Fórumra hívta a gazdákat a Gyergyói Szarvasmarhatenyésztők Regionális Egyesülete, hogy megismertesse az újszerű értékesítési lehetőségeket, támogatási formákat, az ágazatban érvényes irányvonalakat, követelményeket. A pénteki esemény lehetőséget nyújtott arra is, hogy az érdeklődők szakemberektől kapjanak tájékoztatást az őket érintő kérdésekre.
2015. december 14., 15:592015. december 14., 15:59
Hatalmas gondokkal küszködnek a szarvasmarhatenyésztők, túlságosan leesett a tej, a hús ára, ennek következményeként minimális áron értékesíthető a szarvasmarha. Az uniós követelmények egyre szigorúbbak, az érvényben lévő agrárpolitika pedig ellehetetleníti a kisgazdaságokat. A problémák miatt a tenyésztési munka nem nagyon érdekli a gazdákat – vázolta a szarvasmarhatartók gondjait Baróti Lajos, a gyergyói szarvasmarha-tenyésztők regionális egyesületének elnöke a Limpex étteremben tartott gazdafórumon. Idézve a húsz évvel ezelőtti állapotokat, úgy fogalmazott „akkor sokkal kedvesebb volt a tenyésztők munkája”, ugyanakkor hangsúlyozta, fel kell zárkózni a mai követelményekhez, ismerni kell az ágazatban működő lehetőségeket.
Hogy a leghozzáértőbbektől értesüljenek a gyergyói gazdák, a fórumra szakembereket hívott meg a gyergyói egyesület. A nagyszámú érdeklődő gazda a brassói Simmental Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnökétől, a szebeni Karpaten Meat Trading kft. angustenyésztő-szervezet egyik vezetőjétől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizető Ügynökség (APIA) munkatársától, illetve a megyei mesterséges megtermékenyítő vállalat igazgatónőjétől kapott tájékoztatást.
Bularcă Raul, a Simmental Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének elnöke a tejkontroll előnyeit, az elemzés folyamatát, illetve a szerveződéshez való csatlakozás módját ismertette. A brassói egyesület a tehenek tejtermelését követi, illetve ösztönzi a gazdákat a román tarka fajta nemesítésére.
A fórumon elhangzott, az egyesülettől tejkontrollt akkor tud igényli a gazda, ha legkevesebb 10 darab, 8 éven aluli szarvasmarha van gazdaságában. A tejelemzést igénylők teheneként 250 eurót kapnak támogatásként, az állam tendenciája szerint ez az összeg 2020-ig elérheti a 350 eurót. Egy másik típusú támogatás is megilleti a tejkontrollt igénylő, illetve a fajtanemesítést vállaló gazdákat: az őket terhelő, évi mintegy 200 lejes kontroll-díj 70 százalékát támogatásként biztosítja számukra az állam.
A fajtanemesítésre való törekvés azért fontos, mert ezáltal feljavul az állatállomány, az egyedek szépek, egészségesek lesznek, nagyobb lesz a tejtermelés, ezáltal kijövedelmezőbb az illető gazdaság – hangzott el a találkozón.
A szebeni Karpaten Meat a húsmarhák, ezen belül az angus fajta tenyésztését ösztönzi, segíti. A céget képviselő Narcis Ianovici a húsellenőrzésről, illetve a szarvasmarhák egy lehetséges értékesítési formájáról tájékoztatta a fórum résztvevőit.
„Ezzel a vállalattal már vannak jó tapasztalataink. Szeptemberben egy szállítmánnyi szarvasmarhát vásároltak fel a gyergyói gazdáktól nagyobb áron, mint ami az itthoni piacon volt érvényben” – mondta el lapunknak Balla Ernő, a gyergyói regionális egyesület titkára. Hozzátette, egyesületük a továbbiakban is együttműködik a szebeni céggel, mert az általuk megvalósítható direkt értékesítés nagy segítség a gazdáknak. A segítség viszont csak akkor tud megvalósulni, ha a gazdák jelzik eladási szándékukat. A gyergyói egyesület jegyzi ezeket, és amikor egy szállítmánnyi állat összegyűl, értesítik a szebeni céget. Ennek képviselői kiszállnak a gazdaságokba, megállapodnak és szerződést kötnek a gazdákkal, elszállítják az állatokat. A szebeni székhelyen történik az állatok testsúlyának mérése, aminek alapján alakul a megegyezett ár. A digitális eszközökkel végzett mérés adatait a gazdák bármikor ellenőrizhetik.
