Növelnék és egységesítenék a kisebbségek jogait

A földrajzi Európában jelenleg százmillió ember tartozik nemzeti kisebbségekhez – ezek sorsa egyes esetekben igen nehéz, lényegében mindent megtesz ellehetetlenítésükre a többségi hatalom (például a franciaországi bretonok, vagy a görögországi törökök esetében), a másik végletnek (például a Dél-tiroli németeknek) „szinte mindenük megvan” számukra az lenne a fontos, hogy ami most megilleti őket az hosszú ideig ne csorbulhasson. Mindkét esetben és persze a köztes helyzetben levőknek is komoly lépést jelentene az RMDSZ által elindított Kisebbségi Európai Polgári Kezdeményezés – fejtette ki Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) alelnöke, valamint Markó Attila parlamenti képviselő. A Marosfőn zajló EU-Tábor csütörtök délelőtti előadásán a kezdeményezés céljait, elfogadása esetén várható előnyeit ismertették.

Vincze Lóránt kijelentette: a kezdeményezés célja, hogy rést üssön lebontsa a kisebbségi téma iránti EU-s közöny falán, hiszen jelen pillanatban a kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket Brüsszel lesöpri az asztalról arra hivatkozva, hogy ez nem közös ügy, hanem az egyes államok belügye.

A kezdeményezés elsősorban a jogbiztonsággal és a jogérvényesítéssel foglalkozik, ezt a két területet kell egyesíteni úgy, hogy minden a témában érintett európai csoport érvényesülni tudjon. A jogbiztonság azon esetekben fontos, amikor egy már megszerzett, kiharcolt jogról van szó, hogy azt már ne vehesse el egy állam egy új rendelkezéssel. A legtöbb kisebbség szempontjából pedig a jogérvényesítés lehetősége uniós szabályozások segítségével kiemelkedően fontos lenne, hiszen akár itt Erdélyben, akár Európa más országaiban számos olyan terület van a kisebbségek életében, ahol előrelépésre lenne szükség – hangzott el.

Vincze kifejtette, a polgári kezdeményezésben nem a legmerészebb vágyaikat fogalmazták meg ennek összeállítói, hanem olyan pontok kerültek be, amelyek reálisan elérhetőek. Hat politikai elemet foglaltak be: az identitás, regionális politika, közképviselet, diszkriminációmentesség, kisebbségek állami támogatása, valamit az audiovizuális és digitális tartalom. Ezek többségében már létezik európai jogalap, a cél az, hogy ezeket kiterjesszék a nemzeti és adott esetben a vallási kisebbségekre is. Más esetekben pedig új szabályozások elfogadására van szükség, annak érdekélben, hogy az államok ne tehessenek meg bármit a kisebbségeikkel, hiszen őket bizonyos mértékig uniós törvények védenék.

Elhangzott, a polgári kezdeményezés sikerességéhez egymillió aláírásra van szükség, amelyből az RMDSZ 250 ezret vállalt magára, de az ügy mellé más európai kisebbségek is felsorakoztak. A dokumentumot júliusban nyújtják be.

Markó Attila szerint a kezdeményezés az alkotmánymódosítás és a regionalizáció mellett az erdélyi politika legfontosabb jelenlegi témája. Az indítvány egy négy-öt éves folyamat gyümölcse, amely biztonságot, védettséget nyújtana az erdélyi magyarságnak.

„Ha az Európai Unió számára fontos a kulturális sokszínűség, akkor kötelessége a kisebbségekre vonatkozó feladatokkal is foglalkozni” – vélekedett Markó Vincze Lóránt ugyanakkor leszögezte, az RMDSZ nem tartja konkurenciának az SZNT által tervezett hasonló polgári kezdeményezést, amely a sajátos nemzeti régiók védelmét vinné be az uniós jogrendbe. A két elképzelés kiegészíti egymást, így az RMDSZ támogatja az SZNT kezdeményezését, sőt részt vállal annak kivitelezésében is.