakra a ruházat. „Ezt a sorrendet nem lehet felcserélni, mert ha az inget ráteszem az emberi alak testére, a kezével például már nem tudok dolgozni” – magyarázta a munkafolyamatot az alkotó. Hangsúlyozta: minden esetben élethű megformálásra törekszik. „Megfigyelhető, hogy nem volt mindegy számomra az sem, hogyan áll a slicc, a vitézkötés János bácsi harisnyáján, hogyan illeszkedik lábán a csizma. A guggoló női alakon a szoknya, a fejkendő hullására is figyeltem, hogy azok kövessék a figura mozdulatait” – a sok közül csak néhány „apróságra” világít rá.

Bartalis Szénacsinálása jelenleg Csíkszeredában van kiállítva, vélhetően jövő hét közepétől lesz megtekinthető Gyergyószentmiklóson, az úgynevezett régi pékség ablakában.

A hétvégi kiállításon a péksütemények versenyében is megmérettetett Bartalis Csaba. Rombusz alakú leveles tésztájával dicséretet érdemelt az ítészektől. Termékét a töltelék tette különlegessé, melyhez fügét, kandírozott narancshéjat, zöld citrom héjat és mézet használt.

Bábkészítésre váltja a kenyérszobrászkodást

Hogy honnan benne a művészi hajlam, erre nem tudott válaszolni Bartalis Csaba, mint mondja, pár éve egy kiállításon látottak késztették arra, hogy kipróbálja magát kenyérszobrászként. Már az első alkotását versenyre készítette, a GastroPan kiállítás egy korábbi kiadására nevezett be vele. Azóta minden évben részt vesz a megmérettetésen, az utóbbi időben ért csalódások miatt azonban úgy döntött, a továbbiakban kihagyja a lehetőséget. A zsűrizéssel nincs megelégedve, részrehajlást, szubjektivítást vélt felfedezni. Hiányolja, hogy művész nincs az ítészek között, így a pontozásnál éppen a leglényegesebb marad ki: az alkotómunka értékelése. Tehetségét a továbbiakban sem veti latba, mint mondta, nyugdíjas éveire tartogatja gyermekkori álma valóra váltását: bábkészítésnek lát neki.