Neptuntól a félelemszavazásig

A Neptun-botrány szerepe az erdélyi magyarság sorsának alakulásában – ez volt a címe az EMI-tábor csütörtöki első előadásának, amely keretében Bodó Barna politológus, volt RMDSZ-alelnök, Borbély Zsolt Attila politológus és Borsos Géza volt parlamenti képviselő osztotta meg a témával kapcsolatos gondolatait. A húsz éve, 1993-ban történt neptuni találkozót fordulópontként lehet meghatározni az erdélyi magyar politikában, közéletben. Lényegében ott dőlt el, hogy az RMDSZ-ben az autonomista oldallal szemben az „egyezkedők” kerültek fölénybe. Lemondtak arról, hogy a nemzetközi helyzetet kihasználva nyomást gyakoroljanak az államhatalomra az erdélyi magyarság érdekeinek érvényesítéséért.

A tengerparton, Neptun üdülőhelyen az RMDSZ három vezető politikusa, Frunda György, Tokaji György és Borbély László a szervezet felhatalmazása nélkül tárgyalt és megegyezett az akkori román hatalommal, és ennek alapján a nemzetközi közvélemény azt a képet láthatta, hogy Romániában példás a kisebbségek sorsa. Az RMDSZ ezzel „az adu ászt adta ki a kezéből” lényegében semmiért. Azóta sem lehet tudni hivatalosan, hogy mit ígért az RMDSZ-es politikusoknak a román fél – mondták el az előadók.

„Az árulásra szükség van olykor, de az árulókat utáljuk” – idézte Bodó Barna, Borbély Zsolt Attila pedig erre utalva leszögezte: a történelem sokszor igazolta, hogy a szószegés hasznos lehet (akár a két világháborúban a románok esetében), de a neptuni árulás a közösségnek semmilyen hasznot nem hozott. Ez a történés vezetett közvetlenül vagy közvetve a jelenlegi állapotokhoz, vagyis hogy húsz év alatt sem történt semmiféle előrelépés az autonómia ügyében, és egység helyett három párt létezik az erdélyi politikában – állapították meg a felszólalók.

Az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, feladva az autonómiatörekvéseket. Ugyanakkor ez a fordulópont vezetett oda is, hogy a székelység ahelyett, hogy saját kezébe vette volna a sorsát, szavazógépezetté minősült le – ismertette meglátását Borsos Géza.

Van-e kiút a helyzetből?

A jelenlegi állapotban – vagyis mikor az RMDSZ kinyilatkozott célja az, hogy mindig részese legyen a kormányzatnak, az államhatalomnak, hogy „egyezkedhessen” – szó se lehet arról, hogy az erélyi magyarság számára valódi előrelépések szülessenek, hogy megszülethessen a székelyföldi autonómia – hangzott el az előadáson.

Ebből tehát ki kell mozdulni. Hogy miként, erre egy válasz van: csakis azzal, ha megszűnik a félelemszavazás, az emberek nem adják szavazatukat valakire csak azért, mert magyar, hanem arra szavaznak, akiről valóban úgy gondolják, hogy ténylegesen az autonómia kiharcolása a célja.
Jelenleg félelemből szavaznak az emberek – vélik az előadók.

„Azért szavazunk az RMDSZ-re, hogy bekerüljön a parlamentbe, hogy kormányon legyen, mert ha nem, akkor még azt is elveszítjük, amink most van, ha más pártra szavazunk, akkor elveszik a szavazatunk” – ez ma a magyarság nyolcvan százalékának félelme, ezért szavaznak az RMDSZ-re a választásokon.

A felszólalók kifejtették: ha a magyarságnak nem lesz parlamenti képviselete Bukarestben, az nem biztos, hogy rosszat hoz „Lehet, hogy pár évre lesz egy nehezebb időszak, de azalatt lenne idő leülni, és saját dolgainkkal foglalkozni, valóban azokkal a dolgokkal, amelyek a magyar nép számára fontosak” – hangzott el.