Nagyszülőket ijesztgető szélhámosok

Nincs határa a szélhámosok fantáziájának – ezt támasztja alá a napokkal ezelőtti, gyergyószentmiklósi eset, melyet azért osztunk meg olvasóinkkal, hogy hasonló kelepcébe ne csalhassák őket. A halálra rémített család tagjai mondták el a történetet, viszont nevük elhallgatását kérték, így az alábbiakban – az eset könnyebb megértéséért – álneveket használunk.

„Bajban van” az unoka

Erzsi néni, a nagymama meséli: „csengett a vezetékes telefon, felvettem, és egy sírós hang szólt bele: Nagymama, baj van, karamboloztam! Unokáim közül Tamikának van hajtásija, ijedtemben arra gondoltam, csak ő lehet nagy-nagy bajban. Kértem, mondja el pontosan, mi történt, de ekkor már egy férfi vette át a kagylót”.

A beszélgetés tehát tovább egy férfival történt, aki higgadtam elmesélte, az unoka karambolozott, elütött egy idős embert. Az áldozat kórházban van, annak fia viszont hajlik rá, hogy békés úton egymás között rendezzék az ügyet, ne legyen ebből rendőrségi, bírósági eljárás, a végén esetleg még börtön is. A telefonáló magát mint egy éppen a helyszínen tartózkodó jó szándékú emberként tünteti fel, aki segíteni akar, közvetíteni a nagy bajban. Hogy miként, azt is elmagyarázza a nagymamának.

A békés megoldás titkos ára

„Nézze meg, ide diktálta le, mit kell megvásároljak” – mutat egy papírlapon lévő, kusza betűs jegyzetet Erzsi néni, szabadkozva, hogy ijedtében igen remegett a keze, azért alig olvasható a feljegyzése. A sorokból kiderül, 1200 lejnél nem kell többet áldozni, hogy az ügy elsimuljon, ebből első lépésben tíz darab tíz eurós mobiltelefon-feltöltő kártyát kell megvásároljon a nagyi. De fél órán belül, mert akkor jelentkezik, átveszi azt a közvetítő.

„Azt sem tudom, milyen gyorsan kapkodtam magamra az utcai ruhákat, hogy induljak vásárolni, mert rajtam múlik az unokám sorsa. Még az épp hazaérkező férjemmel is veszekedtem, hogy meri megkérdőjelezni ennek fontosságát, s miért gyanakszik, miért hátráltat azzal, hogy hívjuk fel fiunkat, tőle kérdezzük meg, valóban baj történt-e az unokánkkal” – meséli Erzsi néni, majd arra tér át, hogy vitatkozás közben újra megszólalt a telefon, a már ismert férfihang szólt belé. Innen már a nagytata veszi át a szót, s meséli tovább: „Kivettem Erzsi kezéből a telefont, mondtam a férfinak, hogy ezt a gyermek apja kell intézze, mi most értesítjük őt. A telefonáló kérte, ne szóljunk senkinek, minél többen tudnak róla, annál kisebb az esélye, hogy békés úton megoldódjon a baj. Szerezzük be, amit kért, és ő jelentkezik. Ezzel le is tette a telefont.”

A szélhámosok hoppon, a nagyszülők az ijedséggel maradtak

A nagyszülők fiukat hívták, tőle tudták meg, az unoka, Tamika iskolában van, kutya baja sincs, nemhogy karambolozott volna. A harmadik telefonhíváskor már Tamika apja is ott volt a nagyszülők lakásán, ő vette fel a kagylót, egy szomszédnak adva ki magát, és Erzsi néni nehézkes mozgására hivatkozva közölte, ő vinné a csomagot, ha megtudná, hová kell szállítania. A telefonáló gyanút foghatott, mert azt állította, hogy ő csak a „taxis”, aki egy pakkot kell elvigyen az illető családtól, megegyezés alapján, aztán pedig letette a kagylót.

A csel nem vált be, nem lett a szélhámos gazdagabb, a nagyszülők pedig örvendenek, hogy megúszták egy ijedtséggel a történetet.

Terv szerinti szélhámoskodás?

Sok kérdőjel van az esetben, honnan tudta a telefonáló, hogy idős családot hív, melyben van egy hajtásival rendelkező unoka, és éppen nem tartózkodik otthon? Az is felvetődhet, hogy mi van, ha egy ismerős akarta így „megviccelni” Erzsi néniéket? Lehet, de mégis van ok azt feltételezni, hogy ez egy trükk, mellyel több családot próbálnak csőbe húzni. Akár egy kész címlistájuk is lehet, hogy kikkel érdemes próbálkozni. Két nappal a történtek után ugyanis Erzsi néniéknél csöng a telefon, síró hang mondta a már ismert szöveget: „Nagymama, baj van, karamboloztam!” Elfelejtették kipipálni a sikertelen próbálkozást? Az is lehetséges. Erzsi néni letette a kagylót, a szélhámosságra felhívta ismerősei figyelmét, majd kérésünkre beszámolt a történtekről a Gyergyói Hírlapnak is, hogy mások ne járják végig az ő kálváriáját.