
Az EMSZ vezetői a megalakulás bejelentéséről szóló novemberi sajtótájékoztatón: Mosdóczi Vilmos, Sorbán Attila Örs, Mezei János, Csomortányi István és Toró T. Tibor
Fotó: EMSZ.org
Két hónapja, november elején vált jogerőssé az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) bírósági bejegyzése, és azóta folyamatosan zajlik az új párt felépítése. Száz helyi szervezet hoztak létre, és amint az alakulási folyamaton túl lesznek, elkezdődik a felkészülés a jövő évi helyhatósági választásokra.
2023. január 04., 21:062023. január 04., 21:06
2023. január 05., 09:272023. január 05., 09:27
Decemberben egymás után alakultak meg a helyi EMSZ-szervezetek Székelyföldön és Erdély más részein, eddig mintegy száz ilyen szervezet jött létre – közölte megkeresésünkre az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójából létrejött Erdélyi Magyar Szövetség elnöke. Mezei János elmondta, az építkezés első fázisában a korábbi két párt tagjaira alapoztak, de
akik jónak látták a fúzió megszületését, és csatlakoztak az EMSZ-hez.
Az első száz helyi szervezet megalakulását továbbiak követik majd, januárban és februárban is folytatódik ez a folyamat azokon a településeken, ahol ez még nem történt meg. Ebben az időszakban ugyanakkor a területi és megyei szervezetek megalakítása is megtörténik, ezzel jön létre teljes jogi formájában az EMSZ – ismertette Mezei. Elmondta:
Amint ezzel elkészülnek, elkezdik a jövő évi helyhatósági választásokra történő felkészülést. Egyértelműen az önkormányzati választásokra koncentrálnak – szögezte le a pártelnök, hozzátéve, hogy
de minden választáson állást foglalnak, stratégiai partnerként vállalnak majd szerepet.
Az EMSZ országos vezetését Mezei János elnök mellett Csomortányi István elnökhelyettes, valamint Mosdóczi Vilmos, Sorbán Attila Örs és Toró T. Tibor alelnökök alkotják.

Gyakorlatilag hároméves, a valóságban azonban harmincéves folyamat ért véget azzal, hogy hivatalosan is bejegyezték az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ).
Csapdába esett egy négylábú Galócáson, egy nagyjából tíz méter mélységű medencében. A bajba jutott kutya ugatására egy járókelő figyelt fel, aki riasztotta a tűzoltókat, így rövid időn belül sikerült kimenekíteni.
Egyedi és megismételhetetlen alkalomnak lehettek szemtanúi azok, akik részt vettek szombaton délben a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom búcsús szentmiséjén: a város védőszentjének új szobrában elhelyezték Szent Miklós püspök ereklyéjét.
Nem szabad csak gazdasági jelentőséget látni a vallási turizmusban. Sőt, az Isten tiszteletét nem írhatja felül a templom: akkor is a csend és az imádság helye marad, ha nyitott bármilyen látogatónak – emelte ki Kovács Gergely érsek Gyergyószentmiklóson.
A Szent Miklós Napok keretében nyílik meg a Mikulás Falu a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum udvarán. Az esemény 3 napon át várja a családokat programokkal, de a helyszín utána is látogatható lesz, egészen december 21-ig.
Utak, tájak címmel nyílik meg december 5-én 17 órakor Funkenhauzer Zsófia képzőművész kiállítása a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában.
Megérkezett Gyergyószentmiklósra az első két, 79 férőhelyes elektromos autóbusz, amelyek a város és környékbeli községek közszállítását fogják szolgálni. A járművek díszítéséhez több száz gyermektől várnak rajzokat.
Tartós élelmiszert gyűjt a gyergyószentmiklósi önkormányzat rászoruló időseknek és családoknak november 28. és december 16. között, több városi gyűjtőponton.
Gyergyóremete is elindítaná a Lábbusz programot, amelynek célja, hogy a gyerekek biztonságosan, szervezetten és környezettudatos módon jussanak el reggelente az iskolába. Önkéntes kísérőkre – úgynevezett „buszvezetőkre” – van szükség.
A gyergyószentmiklósi Vöröskereszt idén is megszervezi hagyományos adománygyűjtését a térségben élő rászorulók támogatására az Ajándékot termő fa elnevezésű akció keretében.
Új szobra készült Gyergyószentmiklós védőszentjének, ezt viszik körbe a város főterén a Szent Miklós templom idei búcsús körmenetén. Fogarasy Mihály püspök emlékét pedig az életét bemutató könyv és kiállítás is közelebb hozza a közösséghez.
3 hozzászólás