
Fotó: Gergely Imre
Többéves kutatómunkára épülő könyv jelent meg a Gyergyói Szemle Egyesület gondozásában: harminchárom biológus tanulmányával mutatja be a Gyergyói-medence élővilágát. Helyzetképet mutat, hogy tudni lehessen: mi is az élővilág, amit védeni kell.
2025. szeptember 27., 09:032025. szeptember 27., 09:03
A Gyergyói Szemle tudományos ismeretterjesztő folyóirat hetedik kiadványa nem egyszerű folyóirat, hanem egy monográfiaszerű kötet. Harminchárom biológus tanulmányával mutatja be a Gyergyói-medence élővilágát – a bogaraktól a denevéreken és madarakon át egészen a medvékig.
„Azt mindenki tudja, hogy elképesztő éghajlatváltozási folyamatok játszódnak le a világban. Lehet, hogy úgy tűnik, a Gyergyói-medencében ez nem egy akut probléma, és mi egy paradicsomi környezetben élünk más, kevésbé szerencsés földrajzi helyekhez képest, de ez itt is változhat, sőt változik is. Azért tartottuk fontosnak egy ilyen kiadvány megjelentetését, hogy legyen látható, mi is a természeti érték, mi az az élővilág, ami körülvesz minket, melyek a veszélyeztetett állat- és növényfajok, amelyeket védenünk kell.
– fogalmazott Nagy József, a kiadvány főszerkesztője.
Fotó: Gergely Imre
A kiadvány szakmai vezetői, Csata Enikő (Toulouse-i egyetem, Franciaország) és Máthé István (Sapientia egyetem, Csíkszereda), valamint a számos kutatás eredményét ebben publikáló szakember egy olyan látleletet ad, amely egyaránt értékes adattár a tudomány és a közösség számára.
Ami most megismerhető, az lehet, hogy pár év múlva már nem lesz így, hiszen Gyergyó térsége is komoly változásokon megy át. Elképesztő mennyiségben kiszáradtak a hegyi patakok és a források a hegyekben. Az még nem látszik, hogy emiatt milyen növény- és állatpusztulás következett be a kiszáradt patakmedrek környékén. Az viszont már látható, hogy például
amelyek fontos elemei voltak a gyergyói ökoszisztémának, ahogy a csíkrákosi mocsár a Csíki-medencének – mutatott rá Nagy József. „Azt gondolhatjuk, hogy ezek a dolgok minket nem érintenek. Lehet, hogy most még így van, de hosszú távon érinteni fognak, mert ennek az ökoszisztémának én mint ember, pont olyan része vagyok, mint a kecskebéka” – fogalmazott.
Fotó: Pixabay
A 260 oldalas, sok színes képpel illusztrált, minőségi kiadványt egy újabb fogja követni a jövőben. Erre alapozva egy ökológiai akcióterv-jellegű kötetet terveznek kiadni. „Ebben a könyvben a szakember leírta például a gólyának az élettanát. A következőben lehet, lesz egy olyan cikk, hogy mit kér az embertől a madarak védelme.
Az Élővilágunk nyomában című könyvet a következő időszakban tíz gyergyószéki helyszínen mutatják be, de meghívást kaptak már több más helyszínre is. Elsőként Gyergyóremetén ismerhették meg az érdeklődők szerdán este. A bemutatók mindegyikén jelen lesz több kutató is, akiknek írásai a kötet részei.
„Az is a célunk ezekkel a rendezvényekkel, hogy ezeket a biológus kutatókat a helyi emberek megismerjék. Tehát,
– mutatott rá Nagy József.
Fotó: Pixabay
Ugyanakkor a bemutatók során a Gyergyói-medencében élők azt is megtudhatják, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Ökológiai és Biológiai Intézetének kutatóháza van Szenétén, ahol kutatók százai fordulnak meg rendszeresen, mert a Szenéte-láp egy különleges ökoszisztémának számít.
A bemutatók tervezett időpontjai és helyszínei:
szeptember 29., hétfő, Gyergyószentmiklós, Salamon Ernő Gimnázium
szeptember 29., hétfő, Gyergyóújfalu
október 2., csütörtök, Gyergyóalfalu
október 3., péntek, 18 óra, Gyergyószentmiklós, Tarisznyás Márton Múzeum
október 14., kedd, 18 óra, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar
október 19., vasárnap, Gyergyószárhegy
október 22., szerda, 17 óra, Gyergyóditró
Ugyanakkor Borszéken, Gyergyócsomafalván, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is terveznek bemutatót.
Ma, amikor a különféle alkalmazások akár percnyi pontossággal jelzik előre az esőt, vagy azt, hogy mikor süt ki a nap, a népi időjóslás több ezer éves következtetései már nem létfontosságúak, de egy könyv segít abban, hogy mégse menjenek feledésbe.
Idén is a főtéren, a központi parkban rendezik meg Gyergyószentmiklóson a szabadtéri szilveszteri ünnepséget. A szervezők közös óévbúcsúztatóra és újévköszöntésre várják a helyieket és az ide látogatókat koncerttel és éjféli tűzijátékkal.
Tragédiával végződött egy lakástűz hétfő reggel Marosfőn: az égő házban egy 92 éves férfi holttestét találták meg a tűzoltók.
Őrizetbe vettek szombaton reggel egy maroshévízi fiatalembert, aki ellopott egy személygépkocsit, két kisebb balesetet okozott ittasan, ráadásül jogosítványa sem volt.
Illegálisan birtokolt pirotechnikai eszközökre bukkantak a rendőrök egy Maroshévízen és környékén tartott ellenőrzéssorozat során kedden: több kilogramm tűzijátékot foglaltak le, és büntetőeljárást indítottak az ügyben.
Megszületett a megállapodás: a gyergyószentmiklósi kórház vállalja a bérfizetést a ditrói egység fenntartásáért, de nem lesz kötelessége az épület felújítása. Az egyezség nyomán januártól újraindulhat a betegellátás Gyergyóditróban.
Ünnepi hangulat töltötte meg a Godako Sportközpontot szombat este, ahol megrendezték a 2025-ös gyergyószentmiklósi sportgálát. Az eseményen a város legeredményesebb sportolóit, csapatait és edzőit köszöntötték.
Háromszázan szavaztak a tisztújító közgyűlésen. Nagy Zoltán személyében új elnöke, illetve a szavazás eredményeként új választmánya is van a gyergyószentmiklósi RMDSZ-szervezetnek. Megválasztották a területi küldötteket is.
Sokáig a kismamák legkedveltebb hazai termékének számított, nagyon sok babát táplált a remetei tejpor. Most a világ legkorszerűbbjei közé tartozó csecsemőtápszer-üzemben kel életre egy új termékcsalád: a gyergyóremetei Lullababy.
A magyar építészet legmagasabb állami elismerését, az Ybl Miklós-díjat vehette át Köllő Miklós, a gyergyószentmiklósi Larix Stúdió vezetője. A kitüntetést a Magyar Építészet Napján, a Pesti Vigadóban adták át.
1 hozzászólás