Lázár István az APIA-s támogatási lehetőségekről, a jogosultság feltételeiről nyújtott tájékoztatást, Szász Ilona a mesterséges megtermékenyítő és szelekció vállalat igazgatója pedig a fajtanemesítés fontosságát fejtette ki. Ennek lehetőségeiről, a mesterséges beondózás hivatalos folyamatáról tájékoztatta a fórum résztvevőit.
A téma kapcsán Baróti Lajos, a gyergyói regionális egyesület elnöke elmondta, általános probléma a gazdák körében, hogy nem tartják eléggé fontosnak a fajtanemesítést. „Zavaró, ha az ember a tenyésztési munkában nem a tenyésztést önmagát tűzi ki célul, hanem azért ragaszkodik ehhez a metódushoz – bármilyen kiskaput felhasználva –, hogy az érvényben lévő támogatási rendszerekhez közel jusson. A tenyésztési munka minden időben feljebbvaló kell legyen a támogatásoknál” – hívta fel a figyelmet Baróti.
„Sokan nem tartják fontosnak a fajtanemesítést, márpedig a gazdaságok csak akkor lesznek fenntarthatók, ha ezt az irányvonalat követik. Nem mindegy ha egy tehén napi 5-6 liter tejet ad, két-három generáció után pedig sikerül elérni, hogy első borjúzásra már 20 liter tejet adjon. Hasonló a »képlet« a húsmarhák esetében is” – tette hozzá Balla Ernő, egyesületi titkár.
A Gyergyó térségi tömörülés vezetői ígérik, a továbbiakban sem hagyják magukra a tagságot, szerteágazó tevékenységeik között a jövőben is fontos szerepet szánnak az informálásnak. A legközelebbi szakmai fórumot jövő év március végére tervezik.
Fel nem robbant gránátot találtak az Oklánd községi Újfaluban kedd este. A biztonságos elszállítást a Hargita megyei tűzszerészek végezték.
Betelt a pohár a gyergyószentmiklósi Szent Miklós Plébánián. Miután egy éven át rendszeresen azt tapasztalták, hogy valakik kitépik, elviszik a templom előtti téren kiültetett virágokat, most a nyilvánossághoz fordultak. Hátha hatásos lesz.
Több tömbházban is szünetelni fog a melegvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklóson csütörtökön.
Gyergyókilyénfalva központjában ismét működik a helyiek által nagyra becsült borvízkút. A Gyergyóújfaluhoz tartozó településen lévő ásványvízforrás 2024 őszén állt le, ám most újra felszínre tör a víz.
Immár huszonharmadik alkalommal szervezik meg az Alfalvi Napokat Gyergyóalfaluban. A kedden rajtoló és vasárnapig tartó eseménysor most is a Szentháromság vasárnapja köré szerveződik, és ezúttal is elsősorban a helyi közösségről és közösségnek szól.
István pap népe, vagyis a gyergyóalfalvi keresztalja csütörtökön reggel indul neki a Csíksomlyóra vezető útnak. A zarándokok vezetője Balázs József festőművész szerint senki sem teszi meg az utat csak úgy véletlenül: érzik Mária hívását.
Több mint kétszáz diák és tanáraik, hivatali alkalmazottak és önkéntesek vettek részt a Gyergyóalfaluból kivezető utak mentén a takarítási akcióban. Kétszázötven zsák szeméttől szabadították meg az árkokat, útszegélyeket.
Másfél kilométernyi vezeték lefektetését kell elvégeznie a kivitelezőnek a gyergyószentmiklósi Bucsin lakónegyedben. A HVCSK vezetője bízik abban, hogy ebben az évben ezt be is fejezik, ennek érdekében további munkacsoportok bevetését szorgalmazza.
Több mint 8 millió lej értékű támogatást kapott a gyergyószentmiklósi kórház új orvosi eszközök beszerzésére. A fejlesztések mellett viszont az orvoshiány továbbra is problémát jelent.
Tizenhárom tonnás súlykorlátozás lép érvénybe hétfőtől a 12C jelzésű országút Békás-szoros és Gyilkostó közötti szakaszán – közölte az országos útügyi igazgatóság Iași megyei kirendeltsége.
szóljon hozzá!